belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
26. szombat

Tanítás 2.0

Közösségi média: a gyerek lelkesedik érte, a közoktatás egyelőre nem kér belőle

Internet, Facebook, blog, Iwiw – a gyerekek mindennapjainak része, ám a közoktatás egyelőre nem vesz tudomást arról, hogy a világ visszavonhatatlanul megváltozott. Évtizedes hagyományokkal készít fel a digitális korra. Lehetne másképp?

Pető Péter| Népszabadság| 2010. augusztus 19. |28 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

nablaquadrat | 2010. szeptember 11. | 10:38:17

Én az oktatási kormányzat helyében a gyártók-forgalmazók költségén megvalósúló több-évfolyamos, több-tantárgyas, -két humán, két reál tárgyas-, a teljes éves tárgyi tananyagokat feldolgozó, befejezett, dokumentált és sikeres pilot projekthez kötnék bármiféle frontális továbblépést az itt (nem) diszkutált témában.
Frázisokkal körbelövöldözött ködfejlsztésre nem adnék egyetlen fillért sem.

nablaquadrat | 2010. szeptember 11. | 09:59:02

"Tanítás 2.0"

Találóbb cím lenne:

"Fellengzősség 11.2"
vagy
"Butítás-Kábítás-Hátha_beveszik 11.2"

nablaquadrat | 2010. szeptember 11. | 09:35:34

"Internet, Facebook, blog, Iwiw – a gyerekek mindennapjainak része, ..."

Ma része, az Internet minden bizonnyal holnap és holnapután is, sőt pár áv mulva is az lesz.
A "Facebook, blog, Iwiw" ? Ki tudja? Jöhet és jönni is fog sok más hasznos alkalmazás és alkalmazás-típus is.

Nem egészen másfél éve még konferenciákat rendeztek annak tisztázására, hogy mit tekintsünk WEB 2-nek.
Boldog lehet a T. Szerző, ha úgy érzi, hogy ma már pontosan meg tudja válaszolni ezt a kérdést.
Azért én a T. Szerző helyében mekérdezném a villamoson a lájkolás mellett erről is a gyerekeket. AZt hiszem, megrendítő élményekben volna része.

nablaquadrat | 2010. szeptember 11. | 08:43:01

@ Bezerédy brigadéros | 2010. augusztus 22. | 17:58:17

"Az MTA által kiadott lexikonokat kellene föltenni, ingyenes elérhetőséggel, ..."

Ez így igaz, csak erre nem futotta Magyar Bálintnak és Hiller Istvánnak a nagy volumenű interaktív tábla (haveri) megerendelések mellett.
Persze a Wikipedia is ellenőrzött emellett, csak speciel a magyar változata iszonyatosan hézagos és hiányos.

Szerintem az akadémiai nagyszótárakat is ingyenesen elérhetővé kellene tenni a WEB-en.

nablaquadrat | 2010. szeptember 11. | 08:24:09

Az összekevert oktatási eszközök és célok nem vezetnek sehova.

Az oktatás célja nem a gyerekek szórakoztatása és nem lehet célja az informatikai ipar ellátása jól-fizető megrendelésekkel sem.
Nem lehet cél sem eszköz-használati utasítások, sem félresikerült szoftverek hiányos kezelési utasításainak, dokumentációjának tanítása sem.

A gadget-ek kezelését, akár a mosógépét, mindenki megtanulja saját magától ma is. Ehhez nem kell az iskolai oktatás támogatása. Ha kellene, akkor egyszerűsíteni vagy tisztességes kezelőfelülettel kell ellátni a gadget-et.

nablaquadrat | 2010. szeptember 11. | 08:09:34

"Megkerestük a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot azzal a kérdéssel, hogy a Nemzeti alaptantervben milyen szerepet szán a digitális kultúrának, valamint hogy tervezi-e a web 2.0-s eszközök alkalmazását az oktatásban."

