Napszámos halászok az Indiai-óceán partján

A szerző felvétele

Az ország nemrég megválasztott elnöke az idén októberig adott időt arra, hogy a hu-szonkettek visszafizessék az összeget, különben jön a bírósági eljárás. Csak különben? - kérdezik az ország lakói. Miközben csirketolvajok rács mögé kerülnek, egyesek következmények nélkül lophatnak dollármilliókat. Nem egyedi eset ez a világban, Tanzánia azonban a Föld tíz legszegényebb országának egyike az egy főre jutó nemzeti össztermék alapján. A négymilliós üzleti központban, Dar es-Salaamban tízezer forint a havi átlagkereset, vidéken a négyezret sem éri el.

- Pedig nincs indoka, hogy Tanzánia szegénységben éljen - mondja Theo Kaspers, az Európai Bizottság helyi képviseletének diplomatája Dar egyik nyugati szállodájában. Az ország, amelyet elkerültek a háborúk, és etnikai feszültség sem sújtja, gazdag az ásványi kincsekben (arany és gyémánt is bányászható), az éghajlat miatt pedig szinte minden haszonnövény megterem. Páratlan lehetőségeket rejt a turizmus, a Föld legszebb nemzeti parkjai közül többre is büszke lehet Tanzánia, és ezer kilométeres homokos óceánpartján éppen akkor süt hét ágra a nap, amikor Európában mínuszok uralkodnak.

- A rossz kormányzás és az emberi erőforrás hiánya tart vissza bennünket - vallja John Ulanga, a tanzániai civil szervezeteket összefogó iroda vezetője. A politikai elit velejéig korrupt, és csak saját meggazdagodása érdekli. Jakaya Kikwete államfőt ugyan nagy reménységnek tartják energikus fellépése és kiváló nemzetközi kapcsolatai miatt, de 2005-ös választási győzelméhez a gyanú szerint éppen a nemzeti bankból ellopott dollármilliók biztosították a kampánypénzt. Ráadásul nemrég vásárolta meg az állam a harmadik elnöki repülőgépet, az előző kettő lerobbant. Az új gép 50 millió dollárba került, vagyis a tanzániai éves költségvetés egy százalékát erre a beszerzésre fordították.

Piac Dar es-Salaam szegénynegyedében
A szerző felvétele Az európai országok aggódva tekintenek az afrikai országra. Nagy-Britannia, valamint másik tizenhárom állam és nemzetközi szervezet nem egyes kiemelt projektek támogatására szánták el magukat, hanem közvetlenül a költségvetésbe adják a fejlesztési pénzt. Éppen szeptember végén utalt a londoni pénzügyminisztérium Dar es-Salaam-i társszervezetének mintegy 32 milliárd forintot, ami az országnak nyújtott brit segély 80 százaléka. - A szigetország Tanzánia legnagyobb adófizetője - mondja félmosollyal Tony Brennan, a helyi brit nagykövetség második embere. Míg a japánok kórházakat, utakat építenek és avatnak a média nyilvánossága előtt kevesebb ráfordítással, London a velejéig korrupt és alkalmatlan helyi politikusokra bízza a támogatás szétosztását. És a nagykövet még csak meg sem jelenik a helyi sajtóban.

Brennan is érzi, hogy a döntés magyarázatra szorul. - A tanzániai kormány tudja a legjobban, mire kell a pénz - hangsúlyozza. Volt rá példa, hogy külföldiek jó szándékból építettek egy utat, amelyet aztán senki sem használt. Dari pletykák szerint a kínaiak ide küldik gyakorlatra a mérnökeiket. Látványosan átadják a vasútvonalakat, és miközben Afrikában ezek évek alatt tönkremennek, otthon már a tapasztalat alapján építik a tartós síneket. A britek és partnereik ezzel szemben arra törekednek, hogy a költségvetési támogatás mellett anyagilag ösztönözzék a tanzániai sajtót és civil szervezeteket, hogy ellenőrizzék kormányukat a pénzek szétosztásában.

A nyugat-európai segélyezési példa így demokráciaoktatás is egyben. És nemcsak állami szinten. John Ulanga szervezete is egy összegben kapja a pénzt az összes tanzániai civil számára. A meggyőző energiával rendelkező férfi vezetésével négyszáz projekt kap a 800 millió forintos alapból. Ulanga számára fontos, hogy minden döntésüket nyilvánosságra hozzák a sajtóban: a támogatott szervezet neve, címe, tevékenysége és költségvetése is szerepel a listán. A segélyezés szerinte sem éhes gyerekek etetését jelenti. Olyan szervezeteket akarnak támogatni, amelyek a helyi hatóságokat ösztönzik az étkeztetés megoldására.

Tony Brennan szerint a sok korrupciós ügy, amely megrázza Tanzániát, nem a helyzet romlását mutatja. A sajtó végre szabadabban dolgozhat, és felderíti a zűrös ügyeket, amiben a brit nagykövetségnek is szerepe van, hiszen az ország komoly támogatást nyújt az újságírók kiképzésében. A költségvetési támogatással ráadásul zsarolhatnak is - ha nem is így nevezik a módszert a diplomaták. A büdzsé negyven százalékát donorok dobják össze. A pénzügyi tervezéshez pedig előre kell tudniuk, mennyit kapnak. A botrányok miatt Nagy-Britannia a többi partnerrel együttműködve kilenc hónapon keresztül halogatta az összeg megnevezését. Ez a nyomásgyakorlás is szerepet játszhatott abban, hogy afrikai körülmények között szinte egyedülállóan miniszterelnökök és tárcavezetők cseréjének sora történt meg az elmúlt évben.

- A korrupciónak mélyebb oka van, amely az egész ország visszamaradottságát megmagyarázza - állítja a külföldiek körében kedvelt Q Bárban egy dél-afrikai üzletember. A bányászatban utazó fehér férfi szerint a helyiek képtelenek két nappal előre gondolkodni; egyik napról a másikra élnek, mást nem is ismernek. - Ha üzletet akarok velük kötni, azt nézik, mit lophatnak el belőle az első napon - mondja, és a legnagyobb gondja nyilván az, hogy nem tudja finanszírozni a kért csúszópénzt.

Az EU egyik diplomatája a Tanganyikát és Zanzibárt Tanzánia néven egyesítő Julius Nyerere szocialista politikáját is felelőssé teszi a fejlődést akadályozó mentalitásért. A földek állami kézben vannak, és mindenki hozzászokott, hogy a hatalom bármely pillanatban kiránthatja a megélhetést az emberek alól. A nincstelenek természetesen hitelt sem tudnak felvenni, így saját erőből nem tudnak kimászni a gödörből.

Az elmúlt hetekben szivárgott ki az utóbbi öt év eredményeit összegző tanulmány. A hírek szerint a dokumentumban az áll: nem csökkent észrevehetően a szegénység. A megállapítások elgondolkodtatók - mondja visszafogottan Tony Brennan a brit nagykövetségről. Ők úgy érzik, hogy mindent jól csináltak. Évről évre növelik a segélyre szánt pénzt, miközben a többi európai országgal állandóan racionalizálják saját képviseletük költségvetését. Kevesebb drága diplomata, viszont lényegesen több pénz Tanzániának - ez a politikájuk. A helyzet láthatóan mit sem javul.

Dar es-Salaam, 2008. október