Sok év telik el, amíg betölthetik a feladatukat
Teknős Miklós A nagytétényi kohó kéményén keresztül majd' nyolcvan éven keresztül hihetetlen mennyiségű szennyezés füstölgött el. A levegőből kiülepedő szenynyezőanyag 1400 lakóingatlanon okozott jelentős környezetszennyezést. A leülepedő porból ólom és különböző nehézfémek kerültek ki a környékre, az illetékesek jóval a határérték feletti szennyezést mértek a talaj 20-40 centiméter mélységében. Az itt termelt szennyezett gyümölcsök, zöldségek nagy szerepet játszhattak a helyiek - az országos átlagot meghaladó - megbetegedéseiben. A helyzet mára alapjaiban megváltozott.

A kormány 2003-2004-ben 12 milliárd forintot hagyott jóvá a nagytétényi rehabilitációra. Az első átadási határidő 2008. május 31. volt, amit tavaly november végére toltak, de ez sem volt elegendő. Most sincs pontos időpont. Egyebek mellett azért, mert a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület és a Nagytétényi Ember- és Érdekvédő Környezetvédelmi Egyesület szerint a munkálatok csak részben készültek el. Különösen az fáj nekik, hogy a volt Metallochemia gyár melletti véderdőt nem eredeti állapotának megfelelően állították helyre, miközben a tervek erről szóltak. A fák visszaültetése már 2007 őszén megtörténhetett volna. Fák helyett azonban magoncokat ültettek, ami elfogadhatatlan, hiszen a tervekben előnevelt fák szerepeltek. A civilek úgy látják: az erdősítésnek nevezett magoncok kiültetése bizonyára jó módszer nyílt területen, erdőben, de nem fogadható el közvetlen lakóterület mellett. A civilek a rehabilitációt csak abban az esetben tekintik befejezettnek, ha a véderdőt visszatelepítik.

Az erdőfelújítás első részét - talaj-előkészítés, csemeteültetés - megfelelő minőségben elvégezték - tájékoztatta a zöldminisztériumot Klemencsics András, a Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságának vezetője. A mesterséges erdőfelújítás kétéves facsemetével történik - ennél nagyobb fa öntözés nélkül ugyanis nem maradna meg. Az erdészeti gyakorlatban viszont erdőfelújításnál öntözésre nincs lehetőség.

Korompay Andrástól, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság főosztályvezetőjétől tudjuk, hogy a Metallochemia csarnokait 2004-ben lebontották, a hatalmas mennyiségű salakot az M6-os autópálya M0 és Érdi tető közötti, az egykori üzem területén áthaladó szakaszának alapjába - megfelelő műszaki védelemmel - építették be. A munka nagyságát mutatja, hogy a Metallochemia 20 hektáros területén 410 ezer köbméternyi nehézfémtartalmú salakot, szennyezett földet kellett kitermelni és ártalmatlanítani. A szennyezettség mértéke miatt az 1400 ingatlanból ezer esetében került sor talajcserére - volt, ahol nyolcvan centi mélységben terítettek új humuszt. A civilek által kifogásolt 5,5 hektáros, egyébként vágásérett erdőt tarra vágták, a tuskókat is kiemelték, hogy a szennyezett talajt itt is kicserélhessék. A most kiültetett facsemetékből évek múlva újra erdő lesz.

A területet a véderdőt kifogásoló civilek miatt nem adták át eddig. Néhány év múlva a magoncok megerősödésével erre is sor kerülhet. Esetleg korábban...

Kapcsolódó cikkek: A média klímacsapdája | Ködösítés a füst körül | Összeomlott a hulladékpiac | Azbeszt nélkül is botrány | Zöldhírek