Iráni hadgyakorlat a Hormuzi-szorosban - ahogy az állami sajtó láttatja

Reuters - Fars News/Hamed Jafarnejad

A legnagyobb szenzációt az keltette, amikor szomáliai kalózok fogságából is kiszabadított iráni tengerészeket az amerikai flotta. Ezt a teheráni külügyminisztérium meg is köszönte. Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség azonban hozzátette: a halászok életüket a fokozott amerikai flottamozgásoknak köszönhették. Amióta ugyanis iráni politikusok és a média is a Hormuzi-szoros esetleges lezárásával fenyegetőznek, az amerikai flotta jelenléte is intenzívebb lett a térségben. A feszültség feljebb nyomja a kőolajárakat.

A szoros lezárásával való fenyegetések azután hangzottak el, hogy Teheránban felrobbantottak egy iráni atomtudóst, aki Natanz urándúsító telepén töltött be vezető állást.

Az iráni hatóságok azonnal a „nagy és a kis Sátánt”, az USA-t és Izraelt vádolták a merénylettel, s ellencsapással fenyegetőztek. (Az Egyesült Államok elhatárolódott a gyilkosságtól, Izrael hasonló nyilatkozatot nem tett.) Az irániak ezután jelentették be, hogy a Perzsa (Arab)-öböl voltaképpen országuk beltengere, ahol csak a parti államok hadihajóit engedik be.

Az USA haditengerészetének központi parancsnoksága és 5. flottájának parancsnoksága viszont éppen Bahreinben van. Az Öböl lezárásával azután fenyegetőztek ismét Iránban, hogy nyilvánvalóvá lett: az EU hamarosan életbe lépteti az iráni olajvásárlási tilalmát, kiterjesztve a szankciókat az iráni központi bank külföldi érdekeltségeire is. Először még decemberben Mohammad Reza Rahimi iráni alelnök fenyegetőzött ezzel. A jól irányított teheráni sajtóban „katonai személyiségekre” hivatkozva azzal álltak elő, hogy elegendő ok a szoros lezárására, ha az USA nyomást gyakorol az iráni kőolaj eddigi vásárlóira.

Az irániakat különösen felbosszantotta, amikor a szaúdiak azzal álltak elő: szívesen növelik a kőolajtermelést, hogy azzal pótolják a kieső iráni olajat. Mohammad Kazai, az iszlám köztársaság ENSZ-nagykövete egy interjúban azt mondta: „önvédelmi okokból” vetnék be ezt az eszközt idegen hatalmak ellen. Az önvédelem fogalmát nem értelmezte.

Martin Dempsey tábornok, az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke viszont korábban úgy fogalmazott: Irán ugyan képes arra, hogy „egy rövid időre” lezárja a szorost, ám az USA azonnal ellenlépéseket tesz. – Olyan képességeket alakítottunk ki, hogy, amennyiben ez megtörténne, kudarcra ítéljük a szándékot – állította Dempsey. Iránban közben bejelentették – nyilván a feszültség enyhítése érdekében –, hogy kapcsolatban állnak Washingtonnal. Az USA értésre adta: a „Hormuzi-szoros lezárása a vörös vonal”.

Az egyik iráni olajfinomító a Hormuzi-szorosban egy hajóról fényképezve
Reuters - Raheb Homavandi Az amerikaiak állítólag tárgyalásokat ajánlottak a feszültség enyhítésére. Washington szerint azonban nincs közvetlen párbeszéd, de vannak eszközeik a kapcsolattartásra Teheránnal.

A riogatás mellett elhangzanak tehát megegyezési szándékra utaló kijelentések is. Az Ankarában tárgyaló iráni külügyminiszter közben megfenyegette azokat a térségbeli országokat, amelyek „lepaktálnak” az USA-val. Értsd: szállítanának kőolajat Teherán eddigi vevőinek egy szankció esetén. Ugyanakkor Ali Akbar Szalehi kijelentette, országa kész újra tárgyalni az iráni nukleáris fejlesztésről az úgynevezett 5+1-csoporttal.

A legutolsó ilyen megbeszélések egy éve eredménytelenek voltak Isztambulban. Az ENSZ BT öt állandó tagjából és Németországból álló csoport próbálja megoldani a láthatóan feloldhatatlan ellentétet, amelyet Irán atomprogramja okoz. Teheránban közben bejelentették: hajlandók újra fogadni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) küldöttségét. Emlékezetes, hogy az IAEA korábbi jelentésében leszögezte, az iráni nukleáris program arra utal, hogy atomfegyvergyártáson dolgoznak.

A jelentés közzététele óta rendelték el az újabb szankciókat, s növekszik a félelem, hogy az USA vagy Izrael erővel akarná megállítani az iráni programot. A héten Budapesten járt Joszi Peled izraeli kabinetminiszter egy előadásában azt érzékeltette: országa számára Irán életveszélyes, az atomfegyver birtokába jutó iszlám köztársaság az egész térségben a fanatikus muzulmán fegyveres szervezetek aktivizálódását eredményezheti.

A kérdés az, hogy a gazdasági és diplomáciai fenyegetések képesek-e Iránt engedményekre kényszeríteni, miközben biztosan számíthat Oroszország és Kína támogatására. E két nagyhatalom sajátos politikát folytat. Egyrészt állítólag ellenzik, hogy Irán atomfegyverhez jusson, ám közben legutóbbi nyilatkozataikban is fellépnek az ellen, hogy a nemzetközi közösség rákényszerítse Teheránt, tartsa be az atomsorompó-egyezmény aláírásával vállalt kötelezettségeit.

Egy iráni tengeralattjáró a Hormuzi-szorosban
Reuters - IIPA/Ali Mohammadi Buserban kész a nukleáris erőmű

Irán orosz segítséggel befejezett egy eredetileg német konstrukciójú atomerőművet Buserban. Ezzel párhuzamosan kiépítette nukleáris kutatóintézeteinek hálózatát, és urándúsító üzemeket hozott létre – szétszórt földalatti létesítményekben. A dúsított urán az erőműhöz kell – állítják.

Megfigyelők szerint a dúsítás foka és intenzítása azt bizonyítja, hogy nukleáris robbanóeszközt akarnak előállítani. Irán lemondott minderről, amikor csatlakozott az atomsorompó-szerződéshez. Ennek értelmében be kellene engednie valamennyi létesítménybe az IAEA ellenőreit, s le kellene mondania a hazai dúsításról. (M. G.)

Kapcsolódó cikkek: Japán csökkent az iráni olajimporton | Halálra ítéltek egy amerikai kémet Iránban | Iráni foglyokat szabadított ki az amerikai haditengerészet | Nagyot drágulhat a benzin? Vagy mégsem? | EU: olajembargóval az iráni atom ellen