Fullajtár Andrea

Fullajtár Andrea: A fiam rajong a budapesti állatkertért. Minden alkalommal találunk újdonságot. Folyamatosan változik minden, az is, hogy merre keressük a különböző állatokat. Egy öt és fél éves gyereknek fontos az állandóság, itt azonban sok minden meglepetés, s a gyerekek szeretik a meglepetéseket is.

Magazin: Az utóbbi években valóban átalakult itt sok minden. Felforgató típus?

Persányi Miklós: Ez történelmi állatkert, amit zseniális elődök teremtettek meg bő egy évszázaddal ezelőtt, fontos a gazdag hagyaték megőrzése. Tehát csak módjával vagyok felforgató. Sajnos a történelmi állatkertből sok minden elpusztult, ezeket újra létre kell hoznunk. Még az irodákat is, a főigazgatói iroda például a bölényházban volt.

Fullajtár Andrea: Kár, hogy nem a zsiráfok mellett, akkor ők benézhettek volna az ablakon.

Persányi Miklós: A zsiráfházban is voltak irodák. Meg a főbejáratnál szintén, ott volt a legrégebbi, az igazgatói. Ezeket átköltöztettük a gazdasági udvarba, ahol ez a romosnak látszó épület áll 1920 óta. Lakóház volt, itt éltek az állatgondozók s a tisztviselők. Remélem, ezt is rendbe tudjuk tenni.

Fullajtár Andrea: Elárulok valamit, amit talán nem lenne szabad tudnia a főigazgatónak. Egyszer, régen, jártam itt éjszaka. A rekonstrukciókon dolgozott egy építész barátom, ő vitt be. Nagy testű madarak sétálgattak ott, ahol nappal mi szoktunk. Varázslatos élmény volt. Elmentünk ahhoz az üvegfalhoz, ahol az oroszlánok területe kezdődik, kerestem az oroszlánt, de nem láttam sehol. Hátat fordítottam az üvegfalnak, hogy körülnézzek, s abban a pillanatban azt mondta a barátom: Ne ijedj meg, nézz lassan hátra! Visszanéztem az üvegfal felé, s ott volt az oroszlán feje, a vállamnál. Amint észlelte, hogy hátat fordítok, azonnal ott termett mögöttem.

Persányi Miklós: A nyári hangversenyeink estéin lehet még itt sétálgatni koncert után. Már 1912-ben tartottak itt hangversenyeket. Ahogy az LGT Szól a rádió című számában is hallható, a Magyar Rádió az első élő koncertjét az állatkertből adta. A 60-as évek hivatalos ideológiája szerint tudományos intézetben nem volt keresnivalója a szórakozásnak. Micsoda dolog, népmulattatás itt, a ligetben?!

Magazin: Az állatok megbarátkoztak a zenével?

Persányi Miklós: Az állatok hozzászoktak még az emberekhez is. Ha nem hangos, akkor őket nem zavarja a muzsika. A patások, antilopfélék megriadnának, de a színpad tá vol van tőlük. Nagyobb sokkot jelent a műjégpályáról áthallatszó zene vagy egy tomboló nagygyűlés a Hősök terén, mint az, ha itt Palya Bea énekel, vagy eljátszanak egy szimfonikus darabot. Akkor meg miért ne élesztettem volna fel ezt a hagyományt?

Persányi Miklós
Fullajtár Andrea: A hagyományok fontosak. Szeretem például a régi, pesti házakat. A múlt század fordulóján sokan hazajöttek, hozták magukkal az újdonságokat, mindazt, amit külföldön tanultak. A mostani építészetünkből ez hiányzik is nekem, nem érzem, hogy folyamatosan beszivárognának az érdekességek a körülöttünk lévő világból, emiatt az újszerű dolgok fogadtatása is felemás. Robbanásszerűen megjelenik néha egy új épület, lehet érdekes is, de az itt élők nem tudnak mit kezdeni vele. A múlt századfordulón nem így volt. Lenyűgöző a szecessziós épületek sora Budapesten, a régi gettó területén meg láthatunk egy-két keskeny, kétlakásos házat. Budán is varázslatos helyek akadnak, például a Bauhaus remekei Pasaréten. Magam is százéves házban lakom.