Tisztelt Szerző, a WEB 2.0-ás fundációk, mint Ön is bizonyára tudja ezt, még ma sem tekinthetők stabil, kiforrott alkalmazásoknak.
Hetente 10 új alkalmazás-típus keltkezik belőlük és ugyanennyi enyészik el.
Mért akar Ön pénzt és energiát fektetni olyan dolgokba, amik előbb avulnak el, válnak használhatatlanná, mintsem elkészülnének?
Kinek az érdekeit képviseli Ön? Nem a gyerekekét, annyi bizonyos!

nablaquadrat | 2010. szeptember 11. | 08:00:22

"A teoretikusok egy része szerint ugyanis nincs más út a versenyképes tudás átadásához, mint a webes eszközök iskolai használata. A kutatók olyan digitális bennszülötteknek tekintik a gyerekeket, akik a közösségi médiában korábban elképzelhetetlen intenzitással kommunikálnak, ismerkednek, osztanak meg tartalmakat"

Nu, T. Szerző, mik is ezek a tartalmak, amiket gyermekeink, unokáink "elképzelhetetlen intenzitással kommunikálnak" ?
Valahogy ez kimaradt ebből a cikkből.

Elő a farbával T. Szerző!
Vallja be, mit akar eladni nekünk, essünk túl rajta!
Milyen gadget-ekben utazik, és mit kaphatunk meg Öntől szenzációs áron?
És milyen könnyű-drogokat kinál ajándékként ezekhez?
Örök-élet nem kapható esetleg?
Na és vérnyomás-csökkentő az Ön további - szándékánál sokkalta transzparensebb - cikkei túléléséhez?

nablaquadrat | 2010. szeptember 11. | 07:51:53

"„Lájkoltad?”, „Milyen a videóm?”, „Kilőttem az üzenőfalra!”. Efféle kérdések és felkiáltások zuhognak ránk, ha iskolások közé keveredünk valamelyik villamoson."

Már, ha van ott villamos. Már, ha van ott iskola, mert a jó MSZP/SZDSZ kormányoknak már nem maradt idejük a bezárására.

Bezerédy brigadéros | 2010. augusztus 22. | 17:58:17

Nem is értem, komoly emberben hogy' merülhet fel komolyan az a kérdés, hogy a Wiki lehet-e Pallas Lexikon-2? Hogy' lehetne? Mindenféle emberek mindenfélét irkálnak oda, még ha fel is tesszük, hogy jószándékúan. nem komoly információforrás, de orientálhat.

Az MTA által kiadott lexikonokat kellene föltenni, ingyenes elérhetőséggel, állandó ellenőrzéssel, hackerektől való védelemmel. Az információforrás lenne.

HankHill | 2010. augusztus 21. | 00:35:01

Imremete | 2010. augusztus 20. | 12:58:29,Packard | 2010. augusztus 20. | 09:20:09,silenthill1 | 2010. augusztus 20. | 02:16:16
csak a Wiki-kérdéshez: mi történik akkor, ha saját cikkemet találom a Wikipedián egy szócikknél,rendben, hivatkozással, de megkérdezésem(ergo tudomásom) nélkül, kissé átírva, mondatok kihagyva(éppen a lényegi részek)? Talán érthető, hogy a Wikipediás hivatkozásokat én is tiltom tanítványaimnak.
A cikk egyébként valóban vitát indíthat.Igen, a hallgatók használják,de nem tudják használni.Fiatalabbak nagy része pornó/zene/film/cset, illetve a közösségi oldalak.Ezzel vége is az internettel kapcsolatok tudásuknak.Igen, hiába a technika, ha nincs mögötte az oktató évtizedes, "ósdi" Gutenberg-kori ú.n."könyvek"-ből szerzett tudása.

nablaquadrat | 2010. augusztus 20. | 21:55:41

"Persze a diákok többsége az iskolai digitális forradalom nélkül is megtanulja a világháló használatát, még ha nem is éppen az ideális formában."

Ennél az "iskolai digitális forradalom"-nál sokkal hitelesebb a "szavazófülkékben lezajlott forradalom" is.
Én még jól emlékszem arra az "iskolai digitális forradalom"-ra, amely a játékon kívül (szintén) semmire sem jó Commodore-64 gépek beszerzésével és elterjedésével történt meg.
Ez a forradalom is csak egyedül csak az importőr (MSZMP-közeli) Novotrade RT-nek volt hasznos, igaz annak nagyon.

nablaquadrat | 2010. augusztus 20. | 20:50:43

Helyesbítés ehhez: "nablaquadrat | 2010. augusztus 20. | 20:47:22"

"Már csak azért is, mert a kormányváltás előtti időszakban a konzervatív szakpolitikusok leginkább liberális kuruzslásként emlékeztek meg az újszerű eszközök – mint például a digitális tábla – tantermi felhasználásáról."

