Péterfy Bori
Merényi Dávid Magazin: Tényleg van a matematikában esztétika?

Mérő László: Miért ne volna? Egy matematikai tétel akkor igazán szép, ha sok húr rezonál rá, látszólag egészen különböző dolgokról derül ki az, hogy összefüggnek vele. Én amúgy a matekon keresztül érzem legjobban, mi a giccs vagy a rossz művészet.

Péterfy Bori: Soha nem szerettem számolni. A szöveges feladatoknál mindig kiborítottam a tanárt azzal, hogy mindig azt kérdeztem, miért oldjam meg.

Mérő László: Egyébként a matematikusok is utálnak számolni, ahogy a focisták többsége sem szeret futni. A focista nem pusztán futó, aki előtt pattog a labda, hanem valami több. A matematikus is inkább egy struktúrákban gondolkodó valaki, akinek néha számolnia kell. Sajnos.

Magazin: Mellesleg miért lett matematikus?

Mérő László
Szabó Bernadett Mérő László: Mert az általános iskolában a matektanárom elküldött egy országos versenyre, és negyedik lettem. A tehetséggondozás nagyon jó a matematikában, úgyhogy hamarosan szuperokos gyerekek és szuperokos tanárok közé kerültem: könnyű volt az egészet megszeretnem. Azóta is úgy érzem, hogy a matek az anyanyelvem. A pszichológiát viszont máig akcentussal beszélem.

Péterfy Bori: Engem meg szavalóversenyre küldtek annak idején, bár innen nem volt túl egyenes az utam. A színművészetire kétszer is sikertelenül felvételiztem, aztán különféle társulatokban kezdtem játszani. A legfurcsább az, hogy sokáig nem éreztem különösebb elhivatottságot. Egyszerűen mindig megtalált valami, egy társaság, egy feladat, amibe beleástam magam. Később aztán szakmává vált.

Mérő László: Tulajdonképpen én is valahogy így vagyok az elhivatottsággal. A matematikát nem tartom olyan fontosnak, a pszichológiából pedig egyetlen dolog nem érdekel igazán: a beteg.

Péterfy Bori: A szó klasszikus értelmében vett színház már engem is egyre kevésbé izgat. A közös, krea tív, kísérletező alkotómunka az, ami igazán érdekel. A Pintér Béla Társulatban és a Krétakörben például abszolút így dolgoztunk.

Mérő László: A Hazámhazámat a Krétakörrel annak idején Párizsban láttam. Nagyon jó előadás volt, emlékszem, szinte kizárólag csak magyarok ültek a nézőtéren.

Péterfy Bori: Az utolsó időben azért kialakult egy visszajáró, nagy, francia törzsközönségünk. Mondjuk ez hat év kemény munkája volt, de ennek egyik eredménye például, hogy Schilling Árpád még most is kint rendez.

Magazin: Ön viszont az alternatív évek után a Nemzeti Színházhoz szerződött, ami klasszikus kőszínház.

Péterfy Bori: Ez A jég című előadásnak köszönhető, amit Alföldi Róbert átvett a Nemzeti repertoárjába. A darabot először a Trafóban mutattuk be teljesen más típusú közönségnek. Eleinte kicsit fanyalogtak is, egy ideje viszont már telt házzal mennek az előadások. Úgy tűnik, a darabból siker lett.

Mérő László: Azért érdekes, hogy a sikerre mennyire nincs recept. Itt van például a Rubik-kocka: nem ad ki hangot, nem értékes, normális ember nem tudja megfejteni, szóval eleve bukásra van ítélve. Tulajdonképpen azért lett sikeres, mert folklórként terjedt el a megoldása. Egyébként szerintem a világon nincs ezer ember, aki minden külső segítség nélkül színre tudná forgatni az oldalakat.

Péterfy Bori: A színházban is furcsán alakulnak néha a dolgok. Volt olyan előadásunk, amit itthon először értetlenül fogadtak, ám néhány nemzetközi siker után hirtelen mindenki imádni kezdte.

Mérő László: A siker olyan, mint a szexepil. Nem centin vagy kilón múlik.

Péterfy Bori: Sokszor én éppen ezt a szexepilt hiányolom a mai magyar színjátszásból. Valahogy minden olyan avíttnak tűnik benne. Pedig léteznek egészen újszerű próbálkozások a világban. Egyik kedvencem, a német Rimini Protokol társulata, már nálunk is járt. Ők dolgozták át színpadra Marx A tőkéjét, és volt egy olyan előadásuk a transzplantációról, amelyben a színészek mellett valódi transzplantáltak és orvosok beszélgettek a szívátültetésről.

