A szakítás tavaly júliusban következett be, ám a Magyar Koalíció Pártján belüli feszültség évek óta érezhető volt, elsősorban Duray Miklós és Bugár Béla között. Az MKP jelenlegi stratégiai alelnöke többször bírálta a kollégáját, mert szerinte nem értékelvű, hanem érdekelvű politizálást folytat, s döntéseit egyre inkább a gazdasági lobbi képviselői, vagyis a szlovákiai magyar üzletemberek befolyásolják. Bugár viszont radikális nézetei és vitatható megnyilvánulásai miatt állította többször is pellengérre a párt és a szlovákiai magyar nemzetközösség egyik meghatározó politikusát.

Négy éve az MKP felemás eredményt ért el a parlamenti választásokon. Fennállása óta a legnagyobb támogatottsággal (11,68 százalék) és húsz képviselői hellyel büszkélkedhetett a százötven tagú pozsonyi parlamentben. Ugyanakkor a 2002-es adatokhoz képest több mint ötvenezer választópolgárt veszített. Az utóbbi kudarcot elsősorban Duray hívei a pártvezető Bugár nyakába varrták, akit a 2007. március 31-i tisztújító kongresszuson leváltottak és Csáky Pált választották elnökké. Ő azonban mindössze tizennégy szavazattal kapott többet az elődjénél. Ez a tény előrevetítette a két szekértábor közötti újabb viszályokat, amelyek végül elvezettek az új párt, a Híd-Most megalapításához.

A két politikai tömörülés első megmérettetésére a tavaly novemberi megyei választásokon került sor, amelyeken az MKP jelöltjei (több mint 350 ezer szavazattal) a 408 szlovákiai mandátumból negyvenet, a Híd pedig (230 ezer vokssal) hármat szerzett. Ugyanakkor a szétszavazás miatt negyven magyar képviselővel kevesebb jutott be a regionális önkormányzatokba.

A szombati választások kampányában Csáky Pál kifejtette: –Egy párt van, amely a szlovákiai magyar közösségből nőtt ki, ez az MKP, amely az elvek pártja. Meggyőződésem, hogy a Híd-Most nevű formációt Robert Fico hozta létre és pénzeli azzal a céllal, hogy szavazatokat vigyen el a MKP-tól, gyengítse a szlovákiai magyarságot. Bugár szerint viszont az a furcsa, hogy a Híd megítélésében Csáky Pál és Ján Slota teljesen egyetért.

– Volt kollégám attól tart, hogy ha sikeresek leszünk, akkor kiderül, hogy másként is lehet politizálni, mint ahogy azt ő teszi. A nacionalista pártvezér pedig valósággal retteg, mert ha a Híd értékrendje érvényesül, akkor kiütik a kezéből a magyarkártyát, s kiszorul a politikai porondról. Mondandóját azzal támasztja alá, hogy több szlovák, ukrán, ruszin polgár között Rudolf Chmel, az egykori Csehszlovákia utolsó nagykövete is belépett a Hídba, ahol az egyik alelnökké választották. Döntését azzal indokolta, hogy a pártoknak nem etnikai alapon kellene szerveződniük, hanem értékek mentén.

Mértékadó szlovák közvélemény-kutató intézmények az MKP várható támogattságát 6-8 százalékra becsülik, a Híd eseté ben még inkább rezeg a léc, mert az előrejelzéseik 4-6 százalék között ingadoznak, s a parlamentbe való bejutáshoz öt százalék kell.

Lapunk értesülése szerint Orbán Viktor kormányfő ma Esztergomban találkozik az MKP vezetőivel.

A szlovák kormány határozottan visszautasítja a magyar kormány és a parlament revizionista törekvéseit, mert azok szerinte megkérdőjelezik a XX. század történelmét – derül ki abból a nyilatkozatból, amelyet a szlovák kormány fogadott el szerdán a trianoni szerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmából. Pozsony szerint ez a magyar politika éket ver a nemzetek és az államok baráti és békés együttélése közé, s a nemzetközi békerendszerek és a XXI. századi modern európai politika iránti tisztelethiány megnyilvánulása. A szlovák kormány erélyesen tiltakozik az első világháború utáni politikai történések egyoldalú és tendenciózus értelmezése ellen – reagált Pozsony a június 4-i trianoni emléknapra. (MTI)