belépés belépés | segítség segítség | hírlevél hírlevél | előfizetés előfizetés | RSS RSS | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | Jobmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2010. március
18. csütörtök
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS

A zöldség-, gyümölcs-Trianon lehetséges revíziójáról

Szerda

Június elején a NOL-t Svédországból, a malmői Nemzetközi Utcapiaci Fesztiválról tudósító Staffan Perger azon méltatlankodott, hogy egy ilyen nagy fesztiválon, amelyre a világ szinte valamennyi jelentős élelmiszer-termelő országa elhoz néhány igazán igényes, kézművesterméket, Magyarország egyáltalán nem vesz részt, egyetlen szál kolbászt, egy gramm fűszerpaprikát vagy más magyar terméket sem találni, pedig itt aztán van fizetőképes kereslet, a skandináv gourmet-k elözönlik a malmői utcákat ilyenkor.

Uj Péter| Népszabadság| 2009. szeptember 2. |55 komment

nyomtat email plusz mínusz kedvencek / megosztás

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

nina13 | 2009. szeptember 10. | 15:15:43

Ez egy jó és érdekes írás. Sajnos ilyen a sajtóban vagy TV-ben ritkán olvasható. Megjegyzem azért, hogy van érdekessége is. A "kéz" alatt vett zöldséget nyílván számla nélkül veszik az éttermek. Vilmos körtét pl. az utóbbi másfél évben nem vettem a piacon (hipermarketben eszembe sem jut venni külföldi szemetet), mert két nap alatt megbarnult. Egyszer véletlenül megnéztem rajta a címkét: "product of Argentina". Valami ilyen lehet az őszibarackkal is. A dinnye viszont kitünő, rajta a magyar termelő nevével.

Brasidas | 2009. szeptember 7. | 21:11:34

Nehéz ügy.

nikiherceg | 2009. szeptember 5. | 13:32:07

Azért meg lehet találni a minőségi élemiszert. Bár nekem édesapámék termelnek odahaz, s nekem az elég minőségi :D Debrecenben élek. Sokáig nem ettem kenyeret,csak amit otthonról vittem,mert egyszerűen ehetetlen mind, de körülbelül egy éve nyílt egy nagyon jó pékség,ami még olcsó is. Hiheetlen de megéri nekik, busás hazsnon van. Fél város oda jár,mert egyszerűen JÓ :) Szilvalekvár meg ha kell valaknek az szóljon :D Akár még főzni is jöhettek,lássatok vmi csodát :D Földbe leássák az üstött,h jobbna tartsaa meleget,elég jó móka szokott lenni,kicisknek nagyoknak. Disznóvágást meg nem fkázni. Én elég sokat láttam,higénia megvna azért mifelénk. A malcaot sajnálom valóban :D Meg fogni is utálom,főleg a hátsó lábait :D

Viszont állítólag híresek a paradicsom fajtáink. HÁt nem azok :D Szánalmas és nevetséges,hogy ukrajánból vásárolt paradicsom és paprika fajták KIEMELEKDŐEN jobbak a magyar fajtáknál. Ízre is, szóvla jövőre csak ukrán paradicsom,paprika és uborka jöhet szóba. Ezzel lehet egy újabb kést szúrok a magyar gazdaságba,de ezt legalább el lehet adni :D Míg az íztelen (Kecskeméti 549, Lugas..) fajtáktól már a hideg is kiráz.

De ott van a Panyolai Elixír, számomra megfelelő minőségű pálinka, vagy épp milotai diós finomságok (ami még a tőzsdén is be votl jegyezve álíltólag...). De rengeteg helyet tudok,ahol igazán minsőégi termékeket, készételeket lehet fellelni. De az emberek sokszor irigység miatt sem veszik meg ezeket. Ha sk pénzem lenne nyitnák egy boltot,de hát se tőke,és valószínüleg kereslet sem lenne. Akárki akármit mond az emberek irigyek,nincs értelme belekezdeni ilyesmibe, csak erős államosítással, mert akkor rá vannak kényeszírtve.

nikiherceg | 2009. szeptember 5. | 13:23:30

Azért meg lehet találni a minőségi élemiszert. Bár nekem édesapámék termelnek odahaz, s nekem az elég minőségi :D Debrecenben élek. Sokáig nem ettem kenyeret,csak amit otthonról vittem,mert egyszerűen ehetetlen mind, de körülbelül egy éve nyílt egy nagyon jó pékség,ami még olcsó is. Hiheetlen de megéri nekik, busás hazsnon van. Fél város oda jár,mert egyszerűen JÓ :) Szilvalekvár meg ha kell valaknek az szóljon :D Akár még főzni is jöhettek,lássatok vmi csodát :D Földbe leássák az üstött,h jobbna tartsaa meleget,elég jó móka szokott lenni,kicisknek nagyoknak. Disznóvágást meg nem fkázni. Én elég sokat láttam,higénia megvna azért mifelénk. A malcaot sajnálom valóban :D Meg fogni is utálom,főleg a hátsó lábait :D

Viszont állítólag híresek a paradicsom fajtáink. HÁt nem azok :D Szánalmas és nevetséges,hogy ukrajánból vásárolt paradicsom és paprika fajták KIEMELEKDŐEN jobbak a magyar fajtáknál. Ízre is, szóvla jövőre csak ukrán paradicsom,paprika és uborka jöhet szóba. Ezzel lehet egy újabb kést szúrok a magyar gazdaságba,de ezt legalább el lehet adni :D Míg az íztelen (Kecskeméti 549, Lugas..) fajtáktól már a hideg is kiráz.

