|
Miután a brit fővárosban befutott első saját kollekcióival, az 1980-as évek végének tőzsdekrachja küldte padlóra. Azóta viszont az 52 éves Jasper Conran (jobbra) pályafutása meredeken ívelt felfelé. Igaz, még nem szárnyalta túl apját, Sir Terence Conrant. A brit dizájn, vendéglátási és lakberendezési kultúra élő legendája 85 millió fontos vagyonával ugyanismár bejutott a The Sunday Times „Ezer leggazdagabbja” közé – igaz, csak a 817. helyen.
Jasper Conran immár Magyarországon is jelen van, a brit tervezőt ugyanis másfél évtizedes együttműködés köti a Budapesten tavaly üzletet nyitó Debenhamshez. Az első exkluzív nőikonfekció-modelleket még 1996-ban tervezte az Oxford Street-i „zászlóshajójáról” ismert áruházlánc számára, azóta a J márkanéven futó választékot a többi között női táskák, kiegészítők, fehérneműk, férfi - és gyermekruhák, valamint konyhai és lakberendezési cikkek gazdagítják.
A Debenhams-kapcsolat Conran számára lényegében lehetőséget nyújt arra, hogy jelképesen a divat fősodrában „verjen tábort”, s onnan tegyen túrákat a luxusszegmensek felé. Lényegében ugyanazt az utat járja, mint a szintén brit Paul Smith, vagy az amerikai Donna Karan, Calvin Klein vagy az egyik példaképének tartott Ralph Lauren. Szerteágazó brandet hozott létre. A luxusszárny kiérdemli a szakma és a kritikusok elismerését, míg a „vásárlóutcákon” az alacsonyabb árszínvonalat képviselő „vegyes” holmik kereskedelmi sikert aratnak, mégpedig úgy, hogy nem járatják le a márkanevet.
Az, hogy egy dizájner a luxus vagy a felső kategória alá megy, nem újdonság a divat világában. Karl Lagerfeld és Jimmy Choo után a Versace-ház tervezett egy kollekciót a svéd érdekeltségű H &M fast fashion-lánc számára, míg korábban Stella McCartney az amerikai Gappel állt össze. Jasper Conran mintegy évi ezer új termékhez adja a nevét, illetve mint interjúiban váltig állítja, kéznyomát, saját kezű terveit. A holding ma már menyasszonyi ruhában, parfümben, bőröndökben, szemüvegkeretben, tapétában és szövetben is „utazik”. A homoszexualitását nyíltan vállaló tervező hódol művészeti érdeklődésének is. Brit és külföldi színházi, opera- és balettegyüttesek számára tervez jelmezt és díszletet, de egyéves országjárása, és kihalóban lévő mesterségek felkutatásának eredményeként megszületett első könyve, a fotókkal gazdagon illusztrált Jasper Conran’s Country is.
Conran vérében van a versenyszellem, az érvényesülés csillapíthatatlan vágya. Ha körülnéz a családi asztalnál, bőségesen akad konkurencia. Most nyolcvanéves édesapja az 1960-as években alapított, aztán később eladott Habitatüzletlánccal forradalmasította a brit lakberendezési kultúrát. Sir Terence a modern brit konyhát megvalósító éttermei nélkül London nem lenne az a „cool”, vibráló város, mint ami. Édesanyja, Shirley Conran író, újságíró, szerkesztő, akinek Superwoman című könyve, s annak megállapításai („Az élet túl rövid ahhoz, hogy töltött gomba készítésére fordítsuk”) szállóigévé váltak a feminista táborban.
Jasper kétéves volt csupán, amikor a szülei elváltak. Sir Terence, aki tavaly nyáron 7,5 millió fontot adott szellemi gyermeke, a londoni Design Múzeum bővítésére, saját leszármazóttaival szemben igencsak skótnak bizonyul. Jasper nyilatkozataiból ítélve a pennyket a fogához verő papa arra nevelte gyermekeit, akik közül Sebastian, Tom és Sophie is a kreatív szakmában dolgozik, hogy saját lábukon kell megállniuk. Csak azért, mert egy sokszoros milliomos leszármazottai, ne számítsanak kényeztetésre. Hiába hajtotta Jaspert a bizonyítás vágya, a felsőfokú tanintézet kiválasztása is nehézséget okozott számára, miután híres apja mindkét szóba jöhető londoni képző- és iparművészeti főiskola kuratóriumi tagja volt.
A fiú így került tizenöt évesen a híres New York-i Parsons Design Schoolba, ahol kamaszként Andy Warhol és Truman Capote társaságában forgott. Ami még fontosabb, korán magáévá tette az amerikaiak józan hozzáállását a divathoz. Vezérelve viszont az „időtlen, modern brit stílus” maradt, kedvenc darabja a nagy műgonddal kiszabott és megvarrt gyapjúdzsörzé.
|