Nemzetivé lett a trafik, s nemzeti a mutyi, háromszor veri majd vissza a nemzeti Matyi. Nemzeti a saját lábunk, s a trafikos zenész, nemzeti a nőverés, a komondor, s a penész. Nemzeti a gyógyítás, a halál, és a temetés, a vasárnapi zárva tartás, a koplalás, az evés.Nemzeti a közmunka, s a kormányzati kamu, és ami a lózungok után marad: a hamu.

Nemzeti az alaptörvény, nemzeti az asztal, s a külföldre távozó, kit senki sem marasztal. Nemzetire sült a zsömle, a kalács, s a kenyér, a nemzeti hálapénz a zsebedbe belefér. Nemzeti a tranzakció, és a magas illeték, ezzel védenek bennünket a tehetős illetők. Távközlési adó, teho, s a sok talpnyaló tahó, nemzeti volt a kétharmad, és a reklámadó. Nemzeti a tündérmese, nemzeti a rezsim, ha jó leszek, lecsökkentik a nemzeti rezsim. Nemzeti az átverésünk, és a parasztvakítás, nemzeti a csendestárs, a stróman, és a sikítás. Nemzeti a dal, a szózat, s a falkaforradalom, szabadságsarc, ez szül rendet a magyar ugaron.  Nemzeti a pedagógus, a közmunkás, s a halász, agronómus, filozófus, a kondás, s a kanász. Mi érleltük a gyümölcsöt, mégis más szedi le, a nemzeti együttműködés romlott rendszere. Nemzeti az országalma, a korona, s a jogar, s a csend, mely után jön majd a nemzeti magyar vihar.