Szállj el, szállj el, katicabogárka...

A Magyar Rovartani Társaság valószínűleg megirigyelte a madarászok sikerét, akik hosszú ideje minden évben „pajzsra emelnek” egy-egy szárnyast, hogy az a következő választásig a természetvédelem időszakos emblémaállata legyen, mert mostantól kezdve hagyományteremtési szándékkal ők is kineveznek majd évente egy-egy hatlábút. Természetesen olyan jószág kaphatja meg ezt a címet, amely legalábbis szabad szemmel látható, közkedveltségnek örvend, védelemre méltó s jó szolgálatot tehet a természetvédelem eszméjét a társadalom körében terjeszteni kívánó társaságnak. Mint utólag kiderült, az osztrák és német kollégák már régóta élnek ezzel a lehetőséggel, most a hazai rovarászok vezetősége első ízben talán a legkedveltebb hazai rovart, a katicabogarat választotta.

Hogy mennyire régen és milyen széles körben szeretik az emberek ezt az apró, fekete pettyes, piros szárnyfedővel rendelkező bogárkát, jól mutatja számtalan elnevezése. Egyedül a német nyelvterületen 1500 nevét gyűjtötték össze, de hazánkban is van olyan falu, ahol több – semleges és folklórbeli – elnevezése van. A Felső-Szigetközben például budabácsi, bugabácsi, bödebácsi néven is hívják. Az írott történelem előtti időktől létezik egyébként a katica kultusza, Mária előtt Freyjával, a szerelmi és termékenységi istennővel hozták kapcsolatba. De találtak már 20 000 éves, a magdaléni kultúrához tartozó sírban is mamutagyarból faragott, átfúrt, nyaklánc részét képező katica bogarat. Provence-ban egyenesen úgy tartják, akkor vár házasság egy férfira, ha rárepül egy katica, és annyi évig kell egy lánynak a férjhezmenetelre várnia, ahány másodpercig vár a kis bogár az ujja hegyén, mielőtt elröpülne.

A kártevő rovarokat, jobbára levéltetveket fogyasztó katica népes rokonság tagja, ahogy a nóta szerint „teve van egypúpú, van kétpúpú”, katicából is van két- vagy épp ötpettyes is.

Az évente két nemzedékben is kikelő bogarak gyorsan fejlődnek és derekasan apasztják a kártevőket. Egy katica élete során akár ezer levélvagy pajzstetvet is elfogyaszthat. Ma már sok helyütt külföldön a biológiai védekezésben is használják, tenyésztik, árusítják lárváit.

Bár gyakorinak mondható, mindenképp védelemre méltó, hasznos állat, a mindenki által szimpatikusnak tartott rovarfajok egyike. A rovartani társaság szerint kiválóan alkalmas arra, hogy felnőttben és gyermekben egyaránt kíváncsiságot ébresszen a rovarok iránt, ami a hasznos hatlábúak védelmének elfogadásához is vezethet.

Ehhez kapcsolódó hír, hogy a múlt héten a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület internetes szavazásán már 2012 Év madarára voksoltak és az egerészölyv végzett az első helyen. A hasznos rágcsálópusztító győzelméhez vélhetően az egyes ragadozó madarak védelmének megszüntetését célzó, Semjén Zsolthoz kötődő kezdeményezések is hozzájárultak.