A génmódosított növényeket előállító óriáscéget, a Monsantót fennállása óta először sikerült rávenni, hogy tegye elérhetővé három génmódosított kukoricafajtájának – a MON 810, a MON 863 és az NK 603 – toxicitásával kapcsolatos kutatási adatait. Ezt a Greenpeace, a Svéd Mezőgazdasági Hivatal kutatói, valamint egy francia GM-ellenes csoport jogi segítségével sikerült elérni.

A MON 810 és a MON 863 azt a bakteriális eredetű Bt toxint tartalmazza, mely a kukoricamoly ellen nyújt védelmet. A harmadik fajta, az NK 603 a glifozát hatóanyag-tartalmú gyomirtószerre rezisztens. Mindhárom kukoricafajtát széles körben termesztik az Egyesült Államokban. Európában, elsősorban Spanyolországban azonban a MON 810 az egyetlen GM-növény.

A 3 hónapig tartó patkányetetési kísérletekből származó adatok újraértékelését Gilles-Eric Séralini vezetésével a franciaországi Caeni Egyetemen végezték el. Az elemzés azzal zárult, hogy mindhárom kukoricafajta esetében szokatlan hormon- és egyéb vegyületkoncentrációt találtak a tesztelt állatok vérében és vizeletében, ami azt jelzi, hogy a kukoricafajták fogyasztása károsítja a májés vesefunkciókat. A kísérletek végére a MON 863-mal etetett nőstény patkányok vércukor- és trigliceridszintje is megnőtt. Az NK 603-mal etetett patkányokban pedig egyéb vesetüneteket is tapasztaltak a kutatók. Séralini szerint a vizsgálat eredménye nem a mérgezés bizonyítéka, hanem annak jele. Akut toxicitást ő sem feltételez.

Nem meglepő módon aMonsanto cáfolta az eredményeket, mondván, az elemzéssel nem bizonyították be, hogy növényei fogyasztása kockázattal járna a fogyasztókra nézve. A francia Biotechnológiai Tanács szerint sem mutatott fel a vizsgálat új bizonyítékot a három kukoricafajta toxicitásával kapcsolatban. A New Scientist által felkért független toxikológusok véleménye is az volt, hogy Séralini túlhangsúlyozza a kisebb élettani változások fontosságát.

Jól jelzi a magyarországi GMO-saga fejleményeit, hogy a tíz éve alakult Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület nemrégiben tartott jubileumi ülésén Dundits Dénes akadémikus, az egyesület kezdeményezője keserűen ismerte el, a 12 egyetemi tanszék és akadémiai intézet munkatársaiból a szakmai öszszefogás és a közvélemény tájékoztatása céljával szerveződött társaságnak nem sikerült befolyásolnia a kormányzati döntéseket, amelyek a világ egyik legszigorúbb, a GMO-növényeknek még a kipróbálását is tiltó törvényhez vezettek. Igaz, a szervezet tudományos objektivitását sokan azzal támadják, hogy tagjai sorában kilenc, a géntechnológiában érintett magyar és nemzetközi cég képviselői is ott vannak.

Tény, hogy a GMO-k hatásáról előítéletek nélkül a tudomány berkeiben kellene eldönteni. Erre utalhatott a Greenpeace új vezetője, Kumi Naidoo is, aki szerint felül kellene vizsgálniuk eddigi alapvetően elutasító magatartásukat. „Vigyáznunk kell, nehogy valamilyen új és helyes irányba mutató fejlesztési eredményről mondjunk le” – utalt a Spiegelnek adott nyilatkozatában az alultáplált gyerekek életét, szeme világát megmenteni képes génmódosított aranyrizs hatására. Hogy ez mennyiben jelent irányváltást a Greenpeace nemzetközi politikájában, kérdéses, a hazai reakciók a régi hozzáállást tükrözik.

Kapcsolódó cikkek: Amflora és biobrikett | Megállíthatatlanul nő a GM növények vetésterülete | Génmódosított cukorrépa kifejlesztésén dolgozik a BASF Plant Science | Hamis ígéretekkel hódít a génkezelt vetőmag | Megerősítette az amerikai génkezelt kukorica támogatását az uniós élelmiszer-hatóság