A hétvégén tartott vezetői értekezleten megtárgyalták ugyan a múlt hónapban távozott Atkári János pénzügyi főtanácsadó koncepciója alapján készített tervet, ám döntésre nem sikerült jutniuk.

A költségvetési koncepció megadta az alapot, és meghatározta a kereteket, amelyeket már „csak” ki kellene tölteni a részletekkel és a számokkal – mondja Atkári János, a főpolgármester korábbi pénzügyi jobbkeze. – Ha minden az eredeti menetrend szerint haladhatna. De a helyzet most sokkal súlyosabb, mint a koncepció készítésekor. Az elkövetkező három évben eleve el kellett volna tüntetni minimum 25 milliárd forintos hiányt. Új beruházást már korábban se terveztünk be, így onnan nem volt mit elvenni. Maradt a működési költségek visszaszorítása. A költségvetési koncepcióban 8,3 milliárdos megszorítást terveztünk az idei évre, amivel elmentünk az elviselhetőség határáig. Fájdalmas, de fenntartható pénzügyi terv volt. Csakhogy ehhez több tényezőnek is teljesülnie kellett volna. Így például a BKV pénzügyi helyzetének rendezése, az önkormányzatok állami finanszírozásának, illetve az adóbevételeknek a szinten tartása.

De nem így történt. A gazdasági visszaesés és a szabályozások változása 5 milliárd forint forráskiesést okoz a fővárosnak az idén. Ez önmagában elviszi a BKV-nak szánt 6 milliárd nagy részét. Ehhez képest a főváros kellően át nem gondolt politikai nyilatkozatokban, illetve közgyűlési döntésekben az eredeti összegnél is jóval többet ígért. De ez tarthatatlan vállalás – állítja Atkári János.

Tarlós István főpolgármester úgy jelentette be a költségvetési intézmények működési költségeinek 15 százalékos zárolását a BKV megsegítésére, hogy előtte egyetlen pénzügyessel sem konzultált. Akkor ugyanis tudta volna, hogy jogilag és technikailag is tarthatatlan ígéretet tett. – Mondtam is a főpolgármesternek: „most úszott el a választási ciklusod”.

Néhány nap múlva számokkal is alá tudtam támasztani az állításomat. A költségvetési és az oktatási osztály vezetője tételes kimutatást készítettek a jogi lehetőségek végső határáig elmenő elvonásokról. A 44 milliárdból gazdálkodó oktatási ágazat működésén legfeljebb 670 milliót lehet megtakarítani az idén. Az iskolai év megkezdődött, az osztályokhoz rendelt pedagógusokat nem lehet év közben elbocsátani. A technikai személyzetből elküldhetők fizetésén alig spórolható valami, mint ahogy a fűtés, a világítás és az egyéb költségek se csökkenthetőek a végletekig. A felújításokat és a beruházásokat pedig már korábban leállítottuk. Így ebből aligha jön össze több 1,5 százaléknál.

Más intézményeknél nagyobb a mozgástér. Így tovább szűkíthető például a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, illetve az Állatkert támogatása. Elbocsátható az elefánt, és eladható az oroszlán, nem jut pénz a Nagyszikla megnyitására, holott ez bevételt növelő vonzerő lehetne. De még akkor se jön össze az előző közgyűlésen határozatba foglalt tíz százalék, ha mindezt megteszik – magyarázza a pénzügyi szakember. – A pénzügyi megszorítást így a városüzemeltetés területére is ki kell terjeszteni. Elmarad a tél végi kátyúzás, lepusztulnak a parkok, elhalasztják az összes intézményi felújítást. S még így se biztos, hogy sikerül elkerülni a közvetlen likviditási, számlafizetési problémákat, a csődhelyzetet. Jelen vállalások között képtelenség a ciklus egészére vonatkozóan fizetőképességet garantáló költségvetést készíteni. Ezért nem jutottak dűlőre a városvezetők.

Kapcsolódó cikkek: Május elsején leállhat a BKV | Támogatás nélkül 30 napon belül leáll a BKV | Tarlós számol: a BKV 32 milliárdos támogatása valójában elvonás | Tarlós főtanácsadója: A BKV-csőd csak a kezdet | Meddig marad Budapest a főváros?