A politikus megfogalmazása kissé sarkosnak tűnhet, de fedi a lényeget. A parlament vallásügyi bizottságának javaslata tizenhéttel bővítené az egyháznak minősülő szervezetek körét. A már elismert tizennégy felekezeten kívül egyházi státuszt kapna a Magyarországi Metodista Egyház, a Magyar Pünkösdi Egyház, az anglikán egyház, az Erdélyi Gyülekezet, az adventista egyház, a kopt egyház, a Magyar Iszlám Közösség, a nazarénus és a krisnás közösség, az üdvhadsereg, a mormon egyház, a Jehova tanúi egyház és öt buddhista közösség. A bizottsági ülésen a demokratikus ellenzéki pártok, valamint a Jobbik képviselői tiltakozásul nem vettek részt az előkészítetlennek tartott szavazáson.

Az új törvény szerint a parlamenti bizottságnak előzőleg állásfoglalást kell kérnie az MTA-tól. Pálinkás József, az Akadémia elnöke létrehozott egy testületet annak vizsgálatára, hogy az elismertetésüket kezdeményező szervezetek vallási tevékenységet végeznek-e. Aztán levélben utasította el az MTA közreműködését. Mint írta: „Meggyőződésem szerint tudománytalanul járnék el, és félrevezetném az Országgyűlést, ha egy, adott fogalmi keretek között tudományos megalapozottsággal és hitelességgel meg nem ítélhető kérdésben iránymutató tudományos állásfoglalást adnék.”

Pálinkás József korábban már szintén levélben jelezte, hogy az Akadémia rendelkezésére bocsátott dokumentumok – jórészt kiadványok és szórólapok – nem alkalmasak a valós hitéleti tevékenység megítélésére. Az MTA elnöke most ezt a véleményét erősítette meg.

Lendvai Ildikó közleményében azt állította, hogy Lukács Tamás, a vallásügyi bizottság KDNP-s elnöke az ülés után közölte: „Az egyházzá minősítés nem jog, hanem kegy.” A kormányt keményen kritizáló Iványi Gábornak, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetőjének pedig – mármint Lukács szerint – döntenie kellene, hogy politikus vagy lelkész.

Lukács Tamás kérdésünkre nem minősítette az MTA elnökének levelét, Lendvai Ildikó állításaival kapcsolatban is csak annyit mondott: bárki megnézheti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, és ellenőrizheti, hogy valóban elhangzott-e ilyesmi. (A vita ezzel parttalanná vált, hisz az MSZP-s politikus szerint Lukács nem az ülésen, hanem utána tette a kifogásolt kijelentéseket.)

A tizenhét szervezet egyházi státuszának elismeréséről még ebben a hónapban határoz az Országgyűlés, pontosabban: a kétharmados jobboldal.