Mérő László: Szabó Réka Tünet Együttesének Véletlen címmel van egy tudományos ismeretterjesztő táncjátéka, amelyben egy matematikaprofesszor a való színűségszámításról tart előadást. Ezt ket ten játsszuk felváltva.

Péterfy Bori: Bodó Viktornál pedig egy igazi szociológus szerepel a Bérháztörténetben.

Mérő László: Engem a Réka tulajdonképpen egyetlen instrukcióval vett le a lábamról. Azt mondta, versenyezz a közönség figyelméért. A dolog ettől kezdve érdekelt. Azt mondtam, jó, ti csináljátok azt, amit ti tudtok, én meg, amit én.

Magazin: Mi alapján fogad el vagy utasít vissza egy-egy ilyen felkérést? Számít mondjuk a téma?

Mérő László: Inkább az a fontos, ki kér fel.

Péterfy Bori: Én is ezt vallom, bár még így is csúnyákat lehet bukni.

Mérő László: Nekem ebben is, mint mindenben, a profi attitűd a döntő. Régóta mondom, hogy amatőrökkel ne dolgozzon az ember. Persze ez a profizmus is érdekes tud lenni. Egyszer olvastam Milos Forman viszszaemlékezéseit az első amerikai éveiről. Akkoriban ő már nagyon népszerű volt Csehszlovákiában, igazán profi módon filmet készíteni azonban csak az Egyesült Államokban tanult meg. A Száll a kakukk fészkére forgatásakor kötött szerződésébe belefoglalták, hogy köteles alaposan elolvasni az úgynevezett fókusztesztjelentéseket.

Magazin: Az micsoda? Mérő László: Ezekben írták le annak a célközönségnek a rezdüléseit, amelyiknek a filmet levetítették. Olyanok álltak benne, hogy a nézők pontosan hányadik perc hányadik másodpercében kezdtek fészkelődni a széken. Kiderült, hogy Forman szinte kivétel nélkül figyelembe vette ezeket a megállapításokat, a film pedig később tizenegy Oscart nyert.

Péterfy Bori: A Száll a kakukk nekem is az egyik kedvencem. Amúgy már gyerekként elkezdtem filmeket nézni, sokszor anélkül, hogy értettem volna őket. Egyik nagy filmélményem például a Solaris volt, amiből máig emlékszem az egyik szereplőre, egy nagy fülű gyerekre. Tőle egyszerűen kész voltam.

Mérő László: Velem valami furcsa történt mostanában: a kedvenc cseh filmjeimet sorra unom. Valahogy porosak lettek, lassúak, kiment alóluk a világ. A Szigo rúan ellenőrzött vonatokat például ezért nem mertem megnézni azóta sem újra.

Péterfy Bori: Nemrég láttam egy Fassbinder-sorozatot. Szerintem ő soha nem lesz poros. Persze rengeteg filmet készített, amelyek között néhány gyengébb is akadt.

Mérő László: Az nem számít, mert mindig a csúcsteljesítményeket kell nézni. Németh Miklós annak idején kilencvennégy és fél méterrel nyerte meg a montreali olimpiát gerelyvetésben. Biztosan dobott kisebbeket is, de ő még attól egy kilencvennégy és fél méteres dobó marad.

Péterfy Bori: Ráadásul évtizedekkel később is megvan mindennek a maga szépsége. Ha más nem, hát az, hogy az ember eltűnődik azon, mi is kötötte le ebben korábban annyira.

Magazin: Egy énekes viszont még jobban ki van téve annak, hogy elavul. Ettől nem fél?

Péterfy Bori: Ezen nem szoktam gondolkodni. Egyébként miközben azt mondom, hogy a színházak nagy része avítt, a zenét iszonyatosan friss és élő műfajnak tartom. Ilyen még nekem a képzőművészet is: ha csak átmegyek a MüPa-ba, elájulok.

Magazin: Soha nem tervezte, hogy énekesként karriert csinál? Nem ilyen helyi érdekűt, hanem valami igazán nagyot?

Péterfy Bori: Szerintem ahhoz először is angolul kellene énekelnem.

