Kokaültetvényt irtanak a levegőből Peru középső részén

THE NEW YORK TIMES - Moises Saman

Mexikói és kolumbiai drogcsempészhálózatok kiterjesztik tevékenységüket Perura, ahol a Fényes Ösvény gerilláinak két rivális frakciója már versenyben van azért, hogy melyikük ellenőrizze a kokainkereskedelmet.

A csempészek – akiket erősít az Egyesült Államokban, Brazíliában és Európa egyes részein létező stabil kokainkereslet – megakadályozzák a drogtermelés újjáéledése elleni harcot, és még kiterjedtebb erőszak rémét idézik fel egy olyan országban, ahol változatlanul kísértenek a belháború évei.

„A koka elleni harc olyan, mintha a szelet akarnánk feltartóztatni” – mondta Juan Zarata tábornok, a kokaültetvények kiirtását célzó állami program vezetője.

A kokatermelés perui fellendülése rávilágít a drogok ellen Latin-Amerikában ténylegesen négy évtizede indított, Amerika által finanszírozott háború legnyugtalanítóbb problémájára. Amikor a drogellenes erők sikert aratnak egy helyen – mint legutóbb Kolumbiában, amely ebben az évtizedben több mint 5 milliárd dollár amerikai segélyt kapott –, akkor a termesztés átkerül az Andok más vidékeire.

Ez történt az 1990-es években is, amikor a perui és a bolíviai ültetvények sikeres kiirtása után a kokatermesztés súlypontja átkerült Kolumbiába. Legújabban pedig a kokatermesztők, miután ültetvényeiket a levegőből permetezve irtották, többtucatnyi új területre költöztek át Kolumbiába. Az Andok drogháborúinak szakértői ezt léggömbeffektusként emlegetik, arra utalva, hogy ha valahol összecsípjük a léggömböt, az a másik oldalon kidudorodik. (...)

A léggömbeffektus – és annak következményei – teljes egészében Közép-Peru őserdő borította völgyeiben, a kokainipar legendás bölcsőjében érvényesülnek. (...)

Ugyanarról a régióról van szó, amely a XIX. században az első nagy kokainláz helyszíne volt, miután német vegyészek kifejlesztették a módszert, amelynek segítségével a kokalevélből kokaint lehet készíteni. A terméket akkor legálisan forgalmazták az Egyesült Államokban és Európában – első használói között volt Sigmund Freud.

A hetvenes években, amikor Peruban a kokain már illegális volt, és a kormány törvényen kívülinek nyilvánította a legtöbb új kokaültetvényt, kolumbiai drogbárók lendítették fel az üzletet, a perui kokaleveleket a határon túli kokainlaborokba szállították. Később a Fényes Ösvény osztagai védték a régió kokatermelő farmereit, megszilárdítva Peru vezető pozícióját a világ kokalevél-termesztésében.

Az 1990-es években Alberto Fujimori elnök katonákkal árasztotta el a régiót, hogy szétzúzza a Fényes Ösvényt, s ennek következtében csökkent a kokatermesztés. Most viszont sok farmer visszatért a kokához. „A koka teszi lehetővé, hogy táplálhassuk gyermekeinket” – mondja a 45 éves Jacinta Rojas, egy termesztő Tingo Maria közelében, azt magyarázva, hogy a kokalevelet évente akár ötször is lehet szüretelni – szemben más termékek, mint például a kakaó, évi egyszeri-kétszeri termésével.

Peru kokainkereskedelmének feléledése szemmel látható Tingo Mariában, a nyüzsgő városban, amely szenvedett, amikor annak idején az 1990-es években zuhant a kokatermesztés. Manapság motorkerékpár-taxik serege árasztja el az utcákat, kis szállodák, éttermek állnak a költekező farmerek rendelkezésére.

Az éjszakai szórakozóhelyeken perui zenekarok játsszák a cumbiát, a Kolumbiából átvett népi muzsikát. A dalok szövegei a cocalerok, vagyis a kokatermesztők munkáját dicsőítik, az ő gondjaikat panaszolják.

