Örömkönnyek a hazatérés pillanatában

MTI/EPA - Andrew Gombert

Az amerikai exelnök - az USA külügyminiszterének férje - húsz órát töltött a KNDK fővárosában. Amerikai illetékesek cáfolják, hogy bocsánatot kért volna a riporternők tettéért. A Washingtonban kirajzolódó kép szerint az egyezség már előre megszületett - az itteni külügyminisztérium és Észak-Korea New York-i ENSZ-képviselete révén hozták azt tető alá. Kimnek viszont "megfelelő szintű" amerikaira volt szüksége a formális megbocsátáshoz. A különgépet a volt elnök barátja, egy ismert hollywoodi producer bocsátotta a rendelkezésére: az amerikaiak a külsőségekben is tartották magukat a misszió magánjellegéhez.

Az út ugyanakkor csak szaporítja a kérdőjeleket. Elemzők annak jelentőségét latolgatják, hogy a phenjani reptéren éppen Kim Gje Kvan, az ország nukleáris főtárgyalója fogadta. Scott Snyder, az USA egyik vezető Korea-kutatója úgy véli: a fődiplomata jelenléte önmagában is érdekes, hiszen korábban azt híresztelték, hogy kegyvesztett lett.

A Clinton-út ellenzéki megítélése egyértelműen negatív. George W. Bush keményvonalas ENSZ-nagykövete, John Bolton szerint a történet jelentős propagandagyőzelem Észak-Korea számára, és aláássa a több évtizedes amerikai retorikát, miszerint az USA nem tárgyal túszügyben terroristákkal. Tegnapi vezércikkében a konzervatív The Wall Street Journal azt írja: "Ha kiderül, hogy Clinton látogatása alatt valóban új atomtárgyalások kezdődtek, akkor Észak-Korea egyben olyan jelzést kap: minél roszszabbul viselkedik, annál többet nyerhet az Egyesült Államoktól."