A sienai derbi

THE NEW YORK TIMES –AFP - Fabio Muzzi

Ezúttal első ízben kértek fel egy muzulmán művészt a Palio, vagyis a célszalag kifestésére. Ezt viszi haza a győztes a Siena jellegzetes, kagyló formájú főtere körül évente két nap megrendezett vágta végén.

Nemmindenki örült ennek a választásnak, ami ugyan nem látszott péntek este, amikor a győztes kerület – vagy ahogy a városfalon belüli 17 negyedet nevezik, contrada – lakói átugráltak a főtér köré vont kordonon, hogy örömkönnyeket sírva és diadalkiáltásokat hallatva elragadják a Paliót.

Az ő contradájuk lova nyerte a vágtát, és láthatólag csöppet sem érdekelte őket, hogy az utóbbi hetekben a helyi és az országos médiában vita kerekedett a sienai hagyomány – mint némelyek fogalmaztak – „megszentségtelenítése” körül.

A Palio, a fődíj: az idén Ali Hassoun muzulmán művész festette meg a selymet
The New York Times – AP - Paolo Lazzeroni A művész, a 46 évesAli Has soun, aki Libanonban született, de 1982-ben Olaszországba költözött, és itt állampolgárságot kapott, Szent Györgyöt mint fekete-fehér kefijét, kendőszerű arab fejfedőt, viselő lovagként festette meg a Palión. Szűz Mária ábrázolása fölött arabul szerepel a Korán – Madonnának szentelt – 19. fejezetének címe. Koronáján a kereszt egyik oldalán egy arab félhold, az iszlám jelképe, a másikon egy Dávid-csillag, a zsidó vallás jelképe látható.

„Az én Palióm általánosságban szól a lelkiségről, a vallásokról és a három monoteista vallás olyan lehetséges találkozásáról, mely számunkra lehetővé teszi, hogy átlépjük saját hitünk határait” – mondta Hassoun egy telefoninterjúban.

A célszalag elkészítését a helyi hatóság azért bízta Hassounra, mert a művészete hagyományos, figuratív, és könnyű befogadni – mondta Maurizio Cenni, Siena polgármestere.

A téglalap alakú selyem-Palio hagyományosan Szűz Mária előtt tiszteleg. A helyi hatóság által elfogadott Palio-szabályzat megköveteli, hogy a célszalagon a Madonna képe legyen fölül, s legyen rajta a vágta dátuma, Siena fekete-fehér pajzsa, és lehetőség szerint az egyes lóversenyeken való részvételre kiválasztott mind a 10 contradának az emblémája.

Az 1970-es években lett tradíció, hogy nem sienai mesterre bízták a célszalag megfestését. Azóta hazai és külföldi mesterek éltek a megtisztelő lehetőséggel, köztük az olasz Renato Guttuso és a kolumbiai Fernando Botero. E célszalagok némelyikét azzal bírálták, hogy túlságosan világiasak.

Amikor június 26-án, jó hat hónappal azután, hogy a helyi hatóság megbízást adott a megtervezésére, a célszalagot bemutatták a városházán, Antonio Buoncristiani, Siena, Colle Val d’Elsa és Montalcino érseke közölte, hogy a Mária-ábrázolásnak hasonlítania kell a Provenzanói Madonna arcára, mert neki ajánlják fel a júliusi vágtát.

Bouncristiani azt mondta, hogy egészében elfogadja a Hassoun-féle célszalagot, de kéri, a jövőben mutassák be hivatalának az előzetes vázlatokat, hogy véleményezni tudja vallási vonatkozásaikat, tekintve hogy a célszalagot megszentelik, és felmutatják a templomban.

Ezután az újságok is elkezdték kommentálni az ügyet, elsőként a La Padania napilap, a bevándorlásellenes Északi Liga házi orgánuma. Egyik cikkének címe ez volt: Az iszlám keze Siena Palióján.

A La Nazione, a legnagyobb helyi lap két olvasójának levelét közölte, akik arra kérték az érseket, ne engedélyezze, hogy „egy nem keresztény képet” – miként a vágta előestéjén szokás – megszenteljenek a Santa Maria di Provenzano-templomban. (…)

Az efféle, gyakran politikai pártok által vezényelt vallási villongások nem mennek újdonságszámba Észak-Olaszországban és a történelmileg baloldali Toscanában. Colle Val d’Elsában, Sienától északnyugatra egy mecset építése miatt évekre szembekerült egymással a baloldali helyhatóság a polgárok egy csoportjával, amely mecsetellenes bizottságot alakított, ez a bizottság pedig segített két olyan helyi tanácsnok megválasztásában, akik nyomást gyakorolva elhalasztották az építkezést. Az építési területen több alkalommal is disznófejet találtak. A mecset felépült, de még nincs belső berendezése, és hiányoznak az engedélyek, így még nem töltheti be vallási funkcióját. (…)

A Palio Szűz Máriának ajánlott középkori ünnepség, melynek mélyek a vallási gyökerei, kivált Sienában, ahol a Szent Szűz igen nagy tiszteletben áll. Ezért még a templomi illendőség szabályainak megsértése is megengedett. Például a lovakat bevezetik a templomokba, ahol mind a négylábúakat, mind a lovasaikat megáldják az illető városnegyed papjai. A célszalag, vagy amint Sienában emlegetik, a „selyem” nemcsak a lóverseny két, július 2-i és augusztus 16-i napján, hanem egész évben szinte vallásos rajongás tárgya.

„Igazából nemigen érdekel minket, hogy mi van ráfestve” – mondta a 25 éves Francesco Bartali. „Egy contradabelinek csak az számít, hogy elnyerjük a selymet. „Ha nem volna rajta semmi, akkor is örömkönnyeket sírnánk fölötte.”

A cikk 2010. július 4-én jelent meg a The New York Times hasábjain.