Pitiáner társaság, már a látszatra sem adnak. Meg sem próbálnak demokratának tűnni. Talán, mert tudják, hogy úgysem hinné el nekik senki.

A zemberek biztosan nem.

Pedig a rosszat is lehet jól csinálni. De legalábbis elegánsabban, úgy, hogy ne érződjék az erőlködés szaga. Stílusosan, görcsölés nélkül. Bár, ha jobban belegondolunk, a stílustalanság is stílus valahol, a prosztóság is mélyen emberi.

A saját embereikkel tömik tele az összes hatóságot és hivatalt, megszállnak mindent, amit csak lehet.

Még viccnek is rossz, hogy Balsait delegálják az Alkotmánybíróságba – mint gyerekkorunk kedvenc viccében: odarondítanak az ablakunk alá, majd bekopognak vécépapírért.

Vagy, hogy a védő egy ideig ne találkozhasson a gyanúsítottal, mert az lassítja a nyomozást. A középkorban persze tisztább volt a képlet: rámutattak valakire, hogy boszorkány, s már mehetett is máglyára az illető. Ha meg az volt a vád, hogy lopott, rögtön lecsapták a kezét.

Szép új, régi világ.

Annyira kispályások, hogy még egy tüntetést sem tudnak méltósággal elviselni. Berendelik az összes rendőrt szolgálatra. Aki él és mozog, értsd, nincs szabadságon és nem jelentett beteget, azt közúti ellenőrzésre vezénylik.

Politikai pecsenyesütéssel vádolják a szakszervezeti vezetőket, leállítják a főváros irányába érkező buszokat, hogy a demonstrálni akarók ne tudjanak csatlakozni a társaikhoz.

Érthető, hogy félnek a tömegtől, minden okuk megvan erre - de hogy még büszkén fel is mutatják a barna foltos fehérneműt, az már szokatlan egy kissé.

Hol tanulták ezt a stílust, milyen iskolákban? Vagy még régebbről, a szülői házból hozták?

Szijjártó szóvivő vajon kitől leste el, hogy hülyének nézze az embereket? Tanulta, vagy autodidakta módon lett ilyen? Fikázza a bohócforradalmat, mintha nem a főnöke dobta volna be a köztudatba a kifejezést. Ha Orbán nem beszél a bohócügyi államtitkáráról, senkinek nem jutott volna eszébe, hogy bohóckormánya van az országnak. (Vajon melyik államtitkár felel a bohócügyekért? Hoffmann? Réthelyi? Netán valamennyi?)

Ha nincs ez a bohócügy, egyszerűen antidemokratikusnak mondanánk őket. Viktátornak a főnököt, viktatúrának a rendszert.

Végül is, nem rossz gondolat ez a bohóckormány, legföljebb szomorú és elkeserítő. Hogy egy amúgy tehetséges, többre hívatott népnek jelenleg csak ezekre futja.

Bohócköztársaságnak bohóckirályra.

Jó lenne tudni, hogy miként lesz ennek vége. Hogyan fognak távozni a hatalomból, ha majd, nem egészen három év múlva, eljön az ideje.

A legjobb az lenne, ha úgy mennének, mint eddig – rajtuk kívül – mindenki. Örömtelenül, de békében, a demokratikus játékszabályok betartásával.

Ne legyenek illúzióink: 2002-ben, amikor veszítettek, olyan lármát csaptak, hogy beleremegett az ország. A haza nem lehet ellenzékben – ezt duzzogták éjjel, ezt duzzogták nappal, ezt duzzogták minden hullámhosszon.

Most sem lesz másként. Tudják ezt ők is.

Azt is tudják, hogy mi is tudjuk.