Gyöngyös

Noha Eger a megyeszékhely, Gyöngyös mégis méltán mondhatja magát afféle fővárosnak: a Mátra fővárosának. Budapestről autópályán bő fél óra alatt megközelíthető, s nagyjából ekkora időtávolságra van a „jászok fővárosától”, Jászberénytől is. Nem csak borairól, betyárjáról is híres: Vidróczki neve öszszeforrt a várossal, s az azt ölelő heggyel, rajta az ország legmagasabb csúcsával, a Kékes-tetővel.

Ha Eger a turistáké leginkább, akkor Gyöngyös az itt, és a környékben élőké. Szépsége nem hivalkodó, a rejtett kis udvarokban, elbújt műhelyekben, pincékbe rejtett éttermekben, kecses szobraiban mutatkozik meg legjava.

Itt az adventi készülődés is más. Nem hagyatkozik csupán csillagszórós árukra, fahéjillatú terekre inkább az együttlétre helyezi asúlyt. A Fő téren váltják egymást a jobbnál jobb együttesek, a színesebbnél színesebb műsorok: december 4-én a Come Prima Énekegyüttes dalol, 5-én a Meseházikó Mikulás szórakoztatja a nagyérdeműt, a következő hétvégén előbb az Ördögszekér Néptáncegyüttes, majd az Üdvhadsereg Fúvószenekara lép pódiumra. Közben a közönség egy része fél szemmel már a sípályákra tekint: a környéken vannak az ország legjobb lesikló pályái: a két „tető” Kékes és Galya, s a három „szent”: Mátraszentlászló, Mátraszentimre és Mátra szent istván telis-tele van kitűnő lankákkal, ahol az óvodásoktól a nyugdíjasokig mindenki talál magának kedvező sportolási lehetőséget. S ha ott a hegyen megéheznek, sok gondjuk ne legyen: messze földön híres pálinkáival, káposztás bableveseivel és juhtúrós galuskáival csábít számos étterem, emlékezve a hajdan betelepített szlovákok ízeire, akik ma már ugyanúgy mátraiak, mint öröktől fogva itt gyökeresedett elődeik.

Múzeum
Mamut és kincsek az Orczy-kastélyban

A gyöngyösi Mátra Múzeumba az iskoláscsoportok az ország minden részéből azért zarándokolnak el, mert a számos kitömött madár, mókus, mormota, medve mellett mindjárt egy igazi mamutcsontvázat is láthatnak, amely az Orczy-kastély teljes rekonstrukciója után maga is „kitatarozva” fogadja a látogatókat, mindjárt a bejáratnál. Vadásztörténeti, őslénytani, ásvány-, és helytörténeti kiállítás, természettudományi pavilon és pálmaház színesíti a kínálatot. Az épületeket angolpark veszi körül, tárlatnézés után jólesik a séta: a térségben honos fák, cserjék, virágok látványa nyújt örömet. Ha már itt vagyunk, nézzük meg a kastély egyik újdonságát is: a belső terek vakolatának eltávolítása után a kőművesek olyan egyedülálló falfestményeket találtak, amelyek vélhetően egyidősek az épülettel, vagyis a XVIII. században készültek. Tájat, hegyeket, elmosódó házakat, városrészleteket ábrázolnak, némelyiken csatajelenet látható. Az igényes felújítás és tervezői munka meg is hozta a gyümölcsét: az idén az Orczy-kastély és kertjének elmúlt években zajlott teljes rekonstrukciója elnyerte az Európai Unió által a kulturális örökség megóvására alapított Europa Nostra-díjat.

Présház
Farkasmályi pincesor

Valaha a város vigalmi negyede volt, ma másféle, inkább a gasztronómián és borkultúrán alapuló vigasságokat szolgál a Gyöngyös és Mátrafüred között lévő, az 1700-as évekből való farkasmályi pincesor. Az első pincéket még francia hadifoglyok vájták ki. A présházak a háború után sokáig üresen álltak, csak a rendszerváltással kezdett visszatérni ide az élet. A térségben több szőlőtermő vidék található, Abasártól Markazig, Gyöngyöstarjántól Nagyrédéig, Domoszlóig. A bor programokat ihlet: december 12-én Gyöngyöstarjánban Luca-napi forraltbor-kóstolás és kézműves-foglalkozás a művelődési házban, december 27-én pedig János-napi borszentelésre, újborok versenyére, kóstolójára hívnak Abasáron.

Főiskola
Káró-kör a Károly Róberten

A gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán hagyomány, hogy a jeles ünnepeket, rendezvényeket képzőművészeti alkotások avatásával is emlékezetesebbé teszik, így mára több szobor, festmény, üvegablak is díszíti az épületet és parkjait. A természet kincseit is őrzik: két éve az intézményhez tartozik az erdőtelki arborétum, ahol ezerkétszáznál is több fa, cserje, évelő növény található. A 25 hektáros terület jó része fokozottan védett, így mindössze hat hektár nyitott a látogatók előtt. Korlátozás nélkül bárkit szívesen lát viszont, aki kedvet érez a színjátszás és szereplés iránt a főiskola nemrég megalakult Káró Színköre. A szervezők azt ígérik: megszerettetik itt a színházi kultúrát, az irodalmat, szép magyar színpadi beszédstílusra okítanak, miközben fejlesztik a színpadi mozgást, előadói képességet, s egyben csiszolják az arc- és testbeszédet is.

Babaház
Szakácska, bőganga, surc

Húsznál is több falu népviseletét mutatja be a mátrafüredi palócbaba-gyűjtemény a Bene-házban, ahol a bábukon jól megfigyelhető a különbség egy hevesi, nógrádi, borsodi, vagy akár egy gömöri, kishonti, nyitrai motívum, elnevezés vagy éppen szabásminta között. Az egyes darabok elnevezése is más, attól függően, melyik területen mire használták őket. Homokterenyén gangának hívják a szoknyát eltakaró, a kosztól megvédő kötényt, de ugyanez Hollókőn szakácska, Boldogon szakács, Turán bőganga, Szilvásváradon kötő vagy surc. Külön részben sorakoznak a történelmi ruhákba bújtatott bábuk. A Bene-házban van egy berendezett tisztaszoba, ahol palóc vidékre jellemző eszközöket, bútorokat, párnákat helyezték el, a folyosó falait pedig selyemkendők és tréfás feliratú falvédők tarkítják.

Falu
Kis Karácsond

A Gyöngyöstől alig tíz kilométerre fekvő Karácsond sokak szerint a Karácsonyról kapta a nevét, bár a tudományos adatok inkább azt erősítik, hogy Ond vezéré lehetett valaha a terület. A kis falu védőszentje nem más, mint Szent Miklós, akinek oltárképét a helybéli templomban őrzik, s a falusi búcsút is december 6-án tartják. Itt él Karácsondi Imre költő, aki a verselésen túl vizuális technikákkal is kísérletezik. Azt mondják, a kis mátraalji falu maga a paradicsom: északi része még a Mátra déli lejtőjére épült, de délen már az Alföld határolja, a hajdani tűzhányók lávatalaján tüzes bor terem, a lankásabb részek viszont a gabonatermeléshez ideálisak.

Kapcsolódó cikkek: Szarvasfarm Bőszénfán | Tavaszi libegés Eplénytől Sátoraljaújhelyig | Programok négy évszakra Parádsasváron | Megújul a Kámoni Arborétum | Jeges túrák a Tisza-tavon