Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a Vida Ildikó. Ez a Vida Ildikó élte a NAV elnökök szokásos életét, mígnem egyszerre csak megtudta, hogy ki van tiltva az Egyesült Államokból. Nagyon furdalni kezdte őt az érdeklődés.

Nem mintha kívánkozott volna Amerikába a Vida Ildikó, úgy kellett neki Amerika, mint egy púp a háta közepire. Sok rosszat hallott már arról a messzi nagy országról, akik ott jártak, mind azt mesélték, hogy odaát látástól vakolásig verik a négereket, a fiatalok meg Coca Cola mámorban fetrengenek.

Ja, meg nincs jogbiztonság, valamint hatalmas a korrupcijó.

Ezeket hallotta a szegény Vida Ildikó napestig, de azért csak böködte az oldalát az érdeklődés. Mi lehet az ok, amiért nem mehet oda, ahová esze ágában sincs.

Azt vette a fejibe, hogy elmegy a postára, vagy üzen az Iwiwen keresztül, de aztán még ennél is sokkal jobbat eszelt ki: maga jár utána, azaz, megkérdezi a Gudfrendet, hogy akkor mostan hogy is van az, ami sehogyan sincs.

Hallott már ezt-azt a Gudfrendről, ha valakinek, neki tudni kell, miért nem mehet valaki Amerikába.

Csomagolt magának a szütyőjébe hamuba sült ezt, meg azt. De leginkább személyi igazolványt, adószámot, TAJ kártyát. Mit lehet tudni ennél a Gudfrendnél, mire kényes, annyi mindent mondanak róla.

Ment az utcán a Vida Ildikó, de nem csak úgy, ímmel-ámmal, hanem rohanvást: egyik lába itt, a másik meg másutt. Egyszerre csak találkozik a Futó Barnabás ügyvéddel. Azonnal megismerte a Futó Barnabás ügyvéd a Vida Ildikót, neki is szegezte rögvest a kérdést: hová lesz ez a nagy sietés, kisanyám?

Kisanyád az öreganyád térgyekalácsa! Ezt válaszolta a Futó Barnabás kérdésire a Vida Ildikó. Megyek a Gudfrendhez, kérdezek tőle ezt-azt.

Megyek veled én is, mondta a Futó Barnabás ügyvéd.

Ekkor már ketten tartottak a Szabaccság tér felé. Merthogy, egyik szavam a másikba ne őccsem, még a retardált takonypóc is tuggya, hogy ott szok tanyázni a Gudfrend, mert arra van nekik a köveccségük.

Mentek a Vida Ildikó, meg a Futó Barnabás ügyvéd, amikor egyszerre csak szembe jön velük a Hír TV stábja. Hát ti meg hová igyekeztek ilyen nagy sebbel-lobbal, amerre a madár se jár? Ezt kérdezte a Vida Ildikótól meg a Futó Barnabástól a Hír TV stábja.

Megyünk a Gudfrendhez, mondták majdnem egyszerre.

Megyek én is veletek, mondta a Hír TV stábja. Aki valójában nem egy ember volt, hanem több, ezért mongyák stábnak.

Így aztán együtt mentek a Szabaccság térre, hogy megtuggyák a Gudfrendtől, amire kíváncsiak.

Amikor megérkeztek, leparkolták magukat nem messzi a köveccségtől, oszt készenléti állapotba helyezkedtek. Várták, hogy mi lesz.

Az lett, hogy egyszerre csak feltűnt a Gudfrend. Vidámnak tűnt és gondtalannak, eszibe sem jutott neki, hogy a Vida Ildikó, a Futó Barnabás ügyvéd., meg a Hír TV stábja beszélni akar vele.

Pedig hát így volt, így görbüjjek meg, ha máshogyan.

Megszólította a Hír TV stábja a Gudfrendet. Monta neki, hogy itt van a Vida Ildikó, aki nagyon kíváncsi.

Melyik az? Ezt kérdezte a Gudfrend. Olyan tájékozatlan volt, hogy azt sem tutta, melyik a Vida Ildikó.

Akkorra már a Vida Ildikó is odaért, meg a Futó Barnabás ügyvéd úgyszintén. Kérdezték a Gudfrendet magyarul, hogy mongya már meg, mi a baj.

Hanem a Gudfrend egyre csak amerikaiul beszélt. Pedig, az önéletrajza szerint, amit CV-nek is hívnak, tud magyarul. Vagyis, direkte beszélt az anyanyelvén, amerikaiul.

Tolmácsot kérek, mondta a Vida Ildikó.

Nosza lett, nagy rohangálás, a Futó Barnabás és a Hír TV stábja is odamentek mindenkihez: tolmács-e vagy?

De senki nem volt tolmács. Ez egy ilyen ország: az ember eldob egy követ, és szinte biztos, hogy nem egy tolmácsot talál fejbe.

Végül a Hír TV stábja elkezdett fordítani a Vida Ildikó meg a Gudfrend között. Innen tudta meg a Vida Ildikó, hogy be annak invitálva a köveccségre, hogy megbeszéljék a dolgokat.

Hogy odabent mi történt, azt én meg nem mondom. Ha ezer évig kérdeztek, akkor sem. Beszélnek sok mindent az emberek, mondanak ezt, azt, meg még sokféle egyebet.

De abban biztos vagyok, mert ide a rozsdás bökőt, hogy amikor kijött a Vida Ildikó, meg a Hír TV stábja és a Futó Barnabás, a Vida Ildikó nagyon mérges volt. Azt mondta, hogy jogállamban ez elképzelhetetlen, meg hogy ez a Gudfrend nem mondott neki semmi konkrétat, ami meg felháborító.

Akkor meg mit vádaskodik, ha még konkrétat se tud!

Magyarul mondta ezt a Vida Ildkó, ekkor már nem kellett neki tolmács.

Eddig tartott a mese.

Itt a vége.

Fuss el végre!