Védett állatokból készült használati cikkek és ajándéktárgyak sajtóbemutatója

Népszabadság/archív - Kovalovszky Dániel

A magyar határon megjelenő autók csomagtartóiban, ülései alatt a jól ismert görög és mór teknősön kívül időről időre felbukkannak világszerte veszélyeztetett trópusi fajok is, mint például a Madagaszkár szigetén honos sugaras teknős, vagy a Kelet-Afrikában élő résteknős. Egy közelmúltban lefoglalt, ilyen ritka fajokat tartalmazó csempész szállítmány piaci értéke meghaladta a 35 millió forintot.

Idén nyáron a tompai határátkelő környékén több mint ötszáz papagájt foglaltak le a vámosok, amelyeket szerb elkövetők a zöldhatáron próbálták meg átcsempészni. Augusztusban egy szerb állampolgár 22 fokozottan védett szalakótát próbált meg átcsempészni a tompai határállomáson. Úti célja Hollandia volt. A madarak testét, csőrét ragasztószalaggal körbetekerték és az ülés alá rejtve próbálták meg áthozni a határon.

A kaviár is jól megy nálunk. Legutóbb november elején találtak a záhonyi vámosok 88 doboz illegális eredetű orosz kaviárt, melynek értéke meghaladja a 4 millió forintot. Arról viszont ritkábban hallunk, hogy medvéből készült élelmiszert foglalnak le, idén májusban erre is volt példa. Egy hús nagykereskedésben 106 csomag, román gyártmányú medveszalámit és medvekolbászt foglaltak le.

Ha fel nem is számolja, de szigorítja az ellenőrzést egy új, a veszélyeztetett vadon élő állatok és növények nemzetközi kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezményhez (CITES) kapcsolódó rendelet. A CITES a világ egyik legnagyobb és leghatékonyabb nemzetközi természetvédelmi megállapodása. Az egyezményt eddig 174 ország írta alá, hazánk 1985-ben csatlakozott. A kereskedelmi célú befogás, gyűjtés miatt több tízezer állat- és növényfaj került élőhelyén válságos helyzetbe, ezek közül 35 ezret a CITES is véd.

Az illegális kereskedők nemcsak élő állatokkal és növényekkel, hanem ezek legkülönbözőbb részeivel és a belőlük készített termékekkel is üzletelnek. Az élő példányokat elsősorban hobbi állattartók, kertészetek, állatkertek, illetve orvos-biológiai kutatólaboratóriumok vásárolják fel, míg az elpusztult egyedek luxuscikként, vadászati trófeaként, élelmiszerként, gyógyszerként vagy egyszerűen csak ajándéktárgyként kerülnek nemzetközi forgalomba. Ez a kereskedelem mára már világméretű lett, becsült az ebből származó éves bevétel a világpiacon eléri a 160 milliárd USA dollárt.

A CITES új, hazai jogszabálya szerint emberszabású majmot (csimpánzok, gorilla, orángután) a jövőben kizárólag állatkert tarthat. Nem emberszabású majmot pedig állatkerten kívül is csak az állatkerti állatok tartásáról szóló rendeletben megállapított szigorú feltételek teljesítése esetén lehet tartani. A jövőben tilos lesz valamennyi prémjéért vadászott fókafaj szőrméjének tartása, behozatala és kereskedelme.

Egy másik szigorítás szerint Magyarországon kaviárfeldolgozást, -csomagolást, illetve -átcsomagolást kizárólag engedélyezett és nyilvántartott üzem végezhet, a kaviártároló edényeket pedig egyedi jelöléssel kell ellátni.