A minőség ára

Az új Sony Reader jelenleg a legfejlettebb olvasógép, ám ez a készülék is messze van még a tökéletestől. Maga a ház vékony, kellemes tapintású, ugyanakkor őskori módon tele van gombokkal, amelyeket könnyedén meg lehetne spórolni egy érintőképernyővel. A menü egyszerű és áttekinthető, vannak kiegészítő szolgáltatások is (képnézegetés, zenehallgatás), ugyanakkor az alapfunkciók némelyike hiányos (egy PDF-ben rögzített dokumentumot például nem lehet felnagyítani a kijelzőn, ami nem tesz jót az olvashatóságnak).

A technológiából adódóan a kép folyamatos, nem vibrál, viszont lassan frissül, fekete-fehér, és sötét környezetben nem látszik (cserébe több napig működik egy feltöltéssel). A memóriakártyák segítségével 10 GB-ig bővíthető, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag végtelen. Ám az egyelőre csak Amerikából rendelhető eszköz még nincs szoros barátságban a magyar ékezetekkel, az ára pedig magas: adók és vámok nélkül is több mint 50 ezer forint. Igaz, az első nyomtatott könyvek mai áron sokkal drágábbak voltak – a technológiai forradalom sosem számított olcsó műfajnak.

Reader vs. Kindle

A kategóriateremtő Kindle-ben ugyanaz a technika dolgozik, mint a Sony készülékében. Az E-Ink nevezetű megoldás révén a kijelzőn elektromos feszültség hatására jelennek meg a betűk, minimális áramfogyasztás mellett. A megjelenítés kimondottan papírszerű. A gépek csak a lapozáskor (az oldal frissítéséhez) használnak áramot, ezért sokkal kevesebbet fogyasztanak, mint egy LCD kijelzős masina.

Az akku nagyjából 6-7 ezer lapozást bír, ami – tekintetbe véve, hogy egy átlagos könyv 300 oldalas – egy kisebb könyvespolc végigolvasásához is elég. A betűtípus és a betűméret mindkét olvasón állítható. A képernyőméret egyforma, a ház viszont a Kindle esetében valamivel nagyobb. A Reader szolgáltatásválasztéka szélesebb, ám ez az eszköz Windows-függő, míg a Kindle nagyobb szabadságot ad.

Az olvasógép előnyei

Az e-book műfaja eredetileg számítógépre „született”, használni viszont igazán azóta lehet, mióta megjelentek az e-bookolvasó masinák.

Hogy miért érdemes az eredetileg papírra nyomtatott könyveket elektronikusan olvasni, arról persze hosszan lehetne vitázni. Tény ugyanakkor, hogy ma már a nyomtatott irodalom mintegy harmada digitális formában is hozzáférhető (hála például a Google – kiadói oldalról sokat támadott – könyvdigitalizálási projektjének). És ami egyszer megjelenik számítógépes/internetes átiratban, azt nyilván előbb-utóbb el is fogja olvasni valaki.

Az e-könyveket eleinte asztali, illetve hordozható számítógépeken olvasták, ám már több mint egy évtizede megjósolták a szakértők, hogy az igazi áttörésre a speciális e-bookolvasók megjelenéséig várni kell. Az első igazán használható reader az Amazon Kindle volt – ezen nemcsak azt próbálhatták ki a felhasználók, hogy mire jó a hordozható „olvasógép”, hanem azt is, hogy melyek ennek a technológiának a gyermekbetegségei.

Tehát az e-book reader sikerre van ítélve, amit talán az is jelez, hogy a gyártói oldalon meglehetősen nagy a tülekedés: mindenki ott akar lenni az áttörés pillanatánál. Több kínai cég is gyárt viszonylag olcsó és használható olvasót (Hanlin eReader, STAReBOOK), de vannak francia és tajvani, windows-os és linuxos megoldások is. E-book olvasót gyártani sokkal könnyebb, mint mondjuk lapos tévét vagy Blu-ray lejátszót, ráadásul eléképzelhető, hogy az előbbi kategóriából néhány év múlva sokkal többet fognak eladni, mint az utóbbi kettőből együttvéve.

Kapcsolódó cikkek: Lennart Nilsson megmutatja | Világvége sokadszorra | Elhunyt Marshall Nirenberg Nobel-díjas tudós | Tudomány: ami sikerült, és ami nem | Lefényképezett csillagbölcső