Ledózerolt romatelep Franciaországban: nem hozott népszerűséget Sarkozynek

Reuters – Luc Moleux

PÁRIZS: NEM ELÉG A KEMÉNY KÉZ Nem lesz könnyű a politikai idénykezdet a Bruni család dél-franciaországi villájában eltöltött háromhetes vakációjából visszatérő francia elnöknek, Nicolas Sarkozynek sem – írja Balázs Gábor Párizsból. A kemény kéz politikája, köztük a romák kitoloncolása nem sok eredménnyel járt a közvéleménykutatások szerint, viszont élénk tiltakozást váltott ki nemzetközi szinten is. Az európai baloldali sajtó a harmincas éveket és szégyent emleget Sarkozy politikája kapcsán, a konzervatív lapok is minimum az idegenellenes érzelmekre való rájátszással vádolják az elnököt, és még XVI. Benedek pápa is a humanizmus tiszteletben tartására szólítja fel Franciaországot.

És mindez miért? Úgy tűnik, nem sok mindenért. A mostani közvélemény-kutatások szerint az elnök népszerűsége stagnál vagy minimálisan (két százalékkal) nőtt: Sarkozy munkájával a franciák 62-64 százaléka elégedetlen. Amit az elnök nyert a szélsőjobbon, azt elveszítette a centrumban, ráadásul egyre szélesebb (most 57 százalékos) az a réteg, amely 2012-ben baloldali elnököt látna szívesen az ország élén.

Az államfő szabadsága alatt rossz hír érkezett a gazdaságból is: a jövő évi növekedési prognózist 2,6 százalékról két százalékra szállították le, amely további takarékossági intézkedéseket tesz szükségessé. A 8 százalékos költségvetési hiányt 2013 végére három százalék alá kellene vinnie, el kell fogadtatni a nyugdíjkorhatár 62 évre emelését (a németek már 67 évnél tartanak), és eközben be kell fagyasztania a közszféra bérét. A szakszervezetek már be is jelentették a tüntetéseket szeptember elejére.

Karl-Theodor zu Guttenberg német védelmi miniszter: karcsúsítja a sereget
Reuters – Tobias Schwarz BERLIN: MERKEL ÖT PONTJA Szociálisan érzékeny néppárti jellegét próbálja visszaszerezni őszszel a német kereszténydemokrata párt (CDU). A Reuters szerint több párttársa is a „gazdagadó" visszaállítására próbálja rábeszélni Angela Merkel kancellárt. Nem járja, hogy a munkanélkülieket és az alacsony keresetűeket sarcolják folyton, a legmagasabb keresetűek pedig nem veszik ki részüket a terhekből - érvelnek. Az adóemelés azonban óhatatlanul összetűzést okozna a koalíciós partner liberálisokkal.

Amúgy a német gazdaságra nincs panasz, a növekedés meghaladja a két százalékot, igaz, a költségvetési hiány viszont eléri az 5,5 százalékot. A CDU számára létkérdés a népszerűség viszszaszerzése: a párt az idén először süllyedt a lélektani 30 százalakos határ közelébe, ez alatt német elemzők szerint már aligha lehet néppártról beszélni. Jövőre hat tartományban tartanak választásokat, és az esetleges vereségekért Merkelnek is viselnie kellene a következményeket. A kancellár máris meghirdette ötpontos tervét az őszre: ebben a költségvetés rendbetétele, az atomerőművek megtartása (és megadóztatása), a hadsereg karcsúsítása, az egészségügy reformja (ennek külön aktualitást ad a mainzi klinikán egy higiénai mulasztás miatt elhunyt három újszülött) és a szegény családokból származó gyerekek oktatása szerepel.

POZSONY: EMELIK AZ ADÓKAT? Viharos lesz a belpolitikai ősz Szlovákiában is – írja pozsonyi tudósítónk. Az elmúlt hónapban hatalomra került négypárti kormánykoalíció egy év alatt 1,7 milliárd euróval kívánja lefaragni a költségvetés hiányát. A kényszerpályára a Fico-kabinet pazarló és a választások előtt osztogató magatartása miatt és a vártnál kevesebb adóbevétel miatt kerültek. A költségvetési hiány az év végére akár hatszázalékos is lehet. Ezt próbálná 2011 végére 2,5 százalékkal csökkenteni a kormány.

