Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmány szerint már a gazdálkodás kialakulása előtt kialakult az a szokás, hogy az emberek fontos események alkalmával összegyűltek és nagy ünnepségeket tartottak.

Amerikai és izraeli tudósok Galileában találtak két olyan barlangra, amelyben legkevesebb 71 teknős és három őstulok maradványait találták meg. Vélekedésük szerint a "csemegéket" megfőzték, majd szétosztották. Számítások alapján csak a teknőshús 35 ember jóllakatásáról gondoskodott.

A régészek azonban csak megbecsülni tudják, hány ember vehetett részt az összejövetelen. Ehhez pontosabb adatokkal kellene rendelkezniük a feltálalt étel mennyiségéről.

A kutatások szerint a gyülekezés oka egy nő - vélhetően egy sámán - temetése volt. A halott rituális temetésben részesült, a nyomok alapján a szakemberek arra következtetnek, hogy a temetések ünnepi alkalomnak minősültek.

A leletek jelentőségét az adja, hogy még a földművelés kezdete előtti időkből származnak. A tudósok rámutattak: a jelentős népességnövekedés miatt az emberek már akkoriban is szűk térben kényszerültek az egymás mellett élésre. "Kapcsolatba kerültek egymással, ami súrlódásokhoz vezethetett. Korábban egyszerűen továbbálltak, ha gondjuk akadt a másikkal. A most talált nyomok azonban arra utalnak, hogy a nyilvános események a közösségépítést, a feszültségek csökkentését és a társadalmi kapcsolatok erősítését szolgálták" - fogalmazott Natalie Munro, a Connecticuti Egyetem kutatója.

Kapcsolódó cikkek: Miért ölték meg az apróságokat? | Arkhimédész tükrei | Az eddigi legrégebbi etruszk királysírt találták meg | Apostolok a mészkő alatt | Látogatható lesz a Colosseum föld alatti szintje!