Ha majd nem csupán Magyarországon, de az Európai Unió egész területén is kétharmada lesz Orbán Viktornak, akkor helyreáll a világ rendje.

Már csak alig néhányat kell aludnunk.

A nyugat hanyatlik, és irigyel bennünket, miközben szabad szemmel is jól látható, hogy a környező országok gazdasági potentátjai törik magukat, hogy ellessék a magyar modellt. Ha meg maguktól nem sikerül nekik, tanácsot kérnek tőlünk.

Már egyedül az európai nyelvekkel van baj, úgymint a némettel, az angollal, a franciával, valamint az összes többivel.

Nem magunktól találtuk ki ezt az okosságot, maga Navracsics Tibor utalt erre, amikor a 444! nevű portálnak nyilatkozott. Az Európai Unió magyar biztosa szerint „egyszerűen a magyar közélet, beleértve politikusokat és újságírókat is, olyan nyelven fogalmaz és beszél a másikról, ami nem pusztán vita, hanem annál egy sokkal lesújtóbb és sokkal hevesebb emberi érzelmeket kiváltó dolog… …Ám ha ezt idegen nyelven olvassuk, és magunkra ismerünk, az egy egészen rossz képet ad a magyar belpolitikáról“.

Vagyis, ami magyarul jó, és demokratikus, mert a Nemzeti Együttműködés Rendszere, mint tudjuk, minden magyar ember véleményét tükrözi, az idegen nyelven rossz képet ad a magyar belpolitikából.

Valamit kezdeni kellene a magyartól idegen nyelvekkel, mert ez így nem vezet sehová.

Navracsics Tibor nem EU biztosnak született, korábban volt ő már majdnem minden: tanárember és karaktergyilkos, miniszter, miniszterelnök-helyettes, frakcióvezető, Orbán Viktor bizalmasa.

Tanáremberként azt a mozzanatot tudnánk felidézni, amikor Gyurcsány Ferencéknél vacsorázott. Igen, a Főgonosz házában tette tiszteletét, merthogy egy időben Gyurcsány nejével, Dobrev Klárával egymással jó viszonyban lévő kollégák voltak, így bőven belefért, hogy egyik este Klára meghívta magukhoz Tibort vacsorára. Évekkel később, amikor Tibor már nem volt Feri feleségének, Klárának a kollégája, annál inkább politikai ellenlábasa, leszólta az egykori vacsorát, a házigazdát pedig udvariatlannak nevezte, mert állítása szerint folyton politizálni akart.

Hősünk később karaktergyilkos lett. Igaz, csak felesben, Semjén Zsolttal. Maga a kereszténydemokraták főmuftija dicsekedte bele a nagyvilágba, hogy Navracsiccsal ők ketten kapták a feladatot, hogy Gyurcsányt tartsák távol Orbántól. Még egy kis karaktergyilkosság is szerepelt a munkaköri leírásban, s ők Semjénnel vállvetve mindkét tételt sikeresen behúzták.

Később miniszterként, majd Orbán Viktor helyetteseként, sikerrel vezényelte le azokat a törvényeket, amelyekkel Magyarországon felszámolták a jogállamot, számos politikus és magánember rosszallását és ellenkezését kiváltva ezzel idehaza és külföldön.

Most meg itt ez a különös fejtegetés a nyelvvel. Hogy ami magyarul demokratikusan hangzik – hiszen a Fidesz demokratikus párt, a magyar kormány pedig maga a megtestesült jogállamiság – az idegen nyelven borzasztóan.

Nem azért citáltuk a fenti példákat Navracsics előéletéből, hogy azt a látszatot keltsük, miszerint nekünk is az lenne a véleményünk róla, ami nagyon sok magyar embernek. Jelesül, hogy Navracsics Tibor valójában egy átváltozó-művész, kevésbé cizelláltan fogalmazva: egy emberi testben tanyázó kaméleon. És azt már csak félve említjük, hogy vannak, akik még ennél is szélsőségesebb kifejezéseket használnak vele kapcsolatban, és nem kevesebbet állítanak, minthogy Navracsics egy gerinctelen karrierista, egy politikai szélhámos, aki mindig abban a csapatban játszik, ahol vastagabb a főszponzor pénztárcája.

Mi leginkább az idegen nyelvek vesszőfutását sajnáljuk. Mert azt idáig is tudtuk, és most sem gondoljuk másként, hogy a magyar feltehetőleg a világ egyik legszebb nyelve. De hogy a többi idegen nyelv ennyire a végét járja, és az idegen emberek már kifejezni sem tudják az idegen nyelvükön, amit mi gondolunk, az tényleg megdöbbentő.

Hé, tik ottan Brüsszelbe': több tiszteletet a magyar nyelvnek!