Nem liberális kuruzslásként, hanem liberális szélhámosságként, még inkább liberális közpénzlenyúlási methodológiaként, röviden Magyar Bálint - Hiller Adolf féle értelmetlen közpénz-lerablásként tükröződik ez a közgondolkodásban..

A 100 ezer laptop tervét bóvebben lásd itt:
http://nol.hu/archivum/20100814-kockasagok_a_kozoktatasban

nablaquadrat | 2010. augusztus 20. | 20:47:22

"Már csak azért is, mert a kormányváltás előtti időszakban a konzervatív szakpolitikusok leginkább liberális kuruzslásként emlékeztek meg az újszerű eszközök – mint például a digitális tábla – tantermi felhasználásáról."

Nem liberális kuruzslásként, hanem liberális szélhámosságként, még inkább liberális közpénzlenyúlási methodológiaként, röviden Magyar Bálint - Hiller Adolf féle értelmetlen közpénz-lerablásként.
A 100 laptop tervét bóvebben lásd itt:
http://nol.hu/archivum/20100814-kockasagok_a_kozoktatasban

Packard | 2010. augusztus 20. | 17:49:22

Imremete | 2010. augusztus 20. | 12:58:29

Látod erre nem is gondoltam. Nem, nem olvasta el. Csak beleolvasott, meglátta a végén a jegyzetben, hogy forrás: wikipedia... aztán kirobbant belőle a veszekedés. Még jó hogy mindössze 4 ember volt a teremben velem együtt.
De nem, nem olvasta el. De ez nem is fontos, mert újraíratta. Mindegy, újraírtam. Nem volt könnyű.

Imremete | 2010. augusztus 20. | 12:58:29

Packard

Es a tanarod vette legalabb a faratsagot es elolvasta amit irtal? Csak halkan kerdezem meg, es ha minden sor stimmelt benne???

silenthill1 | 2010. augusztus 20. | 11:40:56

Packard | 2010. augusztus 20. | 09:20:09

No igen, ez az a része amivel én is egyet tudok érteni, de!! A rendelkezésre álló információ szűkös, szóval amúgy sem több oldalnyi dolgozatot fog lefedni amit innen kiemelsz, és ott is van hivatkozás szinte mindenre. Persze alkalmaztam én már azt, hogy akkor azt hivatkozom, csak kicsit olyan paraszt érzés volt utána :)

Packard | 2010. augusztus 20. | 09:20:09

silenthill1 | 2010. augusztus 20. | 02:16:16

A wikipediából TILOS idézni, vagy hivatkozni rá. Én elmesélem miért.
Volt egy beadandóm nem is olyan régen az egyik felsőoktatási intézményben. Idáztem, hivatkoztam a wikipédiára. A professzor mit csinált? Körülbelül 15 percig elég magas hangon (nem mondom azt hogy ordított) értésemre adta, hogy a wikipédiát. Ő nem tudja elfogadni így a beadandót, és mások sem fogják soha. Elmondta, hogy a "wikipédiába bárki beírhat bármilyen baromságot, aminek semmi tudományos alapja nincs." Azt is elmondta: "Ő nem ellensége a monitornak meg a számítógépnek, de ha már onnét idéz valaki vagy hivatkozik akkor komoly tudományos oldalakról tegye, és ne az ellenőrizhetetlen wikipédiról." - mondta a professzor. Végül is visszadobta úgy ahogy van a beadandót, és az egészet 10 oldal minimum! újra kellett írni. Ráadásul olyan témakörből amihez alig lehetett találni szakirodalmat. Nem volt könnyű. Na azóta inkább könyvtárazok, ha szükséges.

varkocs | 2010. augusztus 20. | 08:47:59

Taskent: amikor nem tudsz belekötni egy hozzászólásba, köss bele a helyesírásába. Javaslom vonulj vissza a barlangodba.