De ott van a Panyolai Elixír, számomra megfelelő minőségű pálinka, vagy épp milotai diós finomságok (ami még a tőzsdén is be votl jegyezve álíltólag...). De rengeteg helyet tudok,ahol igazán minsőégi termékeket, készételeket lehet fellelni. De az emberek sokszor irigység miatt sem veszik meg ezeket. Ha sk pénzem lenne nyitnák egy boltot,de hát se tőke,és valószínüleg kereslet sem lenne. Akárki akármit mond az emberek irigyek,nincs értelme belekezdeni ilyesmibe, csak erős államosítással, mert akkor rá vannak kényeszírtve.

autopia | 2009. szeptember 4. | 23:29:28

Utobbi idöben alig latok akácmézet... pedig az is egy jol menö magyar brand VOLT.

autopia | 2009. szeptember 4. | 23:27:02

Egyetlen igazan jo szalami van Magyarorszagon: a Hold utcai piacon arult mangalica szalami, a kevesbe csipös verzio. Ez tenyleg vilagbajnok. Videken letezik azert meg nehany kis vagohid (azaz nem otthon...) ahol meg tudnak jo kolbaszokat csinalni.
Amugy sajnos igaz: a magyar kaja nem olyan kiemelkedöen jo, mint gondolnank. Talan a KGSTben ugy volt.
Az igazan finom magyar bor pedig tul draga, azon az aron egyszerüen nem veszik meg. Mert, kerem, 5000Ft-ert=20Euro naaaagyon finom bordoit is lehet mar venni.
Ami talan tenyleg jo, az nehany magyar sör, peldaul a Dreher. De külföldön sajnos sehol. Pedig erdemes lenne eszrevenni, mert jo termek.

konz | 2009. szeptember 4. | 19:53:49

mi ez a sz.r? hol van ebből az up-i stílus meg humor? ilyet én is írok bármikor, hogy énszerintem így meg úgy, oszt majd rámondják h okosság v hülyeség. Ebben nincs egy deka UP se. Egyre több itt tőle a mélyenszántás, ilyenből a sok tucatszerzőtől dunát lehet rekeszteni. Nem a témát fikázom (bár... azért a gurméságból meg a folyószabályozásból spec nekem kicsit már sok), de ugyanerről feleenyiben triplán viccesen szintén kapna ugyanennyi vállveregetést viszont páran még röhögnének is.

staropramen | 2009. szeptember 3. | 15:11:13

Előbb utóbb minden cikket elér a végzete.Ezt is elérte.Ennyi volt .

sydbarrett | 2009. szeptember 3. | 14:41:25

Kapjuk a szójalecitines guargumit festékkel és aromával, mert megérdemeljük. Annak a gyereknek, aki ezeken nő fel, már nem is fog ízleni a valódi kenyér citromsav-mentes kolbásszal és paradicsom ízű paradicsommal.

Mirrmurr | 2009. szeptember 3. | 11:52:05

Ettem nemrégiben Pick téliszalámit, a szomszédainknál - akik olaszok, torinóiak - pedig ettem olasz szalámit. Nem tudom, miből készültek, de a téliszalámi vert mindent.
Ezen felül valóban sok a gagyi, büntető kategóriás szemét élelmiszer fedőnév alatt kirakva. És még az alapvető hiánycikk meg se volt említve: a kenyér. Hol van már a ropogós héjú, ragadós belsejű, sűrű kenyér? Sehol. Illetve de, egy helyen, Kenderesen, a főút mentén egy apró kis pékségben.
Vissza az igazi kenyeret!
És rock forever!

Renia | 2009. szeptember 3. | 10:42:30

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Straszi1 | 2009. szeptember 3. | 10:20:56

Egy dologtól óvva intenék minden nagyvárosi komentezőt, nevezetesen azt, hogy verjük a tamtam dobot és követeljük, a mezőgazdaság húzza ki magát a gödörből.
Kérdezem én, hányan jutnak ma el odáig a városi emberek közül, hogy ha engedi pénzük és lehetőségük, hogy megveszik a drágább magyar terméket, mint az olcsó külföldi vacakot (természetesen nem a francia sajtokra, meg a spanyol hegyi levegőn érlelt sonkára gondolok)? Mit tesz a vásárló azért, hogy talpon maradjanak a hazai termelők, akik sokszor hajnal 5-től késő estig güriznek azért, hogy a mezőgazdaság maradék részét megmentsék vagy egyszerűen csak azért, mert szeretik a földet, a vidéki életmódot stb. ?
Kiveri nálam a biztosítékot, amikor a kiló fuxszal megrakott hormonduci fogyasztó telepakolja a kosarat az "occcsó" vacakkal (felfújt zsemle, néhány forintos sertésmájkrém és társai) , ahelyett, hogy harmad annyit, de minőségit venne. Lehet, ha pl. biopiacra menne, kétszer annyit fizetne 1-1 termékért, de mivel csak harmad annyira lenne szüksége máris jobban járna. Nem is szólva arról, hogy nem kellene százezreket szírleszívásra meg XXXL-es megacuccokra költeni, a vérnyomáscsökkentőt is félrerakhatná és a gerince is jobban bírná 50-en túl.
Hiányolom a társadalomból az integrált szemléletet: minden mindennel összefügg.

Javaslom mindenkinek a celladam tanmeséjét elolvasni, megfontolni: mi történik a szervezetben, ha a sejtek közötti kommunikáció, együttműködés megszakad és atomizált társadalomhoz hasonló életet kezdenek élni.

http://www.vitacell.hu/hirlevelek/celladam_mese.html

weiner | 2009. szeptember 2. | 22:44:27

A magyar agráriu fő kérdése lényegében ugyanaz, mint Széchenyi korában: piac, piac, piac. Minden más feladat ebből következik: földbirtok-politika, termelésszervezés, termékfejlesztés, marketing, fogyasztás, belső piac, kis- és nagyüzem, stb.

