A hatalmas műemlékegyüttes az alagúton kívül is még számos titkot rejt

Szakértők szerint egyetlen sír felfedezése is rendkívül jelentős lenne, mert Teotihuacan társadalmi struktúrája, uralkodóinak kiléte még százévnyi régészeti feltárás után is rejtély. Mindeddig ugyanis semmilyen ábrázolást nem találtak sem az uralkodókról, sem sírjaikról. E tekintetben a város különbözik a spanyol hódítás előtti korok többi amerikai kultúrájától, amelyek istenként tisztelték uralkodóikat.

A régészek már 2003 óta gyanították egy rejtett alagút létét, miután egy heves esőzés nyomán megsüllyedt a talaj a Mexikóvárostól nem messze északra található Quetzacóatltemplom lábazata alatt. (A Quetzacóatl, azaz Tollaskígyó az azték mitológiában a tudás és a tanulás istene, az első istenpár fia volt. A hiedelem szerint ő teremtette az emberiséget.) A tavaly kezdődött ásatási munkálatok nyomán idén júliusban 12 méterrel a földfelszín alatt rábukkantak az alagút tetejére. Sergio Gomez régész úgy véli, hogy az alagút lehetett a templom fő eleme, e köré épült a szertartási tér.

A kutatók leeresztettek egy kamerát a négy méter széles, sziklába vájt folyosóba. Nem jutottak messzire, mert az alagutat feltehetően i. e. 200–250 körül befalazták, csupán egy 34 méteres szakasz járható. Geofi zikai módszerekkel azonban kiderítették, hogy az alagút az elzárás mögött folytatódik, és egy kilenc méter oldalszélességű, négyszögletes teremben végződik, majdnem pontosan a templom alatt. A durván kivájt folyosó mindkét oldalából egy-egy kisebb helyiség nyílik.

A régészek szerint itt lehetett az uralkodó sírja. Erre utal ugyanis, hogy rengeteg, majdnem ötvenezer darab áldozati tárgyat találtak bennük, kagylókat, jáde-, kőés agyagtárgyakat, cserépedényeket, köztük olyan kerámiaserlegeket, amilyenek korábban még soha, sehol nem kerültek elő.

A piramisok, közterek, templomok és utak együttese valamikor egy több mint százezer lakosú város központja volt, alighanem a felfedezések kora előtti Észak-Amerika legjelentősebb településéé.

A várost egy viszonylag kevéssé ismert civilizáció építette, amely i. sz. 100 és i. sz. 750 között élhette fénykorát. A terület az aztékok érkezésekor –1300 körül – azonban már elhagyatott volt, ők adták neki a Teotihuacan nevet, amelynek jelentése: „a hely, ahol az emberek jobbá lesznek”.

Luis Barba, aMexikóiNemzeti Autonóm Egyetem Régészeti Kutató Intézete munkatársa elmondja, hogy mivel a falfestmények és a sziklába vésett képek gazdag leletei ellenére sem állnak rendelkezésükre sem képek, sem nevek, sem más utalások az uralkodóra, egyes szakértők úgy vélik, a városban megosztott hatalom lehetett, ahol a négy kerület vezetői felváltva uralkodtak.

De ez csak egy a hipotézisek közül. A tény az, hogy mintegy 2500 évvel a város alapítása és 2100 évvel a Teotihuacan-kultúra virágzásának kezdete után az uralkodók kiléte még mindig rejtély. A régészek szerint azonban már nem sokáig.

Kapcsolódó cikkek: Antik afrikai korsók kerültek elő Aquincumban | Újabb vérfürdő Mexikóban | Megnyitják a mexikói Nap-piramis alatti barlangrendszert | Gyermekeket áldoztak a toltékok? | Ezerötszáz éves piramist találtak Mexikóban