Izland sem állíthat meg bennünket, ez az opció fel sem vetődik. Mi vagyunk többen, mi vagyunk a jobbak. Ők háromszázezren vannak, mi majdnem tízmillióan. Náluk 100 igazolt futballista van, nálunk sok tízezer.

Ki a jobb? Magyarok!

A győzelem ezzel együtt még arrébb van, egyelőre az osztrákok elleni sikernek örülünk. De ennek aztán nagyon, mert ezúttal nem csak a futballpályám győztünk, hanem ismét, és ezúttal minden korábbinál fényesebben beigazolódott, amit legjobbjaink eddig is tudtak, és hangoztattak, csak mi, örök kételkedők nem akartuk elhinni: jó úton járunk.

A győzelem, mint mindig, most is megosztotta az országot. Vannak, aki azt mondják, hogy a magyar válogatott győzött, mások szerint Orbáné a siker.

Egyelőre az utóbbiak állnak nyerésre.

Az osztrákok ellen kétgólos diadal ugyanis igazolt mindent, ami az elmúlt hat évben történt. Érdemes volt megannyi stadiont építeni, és a felcsúti kisvasút sem volt fölösleges befektetés. Hát még, ha ahogyan Orbán ígérte, a támadások hatására meghosszabbítják Bicskéig, és ha még akkor is támadják, akkor Lovasberényig.

Az idő azokat igazolta, akik szerint volt értelme a fülkeforradalomnak. Termőre fordult a földbe vetett mag, a vak is láthatja, de még a sorstalan Soros-bérencek is, hogy oxigénpalack nélkül jutottunk fel a csúcsra.

Megérte lebontani a jogállamot, bedarálni az ügyészséget, a rendőrséget, tákolmányt kreálni az alkotmányból, irányított bábot az alkotmánybíróságból.

Nem volt hát hiába való az erőfeszítés, hiszen Magyarország legtehetősebb gázszerelője tovább vagyonosodott, földjei már most is megszámlálhatatlanok, egyéb vállalkozásairól nem is beszélve. A hírek szerint a sajtóra is feni a fogát. És Garancsi cégei is jól teljesítenek, nem is szólva Vajna Tímea férjéről, akinek kaszinói legutóbb is hatmilliárd forintot hoztak a konyhájára. Ráadásul úgy, hogy ezekben a szerencsetermekben – szemben a kiskereskedelmi egységekkel - még online pénztárgépek beszerelésére sem volt szükség, mert Vajnáné férje talpig becsületes, nem szükséges őt ellenőrizni, még a feltételezés is sértő. Tudja, ő mi a dolga, egyetlen söralátétre ráfér az adóbevallása.

Habony Árpádot most nem is említenénk: amihez nyúl, az arannyá válik a kezében. (Ez nem csalás, és nem ámítás: ő ugyanis mindig az aranyhoz nyúl.)

Már csak az izlandiakat kell a földbe döngölni. Mert, ha csak egy pontot szerzünk ellenük, vagy – és ebbe még belegondolni is hazaárulás – netán annyit sem, akkor már csak a portugálokkal szembeni tisztes helyátállásban reménykedhetünk.

Ami egyáltalán nem annyira reménytelen, mint hinnénk: állítólag Cristiano Ronaldo élénken érdeklődik a magyar letelepedési kötvények iránt. Talán, még nem késő őt megkínálni eggyel, kedvezményes áron.