Persányi Miklós: Ez az állatkert éppen annak az időszaknak a „gyermeke”, Budapest aranykorában született. Különlegességét – a világ hatezer ilyen intézménye között – a műemléki karakter adja. Amire ma is büszkék lehetünk a fővárosban, az szinte mind nagyjából 1880 és 1910 között épült, amikor Bárczy Istvántól Podmaniczky Frigyesen át jeles emberek nagy gonddal kitalálták, harmonizálták azt, amitől egy város egyedi lehet. 1907-ben az állatkert a főváros tulajdonába került, mert tönkrement az üzemeltető társaság. Fölállítottak egy bölcs emberekből álló grémiumot, alaposan körülnéztek Európa legjobb állatkertjeiben, és úgy láttak neki az új kitalálásának. Két fiatal zsenit is bevontak a tervezésbe, Koós Károlyt meg Zrumeczky Dezsőt.

Fullajtár Andrea: Érdekes, hogy a külföldi tapasztalatok tanulmányozása után sajátosan magyar stílusú épületek jöttek itt létre, a nyitottságból egyedülálló formavilág született.

Persányi Miklós: Olyan kísérlet volt ez, amely megpróbálta a történelmi magyar építészeti stílust, az Európában egyedülálló formavilágot átültetni a modern építészet nyelvére. A nemzeti szecesszió lenyűgöző példái jöttek létre ezekben a pavilonokban. Az 1912-es megnyitás után lelkendezett a művészvilág, dicsérő cikkek sora jelent meg arról, hogy itt milyen világraszóló együttes született, s hogy ezek nem egyszerűen érdekes, újszerű, harmonikus, hanem sajátosan magyar épületek is.

Magazin: Minden szavából érződik, mennyire szereti az állatkertet, mintha minden gondolata ehhez kötődne.

Persányi Miklós: Imádom, ez tény, egyébként meg sok szálon járnak a gondolataim. Amikor autózom, akkor például rádiójátékokat hallgatok. Abban nincs semmi különös, ha az ember egyszerre két-három dologgal foglalkozik. Ha csak egygyel kell, akkor fészkelődni kezdek. Egy állatkert menedzselése egyfajta zsonglőri munka, egyszerre sok mindenre kell figyelni. Az olvasásba viszont bele tudok fészkelődés nélkül merülni.

Fullajtár Andrea: Olvasni én is imádok, hozzátartozik a nap befejezéséhez. Ha este nem tudom „leolvasni” a magam adagját, nem alszom el jó érzéssel. Persze ha letehetetlen a könyv, akkor hajnalig olvasok.

Magazin: Drámákat is szeret olvasni? Vagy az már munka?

Fullajtár Andrea: Sokszor mondja Zsámbéki Gábor, a Katona József Színház igazgatója, hogy olvassunk, javasoljunk darabokat. Ám erre alkalmatlan vagyok, nem érzem meg benne az előadás lehetőségét. Egyegy érdekes női figurán elgondolkodom, elképzelem, miként lehetne azt a szerepet megformálni, de nem vagyok lelkes darabolvasó.

Magazin: Egy regénynél is az a jó, hogy elképzelhetjük a figurákat, azt a világot. Az mégis más?

Fullajtár Andrea: A színdarab olvasása talán tényleg munka nekem. Jó regényekbe viszont bele tudok merülni. Ilyen volt nemrég az Odaadó hívetek, Surik. Az orosz írónő, Ljudmilla Ulickaja nagy mesélő, lebilincselően ír, kitűnő figurák sorát teremti meg, ott lehet az ember köztük olvasás közben. Másképp, de nagy élmény volt mostanában Buda Béla Végső valóság című könyve is. A szerző két világot találkoztat, a természettudományos gondolkodást és a régi, több ezer éves hagyományt. Nem olvastam korábban könyvet, amely pontosan át tudja adni, mennyire ugyanaz a lényege a mai kvantumfizikának meg a több ezer éves tapasztalatok sorának.

