Bächer Iván

Erős Ferenc évszázada

Bächer Iván | Népszabadság | 2012. március 26.

Dr. Erős Ferenc tudós szociálpszichológus, egyetemi tanár, akadémiai doktor, számtalan cikk és tudományos közlemény, számos szöveggyűjtemény, önálló kiadvány és vaskos monográfia szerzője hatvanéves korában írt egy regényt.

Rác Andrásnál

Bächer Iván | Népszabadság | 2012. március 19.

Sólyom tanár úr

Bächer Iván | Népszabadság | 2012. március 4.

Másodéves egyetemista koromban középiskolás lettem újra. Szakközépiskolás.

Bächer Iván: Otthontalan haza

Bächer Iván | Népszabadság | 2012. február 26.

Kószálok városomban, és mélázva nézem a vak házakat. Az elhagyott, kirabolt, kibelezett házakat, amelyek egy többé-kevésbé működő, büszke és kulturált állam méltóságát hirdették egykor.

Bächer Iván: Inkurrencia

Bächer Iván | Népszabadság | 2012. február 5.

Feri bácsival Zalában ismerkedtem, barátkoztam össze. Ő nyári lakos, áprilistól október derekáig lakja saját kis apartmanját, saját kis asszonyával, Izával.

Bächer Iván: Szakdolgozat

Bächer Iván | Népszabadság | 2012. január 29.

Tegnapelőtt hirtelen elő kellett volna keresnem valami régi közleményt. Miközben dobozaimban kotorásztam reménytelenül, egy kemény kötésű, fekete kézirat akadt kezembe.

Bächer Iván: Az eltévedt Katona

Bächer Iván | Népszabadság | 2012. január 9.

Történelem szakos egyetemista koromban a huszadik század históriája érdekelt mindenekelőtt. De mire végeztem, és tanárnak szegődtem, meglehetősen megcsömörlöttem attól a századtól, melyben felcseperednem és eszmélnem adatott. Évtizedes történelemtanári pályám során már szívesebben okítottam a XIX. század és kivált a magyar reformkor történetét.

Bächer Iván: Színvonal

Bächer Iván | Népszabadság | 2011. december 26.

Itt ma a „rend” az cinizmus, kegyetlenség, brutális erőszak csupán, itt ma csak a művészet, a kultúra képes igaz, emberi rendet teremteni.

Bächer Iván: Egy örök gyerek

Bächer Iván | Népszabadság | 2011. december 12.

Én Bóc Istvánt gyerekként ismertem meg. Gyerek volt ő is, és az voltam én is, gyerek.

Bächer Iván: Nem megy

Bächer Iván | Népszabadság | 2011. december 11.

"Szégyellem magam. De nem tudok mit csinálni. Nem megy nem gyűlölni őket" - mondja.

Bächer Iván: Csigafesztivál

Bächer Iván | Népszabadság | 2011. október 31.

Sok mindenért irigylem a franciákat, de ezért az egyért nem nagyon; a csigahús annak javallott, aki szereti a halízű zúzát.

Bächer Iván: Szemkút

Bächer Iván | Népszabadság | 2011. október 2.

A búcsú tiszteletére kihozták a Szent Családot, amelynek állandó helye rendesen a sekrestyében van

Bächer Iván: Zsoltárőr

Bächer Iván | Népszabadság | 2011. szeptember 25.

Betévedtem minap az Újlipótvárosi Galériába. Egyetlen jókora bajszú jókora férfiember ücsörgött odabenn csupán, a pincében kiállító művész maga. Ha már így összeakadtunk, kikérdeztem a mestert.

Bächer Iván: A ház szelleme

Bächer Iván | Népszabadság | 2011. szeptember 18.

Olvasgatom Kerék-Bárczy Szabolcs tisztességes, okos gondolatait a lapokban, és egy ház jut eszembe. Egy ház, amelyben én is laktam egykor.

A Casbah

Bächer Iván | Népszabadság | 2010. július 3.

A Casbahba, az ősi algíri fellegvárba vagy fellegvárosba sajnos nem lehet bemenni csak úgy. Géppisztolyos kísérő csapat kell ahhoz. Legfeljebb az első utcákig lehető bekukkantani. Mondta szinte valamennyi kisokos, aki hallott már valamit Algír felől. Ezen intelmek nemegyszer ködlöttek föl emlékezetemben, miközben békésen, hosszasan ereszkedtünk a legendás negyed legsűrűbb részein alá.

Hovanyecz

Bächer Iván | Népszabadság | 2010. május 22.

Pékgyerek. Gyöngyösi. Ereiben tót vér csörgedez. Franciás. Hírlapíró. Baloldali. Bivalyerős. Hetvenéves.

Bächer Iván: Sosem volt-lesz múzeum

Bächer Iván | Népszabadság | 2010. január 17.

Hol volt, hol nem volt, nem volt egyszer egy múzeum. És – úgy tűnik – nem is lesz. Pedig lehetett volna.

Bächer Iván: Csongrádi csemegék

Bächer Iván | Népszabadság | 2010. január 10.

Na, még ilyet se ettem. Hideg paprikást. A kocsonyának közeli rokona, de azért mégis csak más. Pörköltkocsonya. Potyadékpörkölt-kocsonya. Disznóölés volt a múlt héten itt, akkor szokás készíteni, bográcsban, odakinn.

Búcsúzsebkendő

Bächer Iván | Népszabadság | 2009. december 20.

Beköszönt az este, nekem az utolsó. Elvackolok, veszem a jó Jókait. De nagyon elmélyülni már nincsen módom benne; Béla bácsi mellettem élénkülni kezd. Próbál felülni, kiülni, nemigen megy neki, de egyre hevesebben tornázik.

Második nap

Bächer Iván | Népszabadság | 2009. december 12.

Fél ötkor aztán kezdődik a nap megint. Legelébb Béla bácsit veszik kezelésbe, két nővér lemosdatja akkurátusan valami jó szagú, habos szerrel, aztán kiültetik, fölállítják, és nagy nehezen új pelenkát ügyeskednek vaskos ágyékára.

KÖVETKEZŐ OLDAL1 / 6