értelmetlenségi | 2009. szeptember 2. | 19:04:38

Róka90: igen, úgy van, ahogy írod. De talán még nem késő. Ha a Magosz nem a Fidesz "magyar hangja" lenne, ha nem politizálna, hanem azzal foglalkozna, ami a feladat lenne, azaz összefogná a gazdákat, a SZAKMAI érdekeiket képviselné, talán még menthető lenne a magyar mezőgazdaság. Sajnos, egyelőre az oszd meg és uralkodj elve érvényesül itt is.

zstoth75 | 2009. szeptember 2. | 18:50:42

Nem igaz, hogy a házi termékeket nyugaton könnyebb előállítani. Pl. Hollandiában a szigorú előírások miatt kb. 50 éve egyáltalán nincs házi disznóölés, minden faluban van egy - gyakran szövetkezeti - modern vágóhíd, ahol helyi terméket lehet előállítani. Franciaországban sem a ház végi sufniban gyártják a sajtot és a romos pincében préselik a pár száz liter mustot.

Nem a házi lekvárfőzés, kenyérsütés, zöldségtermelés, kolbásztöltés stb. a megoldás, mert lehetetlen tartósan, magas minőséget előállítani. A mi tőkehiányos körülményeink között én csakis a helyi szövetkezetekben látom a kiutat, erre nagyon sok nyugati példát is találni. Persze ehhez magasabb kultúra, együttműködő szellem, bizalom, szaktudás stb. kell.

értelmetlenségi | 2009. szeptember 2. | 17:46:14

Megdöbbentő amúgy a cikk, de sajnos igaz. És az is igaz, amit egy vérbeli mezőgazdász mondott. Nevezetesen azt, hogy egy frászt omlott össze az orosz piac. Már rég magához tért, és nincs az az élelmiszer mennyiség, amit jó pénzért meg ne vennének. Persze, ahhoz (is) szövetkezni kéne, és be kéne látni, hogy mesze nem olyan elegáns a sztyeppére utazni üzleti tárgyalásra, mint mondjuk Párizsba, viszont az előbbi helyen vásárolnak is, nem csak reprezentálnak. És nem a magyar felvárási árak miatt kellene sírni és pumpolni az államot, hanem piac után kellene nézni. Ott van az, csak egy kicsit meg kell küzdeni érte!

Szamok Embere | 2009. szeptember 2. | 17:22:46

lenoardo999: Amikor a fantasztikus ízű piaci paradicsomot eszed, gondolj arra, hogy az őstermelő egyetlen biztosítása a növényvédelem, aminek az alkalmazásától egyesegyedül a lelkiismerete tarthatja vissza. Saját vizuális tapasztalatom azt mutatja, hogy a szomszéd kofa háti permetezője hetente jár a fóliasátrában. Van fogalmad egy jó tetüölő egészségügyi várakozási idejéről?

elemzo | 2009. szeptember 2. | 15:56:56

Az élelmiszer bizalmi termék. Abban bízok hogy nem hamisítvány, hogy az van benne aminek lennie kell és nem más. Ezt a márkának kell biztosítani. A márkát meg - ismerni kellene a fogyasztónak. Honnan ismerné?
Millió márkát meg nem lehet sem reklámozni, sem megismerni, sem felismerni.
Ha bemegy valaki egy Aldi stb multihoz, lát százával olyan terméket amit életében nem látott. Van nekem kedvem állandóan kipróbálni hogy melyik milyen? (Volt olyan csoki amit a kutyám sem evett meg) Életem végéig próbálkozhatnék, és még sört sem tudnék ismételni. Ez vicc. Veszem a - mit ismerek, az ár egy dolog, pld. azért mert 90 forint nem veszek meg egy dobozos sört, ha ismeretlen.)))).

elemzo | 2009. szeptember 2. | 15:50:11

Sok itt a naív elmékedés, de ezt már megszokhattuk. A cikk olasható és kellemes olvasmány a kávé mellé, meg lehet nosztalgiázni stb.
De ez a dolog nem erről szól.

Írhatnék eg yregényt annyi tévedés van a szövegekben.

Csak egy kettőt kiemelnék:

1. Disznóvágás, és társai. Látott már valaki disznóvását egy faluban? Nincs azzal semmi baj, ha a gazda meg is eszi amit főzött. A húsárunál elvárt körülmények még nyomokban sem jelennek meg a legtöbb helyen. Szórakozásból szoktam nézegetni a farmom környékén amikor végzik ezt a műveletet, de a kóstolót mindig kivédem valahogy. A harcosok megfelelő pálinka bevétele után gyártják a terméekket, közben elmennek hugyozni, szarni, és folytatják tovább. A kézmosás minek. Ja kérem ettől van az a jó házias íze. Lehet. Edd meg Te. A hagyományos disznóvágái idővel ellentétben végják már melegebb időben is, (van fagyasztó) . Van, de mire odajut....
2. Méz. Millió kis méztermelő méhészkedik, vacakol össze vissza, de fogalma sincs milyen a korszerű méhészkedés. Hagyomány. Na persze, hogy ne legyen kristályos a méz, feldobják a gáztűzhelyre, és jól felmelegítik. 40 Cfokon felül a méznek annyi. De szép átlátszó lesz. A hamisítást most hagyjuk. Látott már valaki olyan méhészt aki elolvasott egy szakkönyvet. A nagy termelők meg kevernek kutyulnak, kínai mézet bele aztán mehet a piacra.
3. Bor. Ugyan kérem, hallott már a magyar borász társadalom a marketing nevű tudományról. Millió kis borászat, millió bormárka, élő ember nem tudja mi micsoda. Eladhatatlan a világban.

