A szélsőjobbos csoportok működését profi jogászok segítik, akik naprakészek abban, hogyan lehet megtalálni a joghézagokat. Mindehhez jól kiépített médiaháttér és politikai támogatás társul – mondta a gyöngyöspatai konfliktusról készített jelentése ismertetésekor Kállai Ernő kisebbségi ombudsman. Gyöngyöspata szerinte nem választható el az elmúlt húsz év társadalmi, gazdasági eseményeitől. Az állam számos településen magára hagyta a gyakran elkülönülten élő, halmozottan hátrányos helyzetű embereket. A szegénység elleni szakszerű fellépés helyett a szegények elleni küzdelem jellemzi a közbeszédet. A Gyöngyöspatán végzett helyszíni vizsgálat szerint a faluban évekkel ezelőtt kezdődtek a problémák. A Kecske-kő hegyen lévő pincék lepusztulását mindenki megemlítette, de a felelősöket illetően már megoszlottak a vélemények. A többségi lakosok biztosra vették, hogy cigányok voltak az elkövetőek, míg a helybéli romák azt mondták, hogy nagyrészt nem cigány vállalkozók hordták el onnan az anyagokat.

A legenda világába tartozó állításokat nehéz különválasztani a valós sérelmektől. A faluban terjedő hírek szerint az iskolában cigány tanulók csak pénz ellenében engedik be társaikat a mosdóba. Az igazgató ugyanakkor közölte, hogy nyolc-tíz éve történt ilyen, mostanában már nem fordul elő. Valós eset viszont, hogy tavaly decemberben a helyi Jobbik-vezető kisfiát cigány gyerekek durván bántalmaztak. Az egyik cigány fiú édesanyja másnap felkereste az iskolát és a családot: bocsánatot kért. A bántalmazott gyereket azonban kivették az iskolából. Egyes vélemények szerint ez a sajnálatos eset a szélsőjobbos demonstráció egyik előzményének is tekinthető.

Más kérdés, hogy a jobbikosok a nyilvánosság előtt általában egy idős, nem cigány származású lakos öngyilkosságára hivatkoztak. A többségi lakosság körében kialakult vélemény szerint a férfi azért vetett véget az életének, mert a Vöröskereszt a szomszédjában akart lakást venni egy árvízkárosult roma családnak. A romák ezzel szemben úgy tudják, az idős férfi betegség és családi problémák miatt lett öngyilkos. Az elhunyt hozzátartozóira hivatkozva ezt erősítette meg a megyei rendőrfőkapitány is. A konfliktusok ellenére a helyszíni vizsgálat során az a kép rajzolódott ki, hogy mielőtt a jobbikosok és a szebbjövős polgárőrök a faluba érkeztek volna, nem volt jelentősebb feszültség a település roma és nem roma lakosai között. Az ellentétek a szélsőjobboldali csoportok bevonulását követően erősödtek fel.

A gyöngyöspatai események és körülmények alapján a kisebbségi ombudsman szerint felmerül a gyanúja annak, hogy a helyi lakosok voltaképpen politikai manipuláció tanúivá és elszenvedőivé váltak.

Kállai Ernő több mint harminc ajánlást és javaslatot fogalmazott meg. Törvényességi felügyeleti vizsgálatot kezdeményez például az ügyészségnél a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület ellen. Javasolja, hogy az ügyészség kérelmezze a bíróságnál a szebbjövős polgárőrség feloszlatását, a bírósági döntés megszületéséig pedig az egyesület tevékenységének felfüggesztését. A kisebbségi ombudsman felkéri a belügyminisztert, készítse elő a törvény módosítását annak érdekében, hogy polgárőr szervezet csak akkor végezhessen bűnmegelőzési feladatot, ha az adott település önkormányzatával és a helyi rendőrséggel érvényes együttműködési megállapodást köt.

Készenlétben