Tehát ebbe az oldott, már-már ünnepi hangulatba robban bele a jeti, merthogy az volt, Tetétlenben ezt mindenki tudja, kár is lenne tagadni, meg egyébként is: állítsuk meg a jetik hazugsággyárát, ne tegyünk úgy, mintha fűbe harapnánk az idő vasfogával, mert jön Morvai Krisztina, és megmenti az országot.

Tetétlenben a jeti ablakokat tört be, konyhákat fosztott ki, és Kabán leszúrt egy rendőrkutyát.

Emberek, hát még most sem esett le a tantusz?! Senkinek sem tűnt fel, hogy a tetétleni jeti - miközben rendőrkutyákat szúrt le és konyhákat fosztogatott, a kezében egy Megegyezés című esszét lóbált?! Szemüvege volt? Kilincsorra? Na?

Novák Előd?

Nem talált.

Egy idős helyi asszonynak sikerült egy pillanatra feltartóztatnia, miközben éppen két rézüstöt próbált a zsebébe tömni, és egy hirtelen ötlettől vezérelve ráadta megboldogult húgának a parókáját - hát, emberek, nem fogják elhinni! -, tök úgy nézett ki, mint Mátyás király. Mátyás, az igazságtalan.

A rendőrség nagyon komolyan vette az ügyet, és éjszakánként járőröket küldött a faluba. Egy kiszivárgott hangfelvételen meghallgathattam az eligazítást: B. Molnár törzsőrmester, ha meglátja a jetit, és az egyáltalán nem hasonlít Révész Máriuszra, akkor térdhajlatba gumibottal kettőt, aztán amikor má' megroggyan, taposson a fejére!

Zárójelben jegyezném meg, hogy a rendszerváltás utáni időszak talán legfontosabb tapasztalata, hogy a rendőrség attól nem lesz okosabb, ha az utca embere elbutul. Sajnos nincs fordított arányosság az össznemzeti szellemi állapot terén, senki sem lesz okosabb, ha sokan lecsavarják az IQ-jukat, sőt! Entrópia - mondaná erre egy még nálam is zseniálisabb egyed, minden csak egyre rosszabb lesz, és már semmi sem hozható vissza onnan, ahová legurult.

Egy kisméretű isten rosszkedvének foglyai vagyunk, és Takács Tamás halhatatlan sorai szerint: ufót látott a jeti, milyen mázlija van neki.