Jó terméket lehet készíteni de azt el is kell adni. Amarketingre nincs pénz, nincs összefogás, halott a történet. Majd újra összevonják egyszer a sok kis birtokot és megoldódik a dolog. De nem mi fogjuk megoldani, kivétel a Csányi stb nagybirtokok, nekik van esélyük, aztán vége.

lenoardo999 | 2009. szeptember 2. | 14:44:59

Érthetetlen ez a sok rajongó hozzászólás. Mégis ti hol vásároltok? Annyi ízetlen, német, holland stb. szalámit, zöldséget, gyümölcsöt, mint amit az áruházláncokban lehet kapni! Ha nem akarok vízízű paradicsomot enni, elmegyek helyi piacra, ha nem akarok ízetlen, színtelen ilyen-olyan szalámit enni veszek egy darab sonkát. A málna? Ezt a nagyszemű, ízetlen vackot? Hol van a marosi gurulós, aminél finomabb el sem képzelhető. CSak sajnálni tudom a nyugat-európai vásárlót és a debil elvárását, hogy nem az íz a fontos, hanem, hogy mind azonos méretű és színű legyen. És ez várjon ránk Magyarországon is? De hogy ebben mi a jó? Mi még emlékezhetnénk az igazi ízekre!

Straszi1 | 2009. szeptember 2. | 13:37:32

Végre egy cikk, ami a lényegről szól, mellébeszélések nélkül. Az elmúlt 1 évben nem olvastam ilyet a NOL-on.
Köszönet!
Jó látni, hogy a médiában is van néhány ember, akinek elkezdett valami derengeni.
Jó lenne több ehhez hasonló cikket olvasni, ami a minőségi újságírás szintjét megüti.

Józsi | 2009. szeptember 2. | 13:31:50

1.) Leisztinger úr idejében szűnt meg a marha vágás Szegeden és csökkent jelentősen a disznó vágás. Ekkor mintegy 15 Milliárd Ft -ot vett ki a cégből, továbbá eladta a márkahasználat egyes elemeit és a szalá i receptet osztrák cégeknek, ezért állítólag már van ukrán Pick is.

2.A húsipar jórészét arra használják, hogy állatok papírjait utaztassák - kisebb részben álaltokat is- és fiktív adókülönbözetekért vesznek fel milliárdokat a legfelső pénzügyi - vám politikai irányítók tudtával, azzal risztelve.

3.Az elaprózott birtokszerkezet és az őstermelők intézménye semmilyen komoly minőségi áttörést nem tesz lehetővé.

4.Kulturáktól függően jelentős integrációval lehetne csak eredményt elérni, de a mezőgazdaságból élők együttműködési képessége - leszámítva az 1968-1989-es jól működő TSZ- állami gazdaság hálózatot - történelmileg csak a nagybirtokok esetében volt biztosítva.

5.Igen nagy áldozattal hoztuk létre a virágzó mezőgazdaságunkat, amely a TSZ-háztáji szimbiózisban 15 millió embert látott el kiváló minőségű élelmiszerrel, úgy, hogy a felesleg 50%-a kb. nem a KGST-be jutott. Ma már 10 millió embert sem látunk el.

6.Jelentős élelmiszeripai és mezőgazdasági gépexportunk volt a renbszerváltásig, nyugatra is.

Továbbá:
Mindent kiírtottak kevésbé ismert érdekcsoportok nyomására.
Igen érdekes volt aCola és a magyar természetes alapanyagú italok egyoldalú küzdelme, valamint a boglári ÁG érétkesítése fillérekért.

Mára a nagy magyar pusztaság maradt, majd ezt is felvásárolják fillérekért. Nagyon valószínű erre megy ki a játék. Jó termőhelyi, logisztikai adottságú területeken majd 10 év múlva eltűnik a parlagfű és ismét 5000 hektáros gazdaságokban termelnek.

A holland gazdák és a török vendégmunkások.

És akkor majd további 20-30 milliárd itt megtermelt EURO hagyja majd el az országot.

steph | 2009. szeptember 2. | 13:17:24

Moderálási alapelvek- komment törölve -

staropramen | 2009. szeptember 2. | 12:54:30

ouagadougou | 2009. szeptember 2. | 12:46:58
1.Igazad van a Rábával kapcsolatban.Működött a kertész szemüveg.
2.Ha csak így nem!

Petrócz | 2009. szeptember 2. | 12:53:36

Még valami.
Néhány hete egy nagyáruházban láttam őszibarackot. Bizonytalan voltam, hogy megvegyem e, mert a származási helye Ausztria volt. Szép volt, olcsó volt, így vettem vagy 2 kilót és nagyon meglepődtem. Mert nagyon finom volt, sok-sok éve nem ettem ilyen jót.
Vagyis a lényeg, lehet ízletes őszibarackot is termeszteni a kárpát medencében

