A hoki a hőskorban Kanada hitbizománya volt. Akár nyáron, akár télen. Az első olimpiai jégkorongtornát ugyanis a nyári játékok keretében tartották 1920-ban Antwerpenben, és a juharlevelesek annak dacára is 12:1-re nyerték a svédek elleni döntőt, hogy nem a válogatottjukkal, hanem a Winnipeg Falcons csapatával vonultak fel. Aztán az 1998-as olimpiáig „örök” probléma maradt, hogy a tanítómestereket nem a legkiválóbbak képviselték, mivel hasonló volt az ellentét az 1917-ben alakult NHL és az ötkarikás, illetve vb-szervezők között, amekkora különbség a „pótkanadaiak” javára mutatkozott az úgynevezett amatőr vetélkedőkön.

Majd a differencia 1956-ban eltűnt.

Pontosabban: szovjet hegemónia váltotta fel a kanadai egyeduralmat.

S attól kezdve az lett az állandó téma, hogy vajon mire menne a Nyugaton „Vörös Hadseregnek” nevezett hokicirkusz, ha a tengerentúli profi liga ászai is részt vennének a világbajnokságokon, olimpiákon. A sportágban azonban mindenképpen új fejezetet nyitott a vasfüggöny mögötti óriás színre lépése, mert hamar kiderült: olyan szituáció állt elő, mintha a brazil nagyválogatott került volna az ötkarikás futballtorna mezőnyébe. A keleti kolosszus jégrevüjét virtuózok és attrakciók sokasága, lenyűgöző fantázia és kombinációs készség jellemezte, ennél fogva 1956 és 1988 között nem az volt a meglepetés, hogy a mezükön a CCCP feliratot viselő művészek kilencből hét olimpiai tornát nyertek (és –Független Államok Közössége néven – még 1992-ben is győztek), hanem az, hogy 1980-ban 4:3-ra kikaptak az Egyesült Államok egyetemi hallgatóitól. Ez akkora szenzációt keltett, hogy amerikai játékfilmet forgattak –Csoda a jégen címmel, a Herb Brooks edzőt alakító Karl Malden főszereplésével – a szinte felfoghatatlan diadalról.

Merthogy akkorra már világossá vált: a szovjet jégkorong legalábbis felveszi a versenyt a tengerentúlival. Mármint a profik hokijával. Az 1979-es Challenge Cup harmadik, döntő mérkőzésen a Szovjetunió válogatottja 6:0-ra nyert a New York-i Madison Square Gardenben az NHL All Stars ellen, míg az 1981-es Kanada Kupán, Montrealban 8:1-es győzelemmel „semmisítette meg” a profi liga sztárjait. E két diadal között következett be az amerikai amatőröktől elszenvedett vereség; érthető, ha arról beszélt mindenki Lake Placid vagy San Francisco utcáin...

De a sportág első számú nagyhatalma a Szovjetunió maradt, hiszen jobban ámult a világ az Alekszandrov, Almetov, Loktyev (1964), a Vikulov, Polupanov, Firszov (1968), a Mihajlov, Petrov, Harlamov (1972, 1976) és a Krutov, Larionov, Makarov (1984, 1988) összetételű első sor trükkjein, mint azon, hogy Vszevolod Bobrov az 1956-os olimpiai elsősége előtt még futballistaként vett részt az 1952-es játékokon. S persze játszott azokban a lebilincselő szovjet együttesekben Borisz és Jevgenyij Majorov, Viktor és Alekszandr Jakusev, Sztarsinov, vagy a legtöbbszörös (321-szeres) válogatott Malcev is... (Az Alekszandrov jégtánccsoport 1964-ben 19:1-re győzött a magyarok ellen, de nincs mit szégyellni, mert a briliáns társulat az olimpia előkészületi mérkőzésein 11:2-re és 12:1-re verte az amerikaiakat.)

A Nagy Színház gálaelőadásai az után értek véget, hogy az 1980-as évek végén megindult a „vörösök” kiáramlása az NHL-be. Az 1992-es olimpián Homutov és Bikov (a jelenlegi orosz szövetségi kapitány) már csak azért játszhatott, mert a két csatár az idő tájt nem észak-amerikai, hanem svájci klubban, a Fribourgban hokizott. Majd 1998-ban „kinyitott” az NHL, azaz a profi liga játékosai elutazhattak az olimpiára, de akkor már hiába volt cseh–orosz döntő (Svoboda góljával és Hasek kapus parádéjával 1:0), a szovjet stílust aláásta az exodus, mivel az artisták mindinkább alkalmazkodtak a tengerentúli követelményekhez.

Talán nem véletlen, hogy Oroszország jégkorong-válogatottja olimpiai aranyérmet még nem nyert. Igaz, 2008-ban és 2009-ben – másfél évtizedes „szünet” után – egyaránt világbajnok lett, azaz most esélye van rá, hogy megszerezze az ötkarikás elsőséget. De ez már nem a játékok játéka, hanem az NHL olimpiája, még ha azt ezúttal nem is kell kihelyezni. A helyszín, mint tudják, Vancouver.

A profi liga házhoz jön.

Kapcsolódó cikkek: Kártérítést kap az elhunyt grúz szánkós családja | 3,5 milliárd "olimpiai" tévénéző | A magyar olimpiai mérleg: Utaztak még... | Zöld-fehér játékok | Egyesült Államok-Kanada döntő a jégkorongtonán!