Újdelhi forgalom

REUTERS - Mukesh Gupta

Váratlan fegyvert vetett be a város túlterhelt közlekedési rendőrsége a veszélyes vezetés ellen: a Facebookot. A közlekedésrendészet két hónapja Facebook-oldalt nyitott, és a lakosság szinte azon nyomban digitális feljelentő lett: kezdték feltenni rá a közlekedési szabályokat megsértő gépjárművezető-társaik fotóit. Vasárnapig több mint tizenhétezren vették fel az oldalt a kedvenceik közé, majd háromezer fotót és több tucat videót tettek fel rá.

Lenyűgöző ez az online bűnlajstrom. A fotókon bukósisak nélküli motorosokat, gyalogátkelőhelyen álló gépkocsikat, mobiltelefonálás közben vezetőket, tilos kanyarodáson kapott sofőröket és szabálytalanul parkoló gépjárműveket látni.

Az újdelhi közlekedésrendészet a fotók felhasználásával 665 ízben küldött ki büntetőcédulát úgy, hogy a gépjárművek tulajdonosait a fotókon látható rendszámtáblák alapján azonosította, mondta el Satyendra Garg, a város közlekedésrendészetének főfelügyelője. Habár vannak aggályok a személyiségi jogokat és a fotók hitelességét illetően, a közönség reagálása eddig zömmel pozitív, közölte. Garg úr elmondta, hogy a Facebookoldalon szó se volt arról, hogy az emberek fényképezzék le a szabálysértő gépjárművezetőket. „Egy fórumot akartunk, ahol az emberek elmondhatják véleményüket, és változtatásokat javasolhatnak”, mondta.

E tizenkétmilliós városban alig ötezer közlekedési rendőr van, ezért a közösségi portál hasznos szerepet tölt be, vélekedett. „Nem állhat mindenütt közlekedési rendőr, de a szabályokat mindig megszegik”, mondta Garg úr. „Üdvözöljük, ha erről az emberek bejelentést tesznek. A szabálysértés az szabálysértés.”

Egy fotó az újdelhi közlekedési rendőrség Facebook-oldaláról
Garg úr elismerte, a fotókat lehet úgy manipulálni, hogy olyasvalakit is megvádolhassanak velük, aki nem sértett szabályt. De – tette hozzá – a gépjárművezetők megtámadhatják az intézkedést, ha úgy érzik, hogy tévedésből kaptak büntetőcédulát. A rendőrség felhívja a lakosság figyelmét, ne engedjék, hogy ellenséges személyes érzelmek befolyásolják őket, amikor fényképet készítenek, és ne tegyenek közben semmi olyat, ami – például a lefotózás miatt tiltakozó szabálysértők tudatos felbosszantása – veszélyeztetheti a saját biztonságukat.

A város némely polgára üdvözölte az erőfeszítést. „Jó hasznosítása ez a rendőrség erőforrásainak”, mondta Vijjant Dzsain, az Orange Business Services 27 éves menedzsere, aki minibuszt vezet, s egy közlekedési akadályról szóló figyelmeztetést tett fel a Facebook-oldalra.

„Eddig velem együtt minden gépjárművezető, mielőtt megsértett volna egy közlekedési szabályt, körülnézett, nincs-e a közelben rendőr”, mondta Dzsain úr. Ez azonban most már nem lesz elég, tette hozzá, „mert nem csak a közlekedési rendőröktől kell tartanunk”.

A bírálók szerint e módszerek veszélyes precedenst teremthetnek. „Orwelli” dolog arra támaszkodni, hogy az emberek online feljelentsék felebarátaikat, mondta Gaurav Misra, a 2020 Social nevű, itteni székhelyű társadalmi-üzleti tanácsadó cég vezérigazgatója.

„Amikor az állam az internetet a polgárai feletti ellenőrzés eszközeként használja fel, komolyan aggódni kezdek, mert nem tudni, hogy az mibe torkollik”, mondta. A Facebook-oldal népszerűsége azt mutatja, hogy a jogsértők nyilvános megszégyenítésének lehetősége „embervoltunk egyik ősi, ösztönös elemét használja ki”, mondta Misra úr, és „nem éppen szép elemét”.

A Facebook-oldal ugyan több ezer emberhez jut el, de az itteni lakosság zömének nincs hozzáférése. Az indiai városi lakosság körében csupán minden negyedik embernek van internet-kapcsolata, és általában a leggazdagabbak az internethasználók. A Facebook júliusban azt közölte, hogy indiai felhasználóinak száma immár meghaladja a tizenkétmilliót.

A hatóságok részben azért karolták fel a Facebook-feljelentőket, mert Indiában mindig és mindenütt veszélyes a vezetés. Indiában a világ valamennyi országánál több a halálos közúti baleset, és az utóbbi években – az indiai középosztály bővülésével – rendkívüli mértékben megnőtt az új, gyakorlatlan vezetők száma. Ezt az áradatot sem az úthálózat, sem a gyenge felszereltségű rendőrség nem képes kezelni.

Ez a probléma ebben, a közlekedés által fojtogatott városban a legérzékelhetőbb, amelynek saját lakossága mellett el kell viselnie az agglomeráció további négymillió lakosát. Az év elejétől július 15-ig a rendőrség a közlekedési lámpák tilos jelzését semmibe vevő 247 973 vezetőt állított meg. A város nyilvántartásában 2010 elején 6,5millió gépjármű szerepelt, és ez a szám közlekedésügyi szakértők szerint naponta ezer gépjárművel tovább duzzad.

Az újdelhi közlekedésrendészetnek most négy, külön erre beosztott munkatársa 24 órán át fi gyeli a Facebookoldalt, mondta Garg úr. Vizsgálják a lehetséges szabálysértéseket, de emellett információkat tesznek fel az oldalra, hogy hol van útlezárás és dugó, fogadják a közlekedési zavarokról szóló jelzéseket, és kérdésekre válaszolnak. Az oldalra feltett fotók alapján csaknem ötven büntetőcédulát kaptak a közlekedési szabályokat megsértő rendőrök, tette hozzá Garg úr.

A közösségi hálózati szolgáltatások egyre nagyobb szerepet kapnak a bírósági és a rendőrségi ügyekben, de – úgy tűnik – egyedülálló, ahogyan az újdelhi közlekedésrendészet a Facebookot felhasználja. (...)

Újdelhiben Garg úr elismeri, hogy nem egyszerű dolog, ha a Facebookra feltett jelzések alapján küldenek ki büntetőcédulákat. Előfordulhat, hogy az emberek személyes bosszúra használják fel a Facebook-oldalt. De eddig pozitív a közönség reagálása, és ő senkit sem akar elriasztani attól, hogy fotót tegyen fel az oldalra.

Gyakorlati tanáccsal is szolgált a jövendő újdelhi önkéntes közlekedési rendőröknek. „Javasoljuk, hogy vezetés közben ne fényképezzék le” a másik, éppen szabálysértő vezetőt, mondta Garg úr. Ugyanis, ha valaki vezetés közben használja a mobiltelefon kameráját, „az már önmagában szabálysértés”.

A cikk 2010. augusztus 2-án jelent meg a The New York Times hasábjain.