A Kossuth tér 1943-ban. Ez a cél

Szabó Loránd, a település független polgármestere hétfőn megpróbálja átadni Kövér László házelnöknek az aláírásokat tartalmazó íveket. Ebben a dombóváriak azt kérik, az alkotás maradjon a Tolna megyei városban, ahogy azt a városi képviselő-testület – benne az összes fideszes képviselő is – megerősítette. Szabó Loránd az átadás szándékáról levélben értesítette a parlament fideszes elnökét. Válasz eddig nem érkezett, így a polgármester nem tudja még, hogy Kövér László veszi-e át az aláírásokat, vagy rábízza ezt a feladatot valamelyik alelnökére.

A dombóváriak minél hamarabb szeretnék tudni, hogy amennyiben a Kossuth tér visszanyeri 1944 előtti formáját, akkor Horvay János Szigeterdőn álló művét – amit a Rákosi-vezetés azért száműzött, mert „túl melankolikusnak” találta – szállítják-e fel Budapestre, vagy inkább annak a másolatát állítják fel a Parlament mellett. Ha az első független magyar kormány tagjainak eredeti márványportréi Dombóváron maradnak, akkor az aláírásgyűjtés támogatói azt kezdeményezik, hogy a Szigeterdő a szoborcsoporttal legyen történelmi emlékhely.

Lapunk az Országgyűlési Könyvtár Deák Termében talált egy 1943-as képet a Kossuth térről, amely alapján elképzelhető, hogy a Fidesz hogyan is akarja visszaállítani a tér 1944 előtti képzőművészeti arculatát. A tér északi részén állt 1927-től 1952-ig a jelenleg Dombóváron lévő Kossuth-szoborcsoport, valamint gróf Tisza István meggyilkolt miniszterelnök emlékműve, amelyet 1945 tavaszán először ledöntöttek, majd beolvasztottak. Ennek helyére állították 1975-ben Károlyi Mihály, az első köztársasági elnök szobrát. A tér másik felén, a Rákóczi-szobortól délnyugatra, a Duna-parti részen pedig 1945-ig idősebb gróf Andrássy Gyula miniszterelnök bronz lovasszobra állt, amit a második világháború után szintén beolvasztottak. 1980-ban itt állították fel József Attila emlékművét, Marton László alkotását.

Idősebb gróf Andrássy Gyula szobra
Értelmiségi körök, ellenzéki pártok és civil mozgalmak részéről folyamatos a tiltakozás amiatt, hogy a tér arculatának visszarendezése miatt a most a téren álló Kossuth-szobron kívül Károlyi Mihály és József Attila szobrát is el akarják vinni máshová, ahogy azt lapunknak korábban L. Simon László, a parlament kulturális bizottságának fideszes elnöke, a Kossuth tér rekonstrukcióját elrendelő országgyűlési határozat egyik előterjesztője meg is erősítette. E határozat alapján még az idén megkezdik a tér átépítését, a 2012-es költségvetésben 2,5 milliárd forintot különítettek el erre a célra. 530 millió forintot szánnak az Országház épülete előtti mélygarázs építésének megkezdésére, 845 milliót a parlamenti látogatóközpont kialakítására és egymilliárd-huszonötmilliót a Kossuth tér történelmi rekonstrukciójára, amit 2014 tavaszára akarnak befejezni.

A József Attila-szoborért már több város is bejelentkezett. Öcsöd például, ahol a költő menhelyes gyermekként két évet töltött, vagy Balatonszárszó is, ahol nővérénél többször vendégeskedett, és 1937-ben a helyi vasútállomáson gázolta halálra egy szerelvény. Botka László, Szeged polgármestere korábban az Indexnek azt nyilatkozta, hogy a Tisza-parti város, amelynek egyeteméről egy verse miatt „eltanácsolták” a költőt, szívesen fogadná akár mindhárom szobrot. Botka szerint „Attila is szívesen költözne Viktor mellől”, mert ahogy lapunknak fogalmazott, a jelenlegi kormány nagyon távolra került a költő humanizmusától. A szocialista politikus reményét fejezte ki, hogy ez az őrült terv a végén nem valósul meg.

A Kossuth tér 1944-es arculatának visszaállításához az Andrássy-lovasszobrot és Tisza István egykoron több mint tíz méter magas emlékművét is újra kell „gyártani”. Azon túl, hogy mindkét bronzszobrot beolvasztották, a talpazatok kövét, a márványborítások, a mellékalakok egy részét önállóan máshol állították fel,de a Tisza-szoborcsoport több alakját egyszerűen szétfűrészelték és nyersanyagként művészeknek osztották szét. Nem egyértelmű, hogy mi lesz a sorsa a tér északi részén 1996-ban felállított, az 1956-os forradalom áldozataira emlékező alkotásnak, a fekete gránittömbön égő öröklángnak. Ugyancsak kérdéses, hogy mit tesznek a Földművelésügyi Minisztérium előtt álló Nagyatádi Szabó István-emlékművel, illetve a Parlament és a Miniszterelnöki Hivatal épülete közötti téren álló Kovács Béla-szoborral, amely a szovjetek által 1947-ben koholt vádakkal letartóztatott és elhurcolt kisgazdapárti politikusnak állít emléket.

Tisza István emlékműve
Kövér László kedvenc költője

A Szépírók Társasága a pénteki Népszabadságban tiltakozást tett közzé a József Attila-szobor Kossuth térről történő elmozdítása ellen. Erre reagálva L. Simon László író, fideszes országgyűlési képviselő sajnálatát fejezte ki, amiért az írószervezet „és néhány baloldali politikus politikai cirkuszt” csinál az ügyből.

„A mostani politikai nyilatkozatukhoz hasonló aktivitást vártam volna akkor is Önöktől, amikor még írószövetségi titkárként a szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozáshoz kértem a csatlakozásukat. Akkor ezt megtagadták, többek között azzal az indokkal, hogy Önök nem politizálnak. Tudom, erre azt válaszolná, hogy a József Attila-szobor ügyében történő megszólalásuk nem politizálás. Akkor ugyan micsoda?”, reagált L. Simon László Csaplár Vilmosnak, a Szépírók Társasága elnökének címezve mondanivalóját. A kormánypárti politikus nem érti, hogy az írószervezet tagjai a Gyurcsány-kormány idején „gyalázatos hallgatásukkal miért asszisztáltak az ország szimbolikus főterének kordonokkal történő lezárásához, a magyar embereknek a térről való kitiltásához”. „A szobor pár száz méterrel vagy pár kilométerrel arrébb is jó helyen lehet, most kevesen látják, nincs is a Duna-parton. Van olyan frekventált belvárosi Duna-szakasz, akár a korzó, ahol a jelenleginél sokkal méltóbb helye lenne”, vélekedett a képviselő, aki megjegyezte azt is, hogy a Fidesz-frakcióban senkinek sincs baja József Attilával vagy a szobrával. „Sőt, nagyon szeretjük, például Kövér László legkedvesebb költője éppen József Attila”. (Nol.hu)