Petrócz | 2009. szeptember 2. | 12:39:16

Kis, vagy családi vállalkozásban kereskedelmi célú élelmiszer feldolgozás („jó házi kaját, kolbászt, szalonnát, lekvárt, pálinkát”) legális működtetése nálunk csodaszámba menne, a magyar hatóságok élből kinyírják az ilyet. A maguk kezdeményezte túl-bürokratizált szabályaik szerint ezt kénytelenek is megtenni és nagy örömmel meg is teszik.
A mi néhány fős ipari termelő vállalkozásunknál sem tesznek a különbséget hatóságok, úgy kezelnek minket, mint a multikat, ill. mivel könnyű préda vagyunk, még úgyabb.
Néhány fő termelő mellett akár ötszöröse léhűtőt, hatósági kapcsolattartót, paragrafus böngészőt és értelmezőt, kijárót, biztonsági, tűzvédelmi, munkavédelmi, veszélyes hulladék kezelői stb, referens kellene alkalmaznunk (számlásan).
És erre jönnének még az élelmiszerhez és annak speciális szakterületi előírásai? Hát az reménytelen.
Ez csak feketén megy, ameddig megy és akinek ez megy.
(Mondta nekem valamikor egy ÁNTSZ-es: Nézze, én magukat a szabályaink szerint ki kellene hogy nyírjam, de ha feketén tudnak működni, az nem fog érdekelni)

weatherby | 2009. szeptember 2. | 12:03:24

Kedves Szerző úr! A cikk ül, mint mindig. Engedjen meg egy megjegyzést, lehet, hogy meglepi. Nem Csányit védem, de való igaz, hogy ő legalább itthon próbál valamit, itthon! csinálni. Pick, Villány, Baranya, stb, a hazai mezőgazdaságban. Érthető, gyökerei miatt. Az egyik kommentelő írt Leisztingerről, na igen ő és társai szerte az országban romboltak, kaszáltak.

Baloo | 2009. szeptember 2. | 12:01:32

Svedorszagban dolgozom.
A Lidl-ben lehet kapni magyar paprikat, a mult heten 2x is vettem. A legtobb boltban (coop) van gyulai kolbasz, pick szalami, nem megfizethetetlen aron. Magyar borok vannak az italboltban, meg szornyuseges Torley pezsgot is lehet kapni.
Sok varosban van langosos, magyar tulajjasl, vagy magyar gyokerrel, ezt pl. el lehet adni dragabban mint otthon..
De sokan semmit, vagy nagyon minimalisat tudnak Mo-rol.

lusta | 2009. szeptember 2. | 11:52:19

Van kiút. A méhészek igen erőteljes kemény munkájuknak köszönhetően az áruházak polcairól gyakorlatilag eltűntek a pocsék, olcsó, hamisított mézek. A magyar méz valóban kezdi elfoglalni az őt megillető előkelő helyet.
Ami a borászatunkat illati, ott a pancsolók a nyerők.

staropramen | 2009. szeptember 2. | 11:31:10

ouagadougou | 2009. szeptember 2. | 11:11:01
Tudnod kell, hogy a hazai ipar a mg."virágzása idején" sem volt képes egy használható és korszerű gyümölcs vagy zöldségválogató netán csomagoló gépsort gyártani.A borászati ipar elit gépeit sem itthon készítették.Magyar traktort talán a 70 es években gyártottak utoljára.
A hazai szőlőtermesztés, zöldség és gyümölcstermelés pedig a drága technológia nagy részét élőmunkával kiváltó magán, háztáji, vagy illetménygazdaságokban a nagyüzem kerítése mellett virágzott.A megszépítő messzeség néha elhomályosítja tisztánlátást.Az általad említett számok-finoman szólva-ma már nem reálisak, és régen sem voltak azok.

weiner | 2009. szeptember 2. | 11:28:35

A gratuláció mellett is jelzem, hogy a Pick szalámíról tett summás megállapítás felületes, a szerző talán csak Csányi úrat akarta bosszantani. Igaz, hogy a húsiparban az alacsony jövedelmezőség miatt kevés pénzt költenek temékfejlesztésre és marketingre, ami a prémium termékeknél leginkább feltünő. Ha a szerző már a Picket szóba hozta, talán felemlegethette volna a Leisztinger sztorit, ami sokat ártott az egész ágazatnak.

kiki78 | 2009. szeptember 2. | 10:56:51

Gratula a cikkhez. Nem vagyok szakember, nem látom annyira árnyaltan, mint pl. staropramen. Véleményem szerint, ha azt akarjuk, hogy a mezőgazdaság-élelmiszeripar területén kitörjünk jelenlegi helyzetünkből, akkor ezt a gazdasági águnkat stratégiai fontosságúnak kellene ítélnünk első lépésben. Ezt követően közösen (politikai színektől mentesen) hosszútávú fejlesztési programot/programokat kellene kidolgozni és megvalósítani. E nélkül szerintem nem fog menni.

érték elek | 2009. szeptember 2. | 10:56:13

Gratulálok én is. Ritkán mondok ilyet de minden szavával egyetértek, rávilágít több területre amin már rég bosszankodom (magamban) hogy kerülhetett ilyen rossz helyzebe.

Róna Péter | 2009. szeptember 2. | 10:47:00

Gratulálok Uj Péternek ezért az írásért, amely a modern gazdaságstratégia alapjait érinti. Pasinszki és, az ő szóhasználatával élve, a hasonszőrűek pedig ismételgethetik megbukott gazdaságtanukat 1%-os támogatottságra számítható követőiknek.

weiner | 2009. szeptember 2. | 10:43:28

Gratulálok Uj Péternek, mert váratlan helyről fontos dolgokat mond el a magyar agráriumról. A helyzet egy kicsit összetettebb, de a cikk nagyon jó arra, hogy a témát kiemelje az agrárlobby világából. Az élelmiszertermelés annyira fontos, hogy nem szabad csak „parasztokra” bízni. A baj nagy, a helyzet kialakulásáért szvsz - ha súlyozni kell - 30 százalékban az EU csatlakozással járó kényszerek, 20 százalékban ábrándos kisgazdák, 20 százalékban önző zöldbárók, 10 százalékban a mindenkori kormányok, és 10 százalékban a bankok felelősek. A politikai oldalaknak nem érdemes egymásra kenni a hibákat, mindkét oldal bőven részes a pusztulásban. A minőség rontása sajna európai trend. Egyre kevesebb ember állít elő egyre silányabb termékeket. A minőségről itthon hallani szónoklatokat, ami egyes ágazatokban kicsit érvényesül, de itt többről van szó. Stratégiai ágazat jövőjét kellene új alapokra helyezni. Sürgősen. Közösen.

