Olivér megtette, az RTL Klub hazaengedte

Minden úgy történt a villában, ahogy Murányi Andris a múlt héten megmondta. Illetve majdnem. De megmagyarázza, miért.

"A feszültség immár robbanásközeli állapotban van, ráadásul Olivér biztosan hergelni fogja majd a bátor Bécit, akit, miután természetesen rárakja a jelet, még majd párbajozni is kivisz, akárki meglássa. (...) Amúgy meg Olivér nyeri a párbajt. Tudom, láttam a forgatókönyvet."

Éppen ezt írtam egy hete, hajnali részegségemben a fotelben hanyatt dőlve („Vajon isznak-e még a Kék Hordóban eperpálinkát?”, a megfejtéseket a kommentekbe várom), ami utólag is teljesen rendben van, leszámítva azt az egyetlen, mondhatni elhanyagolható apróságot, hogy időközben megváltoztatták a forgatókönyvet.

Olivér tényleg kihívta Bécit (pipa), ellenben Béci nyerte a párbajt, elvéve tőlem a Bécsi úti Nostradamus megtisztelő titulust.

Jó, most ezzel a húzással az RTL Klub azt igyekszik tudatni, hogy ugyan már, milyen felvetés ez, nincs is itten forgatókönyv, ami abból a szempontból egyébként abszolúte igaz, hogy így, konkrétan valóban nincs, illetve: nem úgy van, ahogyan mink, egyszerű hétköznapi csúcsparasztok (tipikus mai médiafogyasztók) gondolnánk. Másként működik ez, finom instrukciókkal, ráhatásokkal. Sokan dolgoznak raja ott, a Való Világ kulisszái mögött; mivel hergeljük a humorát a gardróbban hagyó Lászlót, hogyan vágjuk össze Szandika hisztijeit stb., közben meg azon megy a matek, hogy melyik üresjáratba lökjenek be Alekosznak valami luvnyát, gigantikus spermafolt és promózható hörgések reményében.

Olivér kifújt. Mindent végigcsinált(attak vele). A nyolcvanas évek végi kamaszbulikon – sehol egy kibaszott csík, csak technokol – szocializálódott poén- és hecckirály kizáratta a narancsot és palackot dobáló Zsuzsit, hadd folyjon alapon tojássárgáját öntött László tolltartójába, ráizgult Anikóra és sírva Encizni kezdett, ruhástul ugrott a jakuzziba és az öklét verte a falba, nem utolsósorban bazdmegozásai és kapdbeafaszomozásai is jelentősebb mértékben elégítették ki az átalakult televíziós igényeket.

Az utóbbi három napban azonban Olivér megőrült, meg hát nagyon meg akarta már simogatni a kint rá váró Encit: ha a negatívba forduló, messze a legvalóvilágabb csávó vissza is ment volna az úgynevezett luxusbörtönbe, sokkal többet ebből a karakterből már aligha lehetett volna kihozni. Így viszont jöhet a Majka-féle kúlgájos karakterépítés: körbehordozás, műsorvezetőség stb., a Való Világban meg még akad egy-két arc, akit/amelyet föl lehet építeni.

Például ezt a Béci gyereket, aki afféle csöndes gyilkos, még ha eddig műsorkészítési szempontból szimpla majomparádéként tűnt is föl: sokat ült, hosszan nézett, aztán szólt a húgának, Giginek, hogy a faszomat már, Gigi, nem arról volt szó, hogy a fotózásnál fennmarad a melltartó? Ellenben Béci reality-szemszögből nézve jó karakter; a kvázi alulról jött, lakótelepi táncos-rapes szubkultúra príma alakja, az újkori igazmondó juhász, akinek egy füttyentésre összeterelődik a nyája – most pedig kiderül, el tudja-e vinni a vállán a magyar televíziózás jelenlegi messze legnézettebb műsorát.

Ahogyan látszik, Bécinek még szavazói is vannak. Különféle internetes fórumokon már jól elő is kapták a mifelénk kommunikációs aduászként funkcionáló romakártyát, amely kérdéskörtől mi már itt, közvetlenül ennél a mondatnál a legteljesebb mértékben elhatárolódunk.

Még hogy az OCÖ szavazott. Dehogy. És ha igen, akkor mi van.

Béci, László és Olivér
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.