Nagy kérdés, hogy miként. Ivan Miklos pénzügyminiszter bejelentette, hogy jövőre tíz százalékkal kevesebb lesz minden minisztérium költségvetése. A fűnyíróelv miatt máris tiltakozik az egészségügyi és az oktatási tárca. Kiszivárogtattak különböző elképzeléseket adókedvezmények eltörléséről, a vállalkozók és a cégek járulékainak növeléséről, a tizenkilenc százalékos egykulcsos adó emeléséről (húszra vagy huszonegyre), az értékpapírok hozamának megadóztatásáról, amelyek azonnal nagy felháborodást váltottak ki. Azért is, mert Iveta Radicová kormányfő csak néhány nappal ezelőtt jelentette ki, hogy a megszorító intézkedéseket nem a lakossággal fizettetik meg, hiszen ők már megszenvedték a nyolc évvel ezelőtt beindított reformok következményeit. Némi öröm az ürömben, hogy megélénkült a szlovákiai gazdaság. Az előrejelzések szerint a nemzeti össztermék idei növekedése meghaladhatja a három százalékot, ami uniós viszonylatban is kiemelkedő eredmény.

Ádáz koalíciós vita várható a szlovákiai magyarságot leginkább érintő államnyelvtörvény és a szlovák állampolgársági törvény megváltoztatásáról is. A kormányprogram ugyan leszögezi, hogy a kabinet rövid időn belül indítványozza a parlamentnek e két jogi norma, továbbá a sajtótörvény módosítását, ám a négy kormánypárt elképzelései az első két esetben távol vannak egymástól. Októberig kellene szót érteniük, ami nem lesz egyszerű.

A szlovákiai ellenzék egyelőre kárörvendve szemléli a koalíciós partnerek vitáját. Ősszel minden bizonnyal fölerősödik a hangjuk, és keményen számon kérik majd a választási ígéretek teljesítését. Különösen azt, miszerint a polgárok életszínvonala nem romlik majd. Nem kizártak a tüntetések sem.

BUKAREST: EGÉSZSÉGÜGY ÉS OK-TATÁS A TERÍTÉKEN „Feszültséggel teli nehéz őszre” számít Markó Béla román miniszterelnök-helyettes – írja Romániából Gergely Edit. Ráadásul Romániáról korántsem állítható, hogy a gazdasági válságból kilábalt volna: megszorító intézkedéseit ugyan meghozta a kormány, ám ennek hatásait ősszel fogja megérezni a lakosság. Az RMDSZ elnöke a tegnapi szenátusi ülés helyszínéről nyilatkozva lapunknak elmondta: „Az ősz prioritása a gazdaságélénkítő döntések meghozatala lesz. De a szükséges reformok közé tartozik az egészségügy és az oktatás decentralizációja.”

Markó hozzátette: minden területen reformra van szükség. A gazdasági válság ugyanis azzal a pozitívummal is jár, hogy az egész államigazgatást újra kell gondolni. A tanügyi reformnak magyar vonzata is van: ha az iskolákat sikerül a helyi közigazgatáshoz kapcsolni, a döntéshozatali autonómia irányába történik előrelépés.

Cseke Attila egészségügyi miniszternek a nyara is munkás volt: a román egészségügyi rendszer hiányosságai egy a napokban történt bukaresti szülészeti robbanás kapcsán is egyértelművé váltak (a tragédia négy csecsemő életét követelte). A miniszter szerint Romániában komoly mentalitásváltásra van szükség mind a rendszerben dolgozók, mind a társadalom részéről ahhoz, hogy az egészségügy megfelelően működhessen. Az egészségügynek kiemelt területté kell válnia, de ezen a téren az országban most csak „nagy szavak és kevés tett” van.