Mr T | 2009. szeptember 2. | 10:25:59

Tenzleg borzaszto, hogy nem lehet peldaul normalis tejtermeket kapni. Amit nalunk a boltokban joghurt neven arulnak az egy vicc. Valami vegyileg osszerakott kotyvasz, aminek a fele viz. Gorogorszagban akarhol voltam, mindig finom, suru es nagyon kremes allagu volt a joghurt. A sajtokat mar nem is emlitem. Ha normalis sajtot akarok enni, akkor azert legalabb 4000Ft-ot kell fizetni kilonkent.

staropramen | 2009. szeptember 2. | 10:03:51

A folytatás...
Legegyszerűbb lenne a minőségi termesztés feltételeit biztosítani a zöldségtermesztésben , hiszen itt a fajta és akár a technológia is évente váltható a változó igényeknek megfelelően.Szembe kell viszont nézni azzal, hogy a termesztés éghajlati feltételei sok országban lényegesen jobbak,ezért nagyobb termést , olcsóbban tudnak másutt előállítani, megkockáztatom-akár jobb minőségben is.Persze mivel a szállítások miatt az utóérőket korábban kell leszedni-beleakadhatunk halványpiros gumiparadicsomba is de kiváló minőségűbe is.Itt a szelekció felelőssége a kereskedőé, de a vevőé is.Ha "langyos a sör de nekünk így is jó"helyzetbe keveredünk akkor meg is érdemeljük.
Eretnek gondolat de le kell akadni arról, hogy hazánk a bokréta a Mindenható kalapján és csak mi tudunk ezt azt,esetleg amazt termelni.
Ehhez a termelőknek nagyobb nyitottságra . tanulási készségre lenne szüksége végképpen szakítva a nagyapám is így termelte.. én is így csinálom stratégián.Ha lesz jó termék, lehet randalírozni a támogatásért, de így bármilyen dotáció a jelenlegi szinvonaltalan termelést konzerválná.

Cuba Libre c.C. | 2009. szeptember 2. | 09:57:49

S behunyt szemmel láthatjuk azokat a termékeket, amelyeket a kádári időkben árultak minálunk. Azokban az volt, ami rájuk volt írva. Olyan ízük is volt.A rendszer kritikusai mit is láthatnak mindebből: igen, mert gyenge volt a vegyipar. Csakhogy nem így volt. De akkor miben volt gyenge ?Kereskedelemben. Mert nem volt képes Kínából fokhagymát importálni. És diktatúrában: mert itthoni termelésre kényszerítette a parasztokat.Borzalmas !

Üdv:Cuba Libre c.C.....para siempre !!!

Újveterán1 | 2009. szeptember 2. | 09:54:48

Moderálási alapelvek- komment törölve -

staropramen | 2009. szeptember 2. | 09:52:04

Én az egyes kertészeti ágazatok értékelését jobban szétválasztottam volna.Mások ugyanis a kondíciók, mások a minőségi termelés feltételei.A szerző kiválóan látja-a borászati eredetvédelem kérdését.Csak megerősíteni lehet, és talán kiegészíteni pl az Egri Bikavér elveszett dicsőségével, amiben az egri borászok is igencsak ludasak.
Más a helyzet a gyümölcstermesztésben.Itt a telepítéskor ,a fajtamegválasztással szinte minden eldől és hosszú évekre rögzül az állapot.Hiába vagyunk pl meggy nagyhatalom, ha a terület nagy részén csak ipari felhasználásra alkalmas fajtákat telepítettek.Egy Érdi Bőtermő a legritkább esetben terem mutatós gyömölcsöt.Ugyanez a helyzet az almával is.A még termőképes korú, de elavult fajtaszerkezetű szabolcsi almások csak a konfliktusok forrásai évről évre.A megfelelő fajtákkal rendelkező termelőknek kevés a tároló-feldolgozó -csomagoló kapacitása ahhoz, hogy a következő termésig egységes állapotú termékkel lépjenek ki a piacra.Itt lenne komoly szerepe a termelői egyesüléseknek.Ezt valóban apróra zúzta a dilettáns mg politika Antall és Torgyán nevével védve. Folyt köv.

BlackVoid | 2009. szeptember 2. | 09:41:12

Ismet csak a tulburjanzott, inkompetens es kartekony magyar burokracia + a jogalkotok a felelosek. Raadasul a multik hatekonyan lobbiznak mindenfele konkurencia betiltasaert.
A folyamat nem ujkeletu, meg Horthy idejeben tiltottak be a hazi marhavagast, onnantol lett marhahusevobol disznohus-zabalo az orszag.

Forradalom nelkul nem fog valtozni semmi. Meg kellett volna csinalni 89-ben. Igy meg par evet varni kell majd, de a valsag majd megteszi hatasat.

tuba | 2009. szeptember 2. | 09:39:09

walsz / értelmetlenségi (?)
tessenek nyugodtan leírni: orbán a hibás!
meg a 89es rendszerváltás.

értelmetlenségi | 2009. szeptember 2. | 09:35:24

Újveterán1 | 2009. szeptember 2. | 08:28:47
"ha tényleg így is történt, mindegyik után megvolt a lehetősége a "szocilibsiknek", hogy helyretegyék, de ők sem tettek semmit érte sőt..."

Nem volt meg a lehetőség, annyira elcseszték az elődök, különösen az eszetlen földosztással, a privatizációnak nevezett szabadrablással, majd Torgyán "apánk" áldásos tevékenységével. A lószart már nem lehet visszalapátolni a lóba.

