Lesz külön hivatala és költségvetése a népegészségügynek, valamint új országos intézete a pszichiátriának – ez a végső összegzése a parlamenti szakbizottság tegnapi ülésének, amelyen a mentális betegek ellátásának helyzetéről hallgattak meg tájékoztatást a képviselők a fehér háznak nevezett képviselői irodaházban. Mind a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának jelen lévő képviselője, Cserháti Péter szakállamtitkár, mind Szabó Máté ombudsman szerint hiba volt bezárni a Lipótként emlegetett OPNI-t. Az állampolgári jogok szószólója úgy fogalmazott: az intézményt úgy zárták be, hogy a következményekkel nem számoltak. A károkkal pedig csak akkor szembesültek, amikor két év múlva összegezték a tapasztalatokat. Az azóta elvégzett, a bezárással kapcsolatos utóvizsgálat is azt igazolja, hogy nem sikerült megnyugtatóan elrendezni az utcára kerülő betegek sorsát. Pontos számokat nem tudott mondani, de – közölte – több helyről érkezett visszajelzés a hivatalához, s ezekből egyértelmű vált: óriási nyomás nehezedik a szociális ellátórendszerre, a hajléktalangondozókra, a munkászszállásokra a gondozatlan pszichiátriai betegek miatt. Az ombudsman szerint a társadalom másik nagy adóssága az Igazságügyi Elmemegfi gyelő Intézetben (IMEI) élők sorsának rendezése. Hozzátette: a büntetés-végrehajtási intézet egyik tisztje azt mondta neki, hogy mindaz, ami ott folyik, az ország szégyenfoltja. Megemlítette, hogy hivatala többször is jelezte: valamit tenniük kéne, mert több súlyos elmebeteg elhelyezéséről kell hamarosan gondoskodnia az államnak, de nem történt semmi. Egy friss jogszabály ugyanis május elseje óta tiltja, hogy bárkit a tettéért járó maximális büntethetőség letöltése után az IMEI-ben tartsanak, miközben a pszichiátriai ellátórendszer nincs felkészülve az onnan érkező betegek fogadására, rehabilitációjára.

Cserháti Péter szakállamtitkár jelezte: nem valószínű, hogy újra megnyitják a Lipótot, de egy új szakmai központ kialakítására ígéretet tett. Hozzátette: az OPNI bezárása óta negyedével csökkent a pszichiátriai ágyak száma az országban, ezzel Európában a 23. helyre szorultunk az ilyen betegek ellátásában.

Mikola István, a szakbizottság fideszes elnöke arra kérte a szakállamtitkárt: derítse ki, mi volt az oka az intézet bezárásának.

A bizottság külön állásfoglalásban szedte össze, hogy mit várnak a kormánytól a népegészségügyben. A dokumentumban, amelyet a testület egyhangúlag megszavazott, egyebek mellett azt kérik: tegyék általánossá az iskola-egészségügyi programokat, szervezzék át úgy a háziorvosi rendszert, hogy az alkalmas legyen a megelőzési feladatok végzésére, valamint biztosítsák számukra az ehhez szükséges finanszírozást. Haladéktalanul hívja le a kormány azokat az uniós pénzeket, melyekből a népegészségügyi programok finanszírozhatók. A dokumentumban az áll, hogy a népegészségügy kormányzati képviseletére új intézményre van szükség, amely önálló költségvetéssel gazdálkodik. Mikola István lapunknak azt mondta: az új hivatallal kívánja emlékezetessé tenni az Országgyűlés egészségügyi bizottsága Magyarország soros európai elnökségét. Az intézmény ugyanis keletközép-európai népegészségügyi intézet lenne.