Magazin: Miként jut el az ilyen könyv önhöz?

Fullajtár Andrea: Olvasok, utánajárok, s jófajta barátaim vannak, akik többnyire remek könyveket ajánlanak.

Persányi Miklós: Nekem az is kész csoda: egyáltalán hogyan tud elaludni fellépés után, miként lehet a felfokozott állapotot lecsengetni?

Fullajtár Andrea: Többen azt gondolják, hogy előadás után megyünk bulizni. Gratuláció után sokszor így köszönnek el: jó mulatást! Miközben nekünk átlagos hétköznap esténk volt. De tény, hogy nehéz átváltani a rendes „üzemmódra”. Persze nem véletlen, hogy az ember színésznek megy, szüksége van arra az ingadozásra, ami este történik. Ha ez nincs hosszabb ideig, például a nyári szünetben, akkor este jelez a szervezetem: ha nem nézek az órára, akkor is tudom, hogy ilyenkor érek be a színházba, ilyenkor van kezdés. Ezt a lehető legjobban jó könyvvel lehet levezetni.

Persányi Miklós: Az esti olvasás valahogy kisimítja az ember lelkét. A szakirodalom mellett én rengeteg újságot olvasok, valójában mindent, amiből látom, mi történik a világban. A Magyar madárvonulási atlaszt nem olvassa el az ember az elejétől a végéig. Megnézem, mer re vonul, mondjuk, a partifecske, aztán fölteszem a polcra, tudom, hová kell nyúlnom, ha megint belelapoznék. Amit folyamatosan olvasok, noha nem vagyok gyakorló vallásos ember, az a Biblia a benne lévő rengeteg történettel, üzenettel. Hihetetlenül izgalmas.

Magazin: Önnek is vannak „jófajta barátai”, akik javasolnak új szépirodami műveket?

Persányi Miklós: Sajnos szépirodalomhoz nincs ennyi jó tanácsadóm. Ezért is jó lenne több ajánlót, tippet kapni a sajtóból, nagy baj, hogy zsugorodnak a kulturális rovatok, egyre inkább hiányzik az érdeklődők orientálása. Számomra alapmű Thomas Manntól a József és testvérei, hatalmas regény, de az elalvás előtti egy órára nem javasolnám. Nagy kedvencem Gabriel García Márquez, s érdekesnek találtam Chaim Potok könyveit. Olvastam Coelhót is, de meg nem tudom magyarázni, mitől ilyen világszám, nekem terjengős. Mostanában szeretnék kortárs magyar írókat olvasni, Parti Nagy Lajosnál például az élvezetes, markáns nyelvezete fogott meg.

Fullajtár Andrea: Parti Nagy Lajos Mauzóleuma számomra megunhatatlan, tele van csodálatos mondatokkal. De ugyanilyen tőle az Ibusár, félreismerhetetlenül egy ember agyából pattanhat csak ki ez a rengeteg nyelvi lelemény. Spiró György fontos szerző nálunk, a Csirkefej a színház legendás előadása volt, DVD-n megnézhetik azok is, akik már nem láthatták élőben. Az utóbbi években az egyik legnagyobb katonás siker a Spiródrámából készült Koccanás, szóval mi folyamatosan foglalkozunk kortárs művekkel is.

Persányi Miklós: Érdekes a kortársak és a régi művek viszonya. Nemrég Jordi Savall koncertjén voltunk, ő úgy adja elő a régi zenét, hogy a múltból merít, korabeli hangszereken játszik, de közben mégis mai, élő az egész, s ettől annyira izgalmas. Különleges színt hozott a régi zenei előadásba.