Újveterán1 | 2009. szeptember 2. | 09:32:23

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Szamok Embere | 2009. szeptember 2. | 09:06:16

"nálunknál sokkal rendszeretőbb, erkölcsösebb és jobb élelmiszer-biztonsági helyzetű országokban is szabad háznál disznót vágni," írja az úr.

Szerintem ez a mondat hamis. Az "is" szócskát ki kell hagyni belőle, úgy lesz igaz.

Pasinszki | 2009. szeptember 2. | 08:47:32

"Na, az lesz a huszonegyedik század nagy magyarja, aki kitalálja, hogy ebből hogy mászunk ki, hogyan szerezzük vissza az egykor kitűnő minőségű magyar mezőgazdasági termékek dicsőségét."
Hát majd a Gráf József, meg a hasonszőrűek addig agyalnak, amíg sikerül valami jó protekcionista agrárpolitikát lenyomni az Eu torkán, azt lesz itt jó világ!

Újveterán1 | 2009. szeptember 2. | 08:28:47

Moderálási alapelvek- komment törölve -

walsz | 2009. szeptember 2. | 08:17:19

A magyar mezögazdaságot és élelmiszeripart sikeresen verte széjjel a dilettáns és szerencsétlen Antall dr és kormánya. Ami maradt azt az Orbán-Torgyán kormány pusztitotta el. A maffia pedig a mezögazdaságban is jelen van.
Be kell zárni az országot és el kell adni a románoknak, szerbeknek, horvátoknak, szlovákoknak igy legalább nem lesz gondunk többé.
Ennyi.

irriga | 2009. szeptember 2. | 08:10:03

Hát a piac csak korlátozottan működik hazánkban a mezőkatyvasz területén.

Valószinűleg sokkal olcsóbb és egyszerűbb traktoros felvonulással megkeresni a mindennapi betevőt kicsiny hazánkban, mint szellemi, tőkebefektetéssel.


Hungarikum díszdoboz: Pick téliszalámi, Unicum, Tokaji Aszú és Herendi kenyérkosárka
Népszabadság - Teknős Miklós
Sajnos nem a magyar agrármarketing bénázásáról van szó vagy valami országimázs-hiányosságról, a helyzet ennél sokkal-sokkal rosszabb: Magyarországon gyakorlatilag nem létezik minőségi élelmiszer-termelés. Egyszerűen alig akad olyan magyar termék, amely beférne a világ legjobb minőségű élelmiszerei közé. Talán csak a legjobb tokaji termelők borai. A hazai borászat évtizedekkel jár a többi mezőgazdasági ágazat előtt, de még így is messze le van maradva akár csak a szomszédos (és rosszabb adottságú) Ausztriától. (Olaszország, Spanyolország, pláne Franciaország pedig fényévnyi távolságban.)

Mi persze hajlamosak vagyunk ebben is az öncsalásra, és világhírűként emlegetünk néhány olyan, a világpiacon láthatatlan magyar terméket, mint a Pick szalámi, amelynek annyi köze van a magyar géniuszhoz, hogy receptjét kábé százötven éve vettük át az olaszoktól, na most az olaszok százötven év alatt már fejlesztettek ezerféle jobb szalámit, mi még mindig ezzel hazudunk világhírt magunknak. (A Pick tulajdonosa egyébként Magyarország leggazdagabb embere. Ha valaki, ő megengedhette volna magának, hogy a gazdaságossági szempontokat egy kicsit háttérbe szorítva, hosszú távra tervezve elinduljon az igazán jó minőség irányába. Nem tette.)

Tavasszal beszégettem egy dél-balatoni borásszal, aki egyébként milliárdos értéket hozott létre a vidéken, a borok jók, jól fogynak, a szezonban egymás sarkára taposnak a turisták; azt mondja, a németek, hollandok, miután végigkóstolták a borokat, gyakran kérdezik, hogy hol tudnának venni valami igazán jó házi kaját, kolbászt, szalonnát, lekvárt, pálinkát, akármit. Ahogy Európa minden borvidékén, komoly mezőgazdasággal rendelkező területén vannak ilyen kézműves, minőségi termelők. Ilyenkor a borász ismerős széttárja a kezét. Az egész megyében nincs ilyen. Van talán egy-két ház, ahol feketén lehet kapni egyet s mást néha, de legálisan, garantálható minőségben: semmit.

HIRDETÉS

Néhányan talán megpróbálkoznának ilyesmivel, mert értenek hozzá, szeretik, elkötelezettek, de az ostobán túlszigorított jogszabályok, a fafejű hatóságok rögtön tönkre is teszik őket. Mindig EU-s előírásokra és direktívákra szoktak hivatkozni, de nálunknál sokkal rendszeretőbb, erkölcsösebb és jobb élelmiszer-biztonsági helyzetű országokban is szabad háznál disznót vágni, pálinkát vagy lekvárt főzni eladásra, mobil hentesüzletet üzemeltetni, disznót erdőben makkoltatni és így tovább. Nálunk meg az ország egyik legjobb étterme kéz alól szerzi be a zöldségeket, mert normális minőséget csak feketén, az após meg az ismerős kertjéből kap, viszont ezekre engedélyt szerezni gyakorlatilag lehetetlen.

