A megtalált agyagtáblán lévő rajz

SCHØYEN GYŰJTEMÉNY

A fekete kőtábla nem most került elő, régóta annak a Schøyen-gyűjteménynek a része, amelyet egy norvég üzletember, Martin Schøyen hozott létre, és amely a legnagyobb magánszövegforrás-gyűjtemény.

A 13 717 kézirat és antik tárgy több mint 5000 évet ível át, található benne holt-tengeri tekercstöredék csakúgy, mint a táliboktól megmentett buddhista kézirat, de van benne számos ékírásos agyagtábla is a legkorábbi írásjelekkel. A Tigris és az Eufrátesz folyók közötti egykori Mezopotámia (a mai Irak, Szíria, Irán és Törökország egy része) területéről összesen 107 ékírásos szöveget őriz a gyűjtemény az 5000 évvel ezelőtti Uruk-periódustól a mintegy 2400 évvel ezelőtti perzsa korig. Ezeket egy kutatócsoport nemrég dolgozta fel és fordította le angol nyelvre, majd a szöveggyűjteményt királyi ékírásos feliratok és hozzájuk kapcsolódó szövegek a Schøyen-gyűjteményben – Cuneiform Royal Inscriptions and Related Texts in the Schøyen Collection címmel most publikálták.

Andrew George, a London Egyetem professzora, a könyv szerkesztője szerint a Bábel tornya-sztélé a könyv egyik legfontosabb felfedezése. A töredékes kőlapon a torony látható II. Nabukodonozor (Nabú-kudurri-uszur) babiloni (héberül Babel) királlyal, aki mintegy 2500 évvel ezelőtt uralkodott Babilonban. Nabukodonozor rombolta le Jeruzsálemben Salamon templomát, ő vetette a zsidókat fogságba, Egyiptom ellen pedig sikeres hadjáratokat vezetett. Ugyanakkor ő volt az, aki a nevezetes babiloni függőkertet, az antik világ hét csodájának egyikét megépíttette, és számos egyéb nagyszabású építkezést végzett városában. A „Nagy restaurátornak és szent helyek építtetőjének” nevezte magát. Marduk isten tiszteletére például hétemeletes templomot, úgynevezett zikkuratot emeltetett. Bibliakutatók szerint ez lehetett Bábel (Babilon) tornya.

A 47 x 25 x 11 centiméteres sztélétöredéken az álló király bal kezében botot, felemelt jobb kezében a torony terveinek tekercsét (esetleg az építkezés jelképeként egy nagy szöget) tart, fején a babiloni kúp alakú korona látható. George professzor szerint a kőlapon látható portré a négy, bizonyítottan II. Nabukodonozor királyt ábrázoló kép egyike. Az uralkodó előtt a torony látható alaprajzával együtt, a hét emelet hangsúlyosan kivehető, és a hetedik szinten jól láthatóan ábrázolták a templomot.

A feliraton pedig a következő szöveg olvasható: „a babiloni nagy zikkurat”. Továbbá Nabukodonozor király maga mondja a feliraton a csodálatos épületről: „a világ emberének csodáját csináltam meg, a teteje az égig ér, ajtókat vágtam bele és bitumennel és téglával fedtem be”.

A Biblia szerint a torony építésekor az ember gőgösségében azt hitte, az égig tud elérni, ezért Isten összezavarta az építők nyelvét, akik ettől kezdve nem értették meg egymást, minden összekeveredett, és a fejetlenségben felhagytak a torony építésével. Most először találtunk II. Nabukodonozorral egykorú ábrázolást, amelynek felirata egyértelművé teszi személyét és a mellette látható, felépült Bábel tornyot – mondta el George a LiveScience munkatársának.

A babiloni zikkuratot Hammurabi Kr. e. 1792 – Kr. e. 1750 körül építtette fel, ennek felújítását és alapos bővítését tervezte el Nabú-aplauszur és teljesítette be fia, II. Nabukodonozor.

Kapcsolódó cikkek: A megmozdított kép | A kétezer éves múmia titkai | Önarckép 4800 változatban | Napi állatság: állati jó testfestés | Ősi ékszer egy dombóvári ház alól