Mérő László: Nem szükségképpen. Annak idején mindnyájan beleszerettünk például a Száz év magány Macondójába, és még jó néhány ilyen furcsa tájába a világnak. Pedig García Márqueznek meg sem fordult a fejében, hogy amit írt, mondjuk Oroszországban értik-e.

Magazin: Viszont valószínűleg egyetemes érvénnyel mesélt el egy történetet.

Mérő László: Ezt az esztéták beszélték be nekünk. Az ember bármiről írhat, a falujáról, az anyanyelvéről, tényleg bármiről, az a kérdés, hogy ezekre a lokális érvényű dolgokra hány helyen tudnak még rezonálni.

Péterfy Bori: Ez szerintem is így van.

Mérő László: És ha innen nézzük, nem nehéz befutni. Végeredményben a világ minden települése Macondo egy kicsit.

Péterfy Bori

Született: 1969. október 14.

Foglalkozása: Színésznő, énekesnő.

Áprily Lajos dédunokája, Jékely Zoltán és Jancsó Adrienne unokája. A Térszínház, majd az Arvisura Színházi Társaság tagja, később Pintér Béla Társulatával és a Krétakörrel dolgozott. Szerepelt filmekben, az Amorf Ördögök énekesnője volt az együttes megszűntéig, és énekelt a Krétakör Színésztánczenekarban is. 2007-ben alakult meg a Péterfy Bori and Love Band, amelynek nemrég már a második lemeze jelent meg.

Mérő László

Született: 1949. december 11. Foglalkozása: Matematikus, publicista, pszichológus, az ELTE gazdaságpszichológiai szakcsoportjának egyetemi tanára. Az 1968-as moszkvai Nemzetközi Matematikai Diákolimpián III. díjat nyert.

Sokáig matematikai, logikai, pszichológiai és játékelméleti tárgyakat tanított az ELTE-n. Első könyve, az Észjárások, 1989-ben jelent meg, amit több másik követett. 1987-ben egy számítógépes játékokat gyártó céget alapított, amely főleg amerikai, japán és európai megrendelőknek dolgozik. Több döntés-előkészítéssel és marketinggel foglalkozó cég tanácsadója.

Heti ajánlat

Kedves olvasó, emlékszik még Fassbinderre, tudja még, ki volt Tarkovszkij? Mikor látott Menzelfilmet, nyúlt García Márquez után a polcra? Vendégeink nem felejtették el a saját szorongásainkat legjobban ábrázoló nagyokat.

Péterfy Bori

DVD: Rainer Werner Fassbinder: A félelem megeszi a lelket

1974-es német film: Emmi, az idős takarítónő beleszeret a húsz évvel fiatalabb arab vendégmunkásba, Aliba. El tudjuk képzelni, mit szólnak ehhez mások, és hogyan következik belőle, amit a cím állít. Fassbinder mindent tudott erről.

Könyv, színház: Vlagyimir Szorokin: A jég

A kék szemű szőkék megalakítják a szív testvériségének brutálisa szektáját. A könyvből Mundruczó Kornél rendezett előadást előbb a Krétakörnél, azután a nemzeti Színházban.

DVD: Andrej Tarkovszkij: Solaris

Képzelhetjük, milyen, ha a nagy orosz rendező sci-fi témához nyúl: egyetlen hatalmas agy a világ, emlékeink végeznek velünk! Nem horror, hanem művészi film végeérhetetlen snittekkel és erős gondolatokkal.

Mérő László

DVD: Jirí Menzel:Szigorúan ellenőrzött vonatok

A Hrabal–Menzel együttműködés Oscar-díjas eredménye. A Nő kell! parancsa háború idején. Elveszíti-e szüzességét hősünk? S ott van az a felejthetetlen jelenet, amikor a forgalmista a meztelen női feneket pecsételgeti!

Könyv: Gabriel García Márquez: Száz év magány

A dél-amerikai mágikus realizmus legfontosabb regénye a Buendía család életét mutatja be a Macondo nevű kitalált faluban. Marquez szülőfalujának, Aracatacának lakói népszavazáson döntöttek: a település nevét kiegészítik a Macondo szóval.

DVD: Hazámhazám rendezte: Schilling Árpád

A Krétakör Színház cirkuszi térben eljátszotta a magyarországi rendszerváltás történetét. Hogy milyen lehetett, elég annyit mondani, hogy a jakobinusok történetét felidéző Karl Georg Brüchner-darab, a Danton halála ihlette az előadást.