Taskent | 2010. augusztus 20. | 07:22:02

Reáltárgyat tanító tanárnak állítod magad és olvasást zavaró helyesírási hibákat ejtesz a leírt szövegedben, te tökkelütött? A diákok nem hülyék, körberöhögnek.
Javaslatom: írj csak számokat.

silenthill1 | 2010. augusztus 20. | 02:16:16

bodzavagyon | 2010. augusztus 19. | 23:11:15

Na akkor ha már tényleg tanár vagy, első kézből kaphatok infót :) Miért baj az, ha wikipédiáról idéz valaki? Eltekintve attól, ami tényleg elég képlékeny téma, mint a politikai pártok sötöbö. De múltkor unokatestvérem, aki eléggé beleásta magát a kereszteshadjáratok témába, tőlem tudott meg egy arab íróra való hivatkozást, mert a wikipédián fent volt... :)

silenthill1 | 2010. augusztus 20. | 02:10:19

chili | 2010. augusztus 19. | 18:41:26

Az igaz, hogy elég visszamaradott a Fidesz informatikával kapcsolatos véleménye, de hadd röhögjek már egyet ezen a micsoda fejlesztések történtek az előző kormány alatt szövegen :)
Konkrétan nekünk 2004-ben, 2 számtechteremből mindössze egy!!! gépben volt 3d kártya, mikor már 98-ban volt annak, aki kicsit mozgott a témában. Budapest, majdnem hogy belváros.

k12pista | 2010. augusztus 20. | 00:41:00

Ami pedig a digitális táblákkal való bohóckodást illeti, nos csupáncsak annyit, mindíg nézzuk meg azt "Ki fizeti a RÉVÉSZT".
Csak egy aprócska hétköznapi példa: ha a margaringyártó rendeli meg a felmérést, akkor kiderül ő a ...barát margarin, ha ugyanezt egy farmerközössék, akik magalicákat termelnek (sajnos, hogy nincs ekkora erővel rendelkező galeri), akkor jó a az ezerszer elátkozott disznózsír is. Megjegyzem, jómagam, a sajátkészítésű kacsazsírt jobbszeretem.
Nos a digitáslis tábla tudásának 90%-át már évtizede használom 1 drb hangal + 1 drb kivetítő + 1 drb szgép. (tizedannyi áron)

SZóval ki fizeti a révészt?

R.H. pedig annyit ért az oktatáshoz mint ....
(kérem olvassák el sajátkezüleg írt pályarajzát. Ő se tanított soha hétköznapi gyalogtanárként, akár a P.J.M.B.H.J és még sorolhatnám.

de ez van (nem kell szeretni, eddig se tettük)

k12pista | 2010. augusztus 20. | 00:30:54

bodzavagyonnak

azé1 má' nem kő úgy felvágni, mer '87-ben nem vót még WEB még amerikába se
aztat is mi kis nyomoronc eujrópaijiak tanátuk fel '89-ben
a CERN ben Genf mellett

a Bálint gazda modellje nem vót annyira idijóta mint állíccsák. MO-n olyan begyöpösödött kultúrbarom ország van, ahun dicsősíg aztat montani hoty matkbúl tökhüje vok

evvan akkó' + mit csinájjon a szegíny tanár?

NOs, Jómagam, aki 35 éve foglalkozik reál tantárgy oktatásával, és (számítástechnika, informatika, infokommunikációs eszkö használatának oktatásásval, információkereséssel), annyit tudok mondani, hogy
a legjobb tanítás az, ami mögött a legjobb oktató van.

szájkosár.törvény | 2010. augusztus 19. | 23:20:05

"...első lépésként a tanárokat kell meggyőzni arról, hogy másképpen kell dolgozniuk, mert a világ megváltozott."

Teljesen egyetértek. Hajrá.

bodzavagyon | 2010. augusztus 19. | 23:17:13

Moderálási alapelvek- komment törölve -

bodzavagyon | 2010. augusztus 19. | 23:11:15

Moderálási alapelvek- komment törölve -

csingacsguk | 2010. augusztus 19. | 21:03:08

Moderálási alapelvek- komment törölve -

chili | 2010. augusztus 19. | 18:41:26

8 evig a jobboldal oktatast celzo kritikaja kimerult a magyarbalinkazasban, fogalmuk sincs, hogy mennyi hasznos lepes tortent az iskolak szamitogepes fejleszteseben. Hoffmannek nem ertik a mai eletet, majd meglatjuk, mire jutnak penz nelkul.

