Kurd szeparatista fegyvereseket figyel meg egy amerikai gyártmányú Predator

Reuters - U.S. Air Force/Lt Col Leslie Pratt

Két napja egy rutinjellegű próbarepülés során Izrael középső vidékén zuhant le egy pilóta nélküli repülőgép – közöltük a Nol.hu-n az izraeli hadsereg hírét. A Heron (Gém) TP típusú, héberül Eitannak nevezett drón a legnagyobb pilóta nélküli repülőgépe az izraeli hadseregnek: szárnyainak fesztávolsága 26 méter, hatósugara akkora, hogy akár Iránig is elrepülhet. Az eszközt felderítésre, az ellenséges kommunikáció megzavarására, a földi irányítás és pilóta vezette repülőgépek közötti kapcsolattartásra használják.

A pilóta nélküli repülőgép (Unmanned Aerial Vehicle – UAV) vagy drón [az angol drone – here (méh), semmittevő] valamilyen ön-, vagy távirányítással (leggyakrabban a kettő kombinációjával) rendelkezik, emiatt fedélzetén nincsen szükség pilótára. A becsapódáskor megsemmisülő robotrepülőgéppel ellentétben a pilóta nélküli drón többször felhasználható. Kémlel, adatot gyűjt, majd visszatér.

A drónok tömege a néhány dekától a tíz tonnáig (RQ–4 Global Hawk) terjed, de a jövőben várható néhány grammos eszközök kifejlesztése is. A legkisebb drónok villanymotorral, vagy robbanómotorral repülnek, a nagyobbak légcsavaros gázturbinásak, vagy sugárhajtóművesek. Kisebb átalakítással fegyverek hordozására is alkalmasak, nevük ekkor pilóta nélküli harci repülőgép (Unmanned Aerial Combat Vehicle, UCAV).

A legismertebb katonai pilóta nélküli repülőgép az MQ–1 Predator, az RQ–4 Global Hawk és a MQ–9 Reaper. Az Egyesült Államok mellett Izrael is sokat költ az ilyen repülőeszközök fejlesztésére.

Persze a drónok sem mindenhatók. Tavaly decemberben kettőt is elvesztett az amerikai hadsereg. Egy fegyverzet nélküli, MQ–9 Reaper a Seychelle-szigeteknél zuhant le. Néhány nappal korábban Irán csípett el egy másikat, amelynek elvesztése különösen fájt az amerikai vezetésnek, mert a hadsereg egyik szupereszközének számító RQ–170 Sentinel csupán 2007-ben állt szolgálatba, és alig két éve, 2009 decemberében ismerték el a létezését.

Az Infovilág.hu honlapon megjelent szakcikk szerint a nagy magasságban repülő, pilóta nélküli felderítő gépnek nincs fegyverzete. Speciális borítása és különleges alakja miatt rendkívül nehezen érzékelik a radarok. Egy ilyen drón egyszerre több mérföldet is fel tud térképezni számos beépített ultramodern és titkos technológiájának köszönhetően. A gép tanulmányozásával Irán rengeteg fontos információt szerezhet erről a technikáról, és megismerheti a rendszer további sebezhető pontjait.

Ráadásul az amerikai fejlesztők hasonló rendszereket használnak például a B–2 bombázók és az F–35 vadászgépek esetében is. Ezek megfejtésével tehát az irániak többek között azt is megtudhatják, hogy radarok segítségével hogyan észlelhetik a magasan repülő drónokat.

Irán a CIA lopakodó drónját annak navigációs gyengeségeit kihasználva tudta sértetlenül földre kényszeríteni –közölte a The Christian Science Monitor (CSM) című lap egy iráni hadmérnökre hivatkozva. Az amerikai hadsereg a lap szerint régóta ismerte az RQ–170 Sentinel navigációs gyengeségét, nevezetesen azt, hogy a gép, ha megzavarják a kommunikációját, robotrepülésre vált. „A leggyengébb pontja a GPS-navigáció” – mondta a meg nem nevezett iráni mérnök, aki szerint az irániak egy olyan zavaró technikát alkalmaztak, amelynek hatására a gép „ott szállt le, ahol akarták”. Az MTI által idézett lap szerint 2009-ben egy iraki síita fegyveres csoport egy kereskedelmi forgalomban kapható, olcsó szoftver segítségével élőben fogta egy Predator drón kódolatlan jeleit. Az azonban, hogy Irán képes volt átvenni egy pilóta nélküli repülőgép irányítását, ennél jóval nagyobb műszaki bravúr.

A pilóta nélküli gépek között a leggyakrabban használt Predator akár 24 óráig a levegőben marad, lényegesen hosszabb ideig, mint a pilóták által irányított harci repülőgépek. (A balkáni háborúk idején a Predatorok Taszárról indultak bevetésre.) Az MQ–9-es Reaper 8 millió dollárba kerül, de ez még mindig sokkal olcsóbb, mint egy pilóta irányította harci repülőgép.

A Le Monde diplomatique szerint az Egyesült Államok drónflottája dinamikusan nő. 2002 és 2008 között a gépek száma százhatvanhétről több mint hatezerre nőtt. Az amerikai légierő eszközeinek jelenleg harminc százaléka drón, ám 2018-ra ez az arány hatvan százalékra nő.

A pilóta nélküli repülőgépek nemcsak hadászati célokra alkalmasak. A Nemzeti Óceán- és Légköri Hivatal (NOAA) az Aerosonde nevű gépet 2006-tól a hurrikánok megfigyelésére használja. A mindössze 35 kilós szerkezet akár a hurrikán belsejébe is képes repülni, s onnan közel valós idejű adatokat közvetít a légköri nyomásról, a hőmérsékletről. Az Egyesült Királyságban gyártott alig 20 kilós, légkört vizsgáló szerkezet olyan különleges helyekre elmerészkedik, mint például az Antarktisz.

Hasonlóan könnyed az a szerkezet, amelyet az amerikai média előszeretettel használ. A helyszín felett lebegve a kamerával felszerelt eszköz élő képet közvetít nagy tömeget mozgató rendezvényről, rendőrségi akcióról. Egy ilyen médiadrón sokkal olcsóbb, mint az eddig használt helikopter.

Kapcsolódó cikkek: Műanyagot mosunk a folyókba | 650 ezer dolláros díj egy magyar tudósnak | 'A Schmitt-ügy jelzi a társadalom erkölcsi színvonalát' | A gyöngybagoly ihletheti a jövő hangtalan repülőgépeit | Százéves a földtant megújító kontinensvándorlás elmélete