„Cocalero, üresek a fazekaid, cocalero, sír a feleséged” – hangzik egy helyi cumbiaegyüttes dala. „Termessz tovább, még több kokát és dől majd a pénz…”

A Peru középső régiójában tapasztalható növekedéssel ellentétben Kolumbiában az ENSZ adatai szerint 2008-ban 18 százalékkal csökkent a termesztés. Abban az évben Peruban 4,5 százalékkal nőtt a kokatermesztés, miután amegelőző évtizedben, 1998–2008 között 45 százalékkal nőtt a kokaültetvények területe. Növekszik a termesztés Bolíviában is, bár az ország továbbra is harmadik.

A drogellenes küzdelem limai szakértői szerint az erőtlen tiltó intézkedéseknek köszönhetően Peru már túlszárnyalhatta Kolumbiát a kokainexportban. Jaime Antezana, a perui Katolikus Egyetem biztonságpolitikai elemzője az alábbi adatokkal szolgál: Kolumbiában, ahol még mindig több kokát termesztenek, és több kokaint állítanak elő, mint Peruban, a hatóságok 2008-ban mintegy 198 tonna kábítószert foglaltak le – ezzel szemben Peruban csak 20 tonnát. Ez azt jelenti, hogy a perui drogkereskedők 282 tonna kokaint exportálhattak,mintegy 50 tonnával többet, mint Kolumbia teljes becsült exportkapacitása. „Amennyiben a jelenlegi termesztési trendek folytatódnak, 2011–2012-re Kolumbiát megelőzve mi lehetünk a világ legnagyobb kokalevél-termesztője, visszakerülünk arra a helyre, ahol az 1980-as években voltunk” – mondja Antezana.

R. Gil Kerlikowske, Barack Obama elnök kábítószerügyi főtanácsadója májusban új kábítószer-ellenes stratégiát jelentett be, amely a hangsúlyt a megelőzésre és a kezelésre helyezi az Egyesült Államokban. Ám a kormány nagyjából változatlanul hagyta az Andok vidéki ültetvényirtási programok finanszírozását, annak ellenére, hogy vitatott, lehet-e az ilyen erőfeszítésekkel jelentősen csökkenteni a kokain kínálatát, vagy hosszú távon csupán jelentősen növelik a drog árát az USA-ban.

Amerika a drog elleni küzdelemre idén 71,7 millió dollárt ad Perunak, valamivel többet, mint tavaly. Az amerikai kábítószer-ellenes ügynökök székhelye Tingo Mariában egy újabban kibővített rendőrségi bázis, az amerikaiak felügyelik a perui egységeket, amelyek kirajzanak a közeli völgyekbe, hogy saját kezükkel vágják ki a kokacserjéket.

„A perui drogkereskedelmet egyszerre tekintjük a régió ügyének és globális kérdésnek” – mondja Abelardo A. Arias, a limai amerikai nagykövetség kábítószerosztályának vezetője. „Ha fokozzuk a rendőri nyomást az egyik területen, a drogtermelők és a csempészek új területekre helyezik át tevékenységüket.”

Peru arra is használja az amerikai segélyt, hogy sisakokat és taposóaknák repeszei ellen védő mellényeket vásároljon. Az aknákat a Fényes Ösvény itteni frakciója telepíti, amely perui katonai források szerint harcban áll egy másik gerillafrakcióval bizonyos kokatermesztő területekért. Más segélypénzek amerikai vállalatoknak jutnak, mint a DynCorp, amely a Tingo Mariából bevetett helikoptereket tartja karban.

Az egyik helikopter fedélzetén ülve Horacio Huivin tábornok, a perui kábítószer-ellenes rendőrség vezetője lepillantott a Tingo Mariától néhány percre fekvő kokamezőkre. Mint mondja: „Ördögi körbe kerültünk, mert ugyanazokon a helyeken irtunk, ahol tavaly, s ahol az előző években.”

(A cikk elkészítéséhez Andrea Zarate járult hozzá Limából.)

A cikk 2010. június 14-én jelent meg a The New York Times hasábjain.