A minőségi élelmiszer-termelés alapja hatszáz éve az eredetvédelem. A franciák kezdték a XV. században, akkor rögzítette a parlament, hogy Roquefort sajtot kizárólag Roquefort-sur-Soulzon környékén, meghatározott technikával kezelt juhtejből szabad készíteni. Az eredetvédelmi rendszer legkifinomultabb formájában talán a sajtok mellett a borászatban jelenik meg, ahol - legalábis Franciaország legjobb borvidékein - minden egyes dűlőt osztályoznak, meghatározzák a fajtákat, a tőketerhelést, a borok erjesztési és érlelési technikáját, idejét. Ha valaki egy burgundi Grand Cru bort vesz, az biztos lehet benne, hogy rendkívüli minőséget kap. Ezt persze észre fogja venni a számlán is. És épp ez az, amiért ez a sok költséges eredetvédelmi szöszölés megéri: ha garantálni tudod a minőséget, hosszú évek alatt felépíteni a márkát, akkor a piaccal is el tudod fogadtatni, hogy a te terméked jobb minőségű, tehát drágábban tudod adni.

Létezik eredtvédelem minden igazán fontos és a világpiacon jelentős élelmiszer-féleségre, mindenki hallott a spanyol Ibérico vagy az olasz pármai sonkáról, a japán Kobe marháról, a francia bresse-i csirkéről és így tovább, mindenki azért harcol, hogy megteremthessen egy-egy ilyen brandet.

Persze sehol sem megy könnyen. Mindig van két szemben álló csoport: a rövid távon gondolkodók, a gyors anyagi hasznot - egyébként teljes joggal - hajtók és a minőségi termelésnek elkötelezett, hosszú távon építkezők. A rövidtávosoknak az a fontos, hogy a megteremtett márkaértéket minél jobban kihasználják, minél több termékre aggathassák rá a biztos piaci sikert ígérő címkét. Ennek persze az az eredménye, hogy egyre több kompromisszumot kötnek a minőség rovására, gyengébb termékeket forgalmaznak a bűvös név alatt, tehát egy idő után tönkreteszik azt. A hosszútávfutókat nem a gyors haszon reménye hajtja, számukra a minőség rövid távon nem gazdasági kérdés, hanem erkölcsi. (Hosszú távon már nagyon is gazdasági, persze.)

Nálunk Tokajban például kisebb-nagyobb sikerrel vívják meg küzdelmüket a hosszútávúak, annak ellenére, hogy az állam mind a mai napig pénzeli a rossz minőségű borok előállítását, és évente intéznek végtelenül ostoba támadásokat az eredetvédelmi rendszer szigorítása, illetve a Tokaj Kereskedőház privatizálása ellen a vidék bortermelését szociális kérdésként kezelő rövidtávúak. Nyugodjunk meg, nem magyar specialitás, hogy a rövid távon hasznot remélők csoportja ostobán tönkretesz valamilyen terméket. Ismerek én olyan olasz borászatot, amelyet azért zártak ki a Chianti borvidék eredetvédelmi rendszeréből, mert túl jó minőségű bort készített, nem pancsolta mindenféle értéktelen lőrékkel. Chiantit évtizedekre tönkre is tette ez a szemlélet, az utóbbi tíz-tizenöt évben kezd magára találni.

De nézzünk néhány hagyományos, magyar élelmiszermárkát. Vettek mostanában vecsési savanyúságot? Minden áruházban, minden piacon van legalább egy stand, amelyik vecsési savanyúságot árul. Hagyományos márka, jó márka, hosszú évtizedek alatt jött létre. Hogyan? A káposzta miatt. Vecsésen termett a legjobb káposzta az országban. Itt voltak a káposztának legjobban megfelelő, nedves, hűvös földek. Voltak. Ma inkább ipari parkok, logisztikai központok vannak ezeken a helyeken, ami nem feltétlenül baj, ha egyszer abból jön több pénz. Az a baj, hogy Vecsésen hűtőkamionokkal idehordott, olcsó szlovák, kínai, ki tudja, honnan származó zöldségféléket savanyítanak, és ezt adják vecsésiként. Kóstolták mostanában? Én három alkalommal vettem idén, más-más piacon: ehetetlen. Katasztrófa.

Vagy: minden piacon van budaörsi őszibarack. Budaörsön lakom, csodálkozom is gyakran, hol terem ennyi barack. Hiszen a régi barackföldeken, a Törökugrató keleti lejtőjén, a Tükör-hegyen vagy a déli hegyoldalakon egy-egy fa maradt talán mutatóba, mindenütt házak, lakóparkok, irodák, a lakóövezet rég bekebelezte a gyümölcsösöket. Harminc éve még vagy tucatnyi helyen volt őszibarack-átvétel, ma már sehol nincs. Honnan jön az a "budaörsi" őszibarack? Ki tudja, de az biztos, hogy ennek a gyümölcsnek a minősége esett legnagyobbat az utóbbi évtizedekben. Igazán jó, ízes őszibarackot majdnem annyira lehetetlen kapni, mint jó paradicsomot, retket vagy zöldpaprikát.

De mehetnénk tovább a Kínából importált makói hagymára, a brazil kalocsai paprikára. Hányszor derült ki, hogy a legismertebb, országimázs-hordozóként is használt magyar élelmiszer-ipari terméket, a paprikát hamisítják? Nincs is kereskedelmi forgalomban olyan, amelyet komoly halászléfőző ember használni merne. Mert hát a fűszerpaprikának sincs rendes, igazi minőségi kategóriákat felállító eredetvédelmi rendszere.

Hál, a jóistennek, körtében, meggyben, cseresznyében, málnában még jók vagyunk, mézben is azok lehetnénk, ha nem lennének teli hamis mézekkel a nagy áruházláncok. Na, az lesz a huszonegyedik század nagy magyarja, aki kitalálja, hogy ebből hogy mászunk ki, hogyan szerezzük vissza az egykor kitűnő minőségű magyar mezőgazdasági termékek dicsőségét.

 
nyomtat email plusz mínusz kedvencek / megosztás
HIRDETÉS

HIRDETÉS
.