HIRDETÉS
A digitális kor szülötte...
A digitális kor szülöttei a számítógépek világában szocializálódnak
Domaniczky Tivadar

„Lájkoltad?”, „Milyen a videóm?”, „Kilőttem az üzenőfalra!”. Efféle kérdések és felkiáltások zuhognak ránk, ha iskolások közé keveredünk valamelyik villamoson. Az ifjabb generációk nyelve olykor érthetetlennek tetszik az idősebbek számára. A digitális kor szülöttei a számítógépek világában szocializálódnak, ám a közoktatás habozik reagálni a radikális változásokra.

„Arra vállalkoztam, hogy felemeljük a mélypontra süllyedt magyar oktatást olyan rendelkezésekkel, amelyek a magyar oktatásügy legnemesebb hagyományaiból táplálkoznak”, mondta lapunknak adott interjújában a frissen hivatalba lépett Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. A tradíciók feltétlen tiszteletének hangsúlyozása alighanem kizárja az oktatás digitalizációját. (Már csak azért is, mert a kormányváltás előtti időszakban a konzervatív szakpolitikusok leginkább liberális kuruzslásként emlékeztek meg az újszerű eszközök – mint például a digitális tábla – tantermi felhasználásáról.)

Pedig a közismert toposz szerint a „netgenerációk” tagjai a számítógépek társaságában nőnek fel. Ugyanakkor Rab Árpád, az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ kutatási igazgatója némiképp árnyalja a képet: „A fiatalok valóban sok időt töltenek a világhálón, ám korántsem tudatosan használják az online felületeket”. Leginkább kommunikációra és kapcsolatteremtésre rendezkednek be a monitor előtt, azaz a tudatos információszerzés, az ismeretlen források felkutatása semmiképpen sem élvez prioritást „gépezéskor”. Ám a szakember nem felejti el megemlíteni: a fiatalok csaknem száz százaléka eléri a világhálót, azaz otthon, az iskolában, a könyvtárban, esetleg az ismerőseinél hozzáfér az internethez.

Ennek ellenére Rab sokkal visszafogottabban fogalmaz a világhálóban rejlő oktatási potenciálokkal kapcsolatban, mint néhány kollégája. A teoretikusok egy része szerint ugyanis nincs más út a versenyképes tudás átadásához, mint a webes eszközök iskolai használata. A kutatók olyan digitális bennszülötteknek tekintik a gyerekeket, akik a közösségi médiában korábban elképzelhetetlen intenzitással kommunikálnak, ismerkednek, osztanak meg tartalmakat. A tudósok abból indulnak ki, hogy az oktatás egyetlen kitörési pontja az lehet, ha képes alkalmazkodni ahhoz a felülethez, amelyet a fiatalok szívesen és gyakran használnak. Ingrid Paus-Hasebrink és munkatársai az International Journal of Media and Cultural Politics című folyóiratban publikálták tanulmányukat, amelyben a közösségi médiában föllelhető oktatási lehetőségeket elemzik. Kiindulópontjuk szerint az elsődleges feladatok egyike a tanár szerepének megváltoztatása. Az oktatónak „tudásmenedzserré” kell válnia, mert a „kiapadhatatlan információforrás”-szerep már hitelét veszítette. A diákok képesek a világháló segítségével az információk összegyűjtésére, ám a „trénernek” edzenie kell őket, hogy megtanulják a források kezelését, a problémák megoldásának különféle módjait. A kutatók egy 2007-es osztrák kísérletre hívják fel a figyelmet: a tanulók az osztrák nemzeti parkokról dolgoztak ki szócikkeket a Wikipédia internetes lexikonra. Az oktatók egy közös blogon összegezték tapasztalataikat. A felmérések szerint a diákok döntő többsége nem csupán teljesítette a feladatot, de még élvezte is a munkát.