Fullajtár Andrea: Moziban legutóbb a Felolvasót láttam. Sajnos, mivel sokat játszom esténként, más színházi előadásokhoz hasonlóan oda is csak délelőtt tudok elmenni, ha nincs próbám. Akkor beszaladok 10-re a Puskinba, egyedül ülök a nézőtéren, legföljebb az egyik mozigépész beül mellém. Gyerekfilmekre gyakran megyünk Gergővel, de otthon is rengeteg mesefilmünk van DVD-n, köztük saját gyerekkorom régi filmjei, amiket szerettem. Mindet összegyűjtöttem, ott a Vuk, a Menő Manó, a Hófehér, a Magyar népmesék sorozat, mindet imádja Gergő is. Csak most figyeltem föl arra, hogy ezekben csomó minden felnőtteknek szól.

Persányi Miklós: Gyerekkoromban boldog lettem volna, ha ennyi ismeretterjesztő film megy a tévécsatornákon, ebben nagyot lépett előre a világ. Ráadásul sok kitűnő sorozat DVD-n is kapható, kedvünkre csodálhatjuk a természetről és az állatokról szóló varázslatokat. Van egy csapat, a termeszetfilm.hu, tagjai hazai természetfilmeket forgatnak. Az egyik, remek filmjük például azt mutatja be, milyen a nagyváros élővilága éjszaka.

Magazin: Amit néha élőben is lehet látni – itt, az állatkertben. Ha valaki olyan szerencsés, mint Andrea volt.

Fullajtár Andrea

Született: 1973. szeptember 7-én.

Foglalkozása: színésznő.

1998-ban végzett a Színművészeti Főiskolán, mostanában doktoranduszképzésre jár oda. 1996 óta játszik a Katona József Színházban, feltűnést keltett első szerepeivel, például Csalog Zsolt Csendet akarok című monodrámájával. Több szakmai díjat kapott a legjobb női alakításért, 2003-ban Jászai Mari-díjat vehetett át, s többször megkapta a színi- meg a filmkritikusok díját a legjobb női alakításért.

Persányi Miklós

Született: 1950. november 10-én.

Foglalkozása: biológus, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója. Az ELTE biológia-népművelés szakán végzett 1975-ben, később tanult az Egyesült Államokban is. Kutatóként dolgozott az MTA-n, a Környezet és Fejlődés című folyóirat alapítója és főszerkesztője, majd a londoni székhelyű EBRD környezetvédelmi főszakértője volt. 1994-től a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója, közben 2003–2007 között környezetvédelmi és vízügyi miniszter.

Fullajtár Andrea ajánlja

CD: Cassandra Wilson nemrég fellépett a Művészetek Palotájában. A varázsos hangú énekesnő lírai, máskor meg drámai szongokat énekel.

Színház: A Mesél a bécsi erdő a Katona József Színházban. A 30­as években, Bécsben játszódik, de aktuális ma Magyarországon is.

Könyv: Szendi Gábor pszichológus Isten az agyban, valamint A nő felemelkedése és tündöklése című könyve.

Persányi Miklós ajánlja

CD: Jordi Savall katalán művész eleinte viola da gambajátékosként lett világhírű, számos lemez nagy sikert aratott az ő, sajátos ízű előadásában.

CD, rádió: Vacka-dalok, a Vacka rádió csemegéi CD­n is kaphatók, Rutkai Bori a Hébe Hóba Bandával Gaál Zsuzsa remek verseit adja elő folytatásos meseként.

Könyv: Magyar madárvonulási atlasz, a Kossuth Kiadó újdonsága, rendkívül szép, folyamatosan lapozgatható kiadvány.

Kapcsolódó cikkek: Macondóból jelentik | Pál utcai kudarc és édes élet | A bundás kenyér lázadása | Nem tudom adni, legózik | Csiburaska visszatér