Rendes magyar ember nem handabandázik a Városligetben. Nem tüntet, nem demonstrál, nem hőzöng. Ő még soha sem tiltakozott semmi ellen, aztán, nézzenek rá, milyen jó rendes magyar ember lett belőle mégis.

Rendes magyar embernek fát lehet vágni a hátán. Ha valakit megütnek, az biztosan azért van, mert megérdemli. Ha belerúgnak azt is. Ha nem ugrált volna, nem feltűnősködik, haja szála nem görbül. Ő sem ugrál, nincs is neki baja, tessék csak ránézni! Ha mégis megpofozzák, hálát ad az égieknek, hogy nem a tenyerük élével ütötték meg.

Rendes magyar embert nem zavarják a kopasz verőemberek. Sem a választási irodánál, sem a Ligetben, sem sehol. Miért nem vitt magával kopaszokat a választási irodához a Szemüveg? Miért hagyta, hogy az a furmányos Erdősi néni kicselezze? Miért volt málé, miért nem volt ügyesebb? Erősebb? Fifikásabb. Vagy, teszem azt, vittek volna magukkal kopaszokat a favédők!

Rendes magyar ember elítéli a füvezést. Nem tudja mi az, de valami nagyon csúnya gonoszság lehet. A múltkor is mutattak egy füvest a tévében, hát az úgy nézett ki, hogy ne tudd meg, aranyapám! Ha rajta állna, börtönbe vágná az összeset. Az igaz, hogy ő maga legalább harminc éve nem volt józan, de az más. Inni, berúgni, férfias dolog, nem nyafka, hosszú hajú buzeránsoknak való. Pénz számolva, asszony verve jó.

Rendes magyar ember szerint jó kezekben van az ország. Persze, hogy lopnak, és a saját zsebére dolgozik mindegyik, de hát, tegye a szívére a kezét, aki még soha nem lopott. Mindenki lop, ez az élet törvénye. Aki nem lop, magára vessen, ha felfordul. Ettől még nem bűnözők a miniszterek. Ha azok lennének, már régen a börtönben ülne mind.

Rendes magyar ember nem rasszista, csak az a véleménye, hogy mindenki maradjon ott, ahol van. A négerek Afrikában, a sárgák Kínában, a románok Romániában. A félvérek Félvérországban. Leginkább azt nem bírja bennük, hogy nem magyarul beszélnek, hanem valami istenverte nyelven karattyolnak. Nem csoda, ha az ember hátán feláll a szőr.

Amúgy nincs neki baja senkivel, egyszer látott egy négert, az okosabb volt, mint sok fehér ember. Majdnem annyira okos, mint te, vagy én, aranyapám!

Rendes magyar ember elhiszi, amit a tévében mondanak. Hogy most ugyan nehéz, de majd jobb lesz. Eszébe sem jut, hogy megkérdezze: mikor lesz már egyszer most is jó?