HIRDETÉS

Nem csupán külhoni kutatók, de magyar szakemberek is dolgoztak már hasonló projekten. Az Infonia Alapítvány egy program keretében ugyancsak kutatta a web 2.0-s eszközök használatának lehetőségeit. A dolgozat helyzetelemzése számos fontos részletre mutat rá. Arra például, hogy a kor valósága az, hogy a gyerekek telefonjaikkal fényképeket és videókat készítenek, és közvetlenül az internetre küldenek üzeneteket. A mindennapok is „elvárják” a digitális íráskészséget: az elektronikus kormányzás, a közüzemi szolgáltatók online ügyfélszolgálatai, az egyetemek internetes hallgatói információs központjai... A szerzők arra sem felejtik el felhívni a figyelmet, hogy a tankönyvek meglehetősen idejétmúlt médiumnak tetszenek akkor, amikor az interneten aGoogle Earth, a Maps, a keresőmotorok, a képgalériák, a videók és számos egyéb eszköz segíti az interaktív munkát. A papír képtelen felvenni a versenyt az újszerű alkalmazásokkal. A kutatók külhoni kollégáikhoz hasonló következtetésre jutnak: az oktatás ebben a közegben tudásmenedzsmentté válik. Ennek nyomán a tanár nem lehet többé a tudás egyedüli forrása, trénerként kell működnie. Fel kell hívnia a figyelmet az információk igazságtartalmának relativitására, az ellenőrzés, a forráskritika fontosságára. Nem dramatikus monológot kell előadnia, hanem kérdeznie, irányítania, érvelnie, a problémákat a fókuszba állítania.

A lelkes konklúziókat csak részben osztja Rab Árpád: „Illúzió azt hinni, hogy az oktatási anyagok átültetése a web 2.0-s felületekre varázsszer”. A szakember szerint az online eszközöket használni kell, de csak bizonyos óratípusoknál, speciális helyzetekben. A komoly krízist megélő természettudományos oktatásnak például sokat segíthetnének az újszerű megoldások. „Mindössze arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem lehet mindent web 2.0-re lefordítani, és várni a megváltást”, mondja Rab, aki úgy véli: első lépésként a tanárokat kell meggyőzni arról, hogy másképpen kell dolgozniuk, mert a világ megváltozott.

Már csak azért is, mert azzal a szakemberek egyetértenek: a munkaerőpiacon föltűnő fiatalok tudása csak akkor versenyképes, ha képesek kezelni az interneten föllelhető információtengert. Akár egészen újszerű utakon is közel lehetne hozni a diákokhoz azokat a tananyagokat, amelyek idegenek tőlük. Rab felveti: „Gondoljunk csak bele: micsoda ötlet lenne egy énekórán feladatul adni a diákoknak, hogy egy Beethovendarabhoz készítsenek remixet. A gyerekek végre hozzányúlnának a magaskultúrához. Persze a tanár először nem örülne a kísérletnek, ám ha diákjai észreveszik, hogy hoppá, micsoda zene került a kezeik közé, akkor megváltozna a véleménye...”

A Rab Árpád fölvázolta szcenárió megvalósulása valószínűtlennek tetszik az oktatási kormányzat nyilatkozatainak fényében. Megkerestük a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot azzal a kérdéssel, hogy a Nemzeti alaptantervben milyen szerepet szán a digitális kultúrának, valamint hogy tervezi-e a web 2.0-s eszközök alkalmazását az oktatásban. A tárcától azt a választ kaptuk, hogy a NAT felülvizsgálata még nem zárult le, konkrét döntés nem született. A szervezet másik felvetésünkre nem tudott még választ adni, mert a hivatalos álláspont csak „az informatikaoktatásban jártas pedagógusok, oktatók szakmai eszmecseréjét követően alakul majd ki”.

Persze a diákok többsége az iskolai digitális forradalom nélkül is megtanulja a világháló használatát, még ha nem is éppen az ideális formában. Csak éppen azok veszítenek megint, akik nem is álmodhatnak arról, hogy otthon netezhessenek. Őket csak a közoktatás készíthetné fel a digitális világ kihívásaira.

Már, ha akarná.

Címkék: oktatásügy
 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    28 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS