
Francois Hollande (jobbról a második), üdvözli Nicolas Sarkozyt (balra) a francia zsidó közösség vacsoráján Reuters/Christophe Guibbaud
Ellenfelei egyenesen azzal vádolták, hogy hónapok óta az elnöki posztját használja fel kampánycélokra. Tény, hogy Sarkozy államfői minőségében a legutóbbi hónapokban szorgalmasan járta a megyéket, és hetente találkozott – szűkebb-tágabb körben – a híveivel, potenciális szavazóival. Ezt mostantól csak a konzervatív UMP elnökjelöltjeként teheti meg.
A várakozásoknak megfelelően Sarkozy az egyik országos tévécsatornán hivatalosan is bejelentette tegnap este, hogy újra megpályázza az Élysée-palotát, ma este pedig már a Magas-Alpokban tartja meg első kampányrendezvényét. Az igazi nyitány azonban vasárnap Marseille-ben lesz: a déli metropolisban Sarkozy tízezres nagygyűlést akar tartani. A jelek szerint ekkor fejti ki részletekbe menően választási programját.
Sokan némileg elkésettnek ítélik Sarkozy zászlóbontását – mások viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy az államfő még így is az eredeti tervekhez képest huszonegy nappal korábban szállt be a kampányba. Éppen azért, mert a közvélemény-kutatási adatok egyelőre nem úgy alakulnak, ahogy választási stábja remélte.
A szinte naponta publikált újabb és újabb felmérések kivétel nélkül arról tanúskodnak, hogy a választások második fordulójában Sarkozy ellenfele a szocialista Francois Hollande lesz, és ha az eddigi tendenciák nem változnak jelentősen, akkor a baloldali jelölt a jelenlegi államfőt 15-20 százalékkal megelőzheti.
Sarkozy eddig azzal nyugtatta aggódó híveit, hogy az elnökválasztás olyan, mint a Tour de France kerékpárverseny – ott sem az első etapokon, hanem az utolsó szakaszokon, a hegyek között alakul ki a végső sorrend. Az azonban, hogy mégis előbbre hozta kampányának nyitányát, önmagában jelzi, hogy ő maga is cselekvésre érettnek érzi már az időt. Sarkozy környezete láthatóan a tapasztalatlannak érzett fő vetélytárs balfogásaira is számít a kampányidőszakban.
Tegnap például Sarkozy választási stábja Hollande-nak a romákkal kapcsolatos kijelentéseire csapott le. A baloldali jelölt szerint „megoldást kell találni” a franciaországi romaproblémára, és megengedhetetlen, hogy az említett népcsoport „ott telepedjen le, ahol csak neki tetszik”. Úgy vélte, hogy az államnak táborokat kell a romák számára létesítenie, és ezt nem szabad a helyi hatóságokra hagyni, mert erre nincs elegendő eszközük.
Jean-Francois Coppé, a Sarkozy-párt főtitkára nyomban a beszéd után bejelentette, hogy „sokkolták” Hollande szavai – nevezetesen az, hogy a baloldali jelölt kiejtette a száján a „tábor” és a „megoldás” szavakat, mert ezek őt a hitleri időkre emlékeztették. Az sem tetszett a jobboldalon, hogy Hollande táborhelyeket létesítene a vándorló romáknak, mert a cigánytáborokat az elmúlt években a konzervatív kormány szisztematikusan számolta fel az ország legkülönbözőbb vidékein, és inkább a romák kiutasítását szorgalmazta.
Nem javítja Hollande esélyeit, hogy a szocialista politikus a kampányban magára haragította a kommunistákat. Hollande azt találta mondani a The Guardian című brit lapnak, hogy Franciaországban már nincsenek kommunisták. Válaszul Jean-Luc Mélenchon, a tízszázalékos elnökválasztási eredményre számító radikális baloldal vezetője Hollande „elviselhetetlen nagyképűségét” kezdte emlegetni. Emlékeztette a szocialista politikust, hogy a kommunista pártnak Franciaországban ma is 130 ezer tagja van, valamint tízezernél is több választott képviselője az államhatalmi testületekben.
Hollande – aki tudja, hogy sosem lehet államfő, ha a voksolás második fordulójában a radikális baloldal szavazói nem őt támogatják – gyorsan visszakozott. Tegnap arról beszélt, hogy tiszteli a Francia Kommunista Pártot, amely már kormányzott együtt a szocialistákkal, és az akkori koalíció liberalizálta a gazdaságot. Utalt rá, hogy azóta a kommunisták sokat változtak, és „jó, hogy most is itt vannak”, készen arra, hogy a baloldali pártok a választások után újra együtt irányítsák az országot.
|