belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
27. vasárnap

Nincs moratórium!

A magyarok a biztonság legalapvetőbb feltételének a saját lakást tartják. Egy életen át küzdenek érte – és azt adják fel utoljára. Már ha rajtuk múlik. E sajátosság felől nézve különösen drámai helyzetet okoz az ingatlanhitelek sorozatos bedőlése.

Ónody-Molnár Dóra| Népszabadság| 2010. április 1. |31 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Normális | 2010. április 3. | 08:07:59

Ja kérem ezért volt jobb az átkosban például,egy tanácsi kiutalásu Otp-őrőklakást 35-évi hitelre adtak,ami 2o18-ban jár le,és nem probléma a havi 3ooo-forint részlet kifizetése,amin még 12-százalék kamat is van! Ki mint él, ugy itél!

evianna | 2010. április 2. | 01:28:13

nem fért ki, bocs:
...azt nem tudom, hogy akik ezt szóvá tették, baloldali újságírók voltak-e (bennem fel se merült, hogy eszerint kellene szelektálni, a többségük beállítottságát nem is ismerem), de az biztos, hogy semmiféle visszhangja nem volt.

a Máltai Szeretetszolgálatnak ellenben nagyon igaza van abban, hogy 2001 óta az állam évi 150 milliárd körül költ lakástámogatásra, alapvetően jövedelemkorlát nélküli, a szociális szempontokat figyelembe nem vevő kamattámogatásokra.

és ezek nem 2-3 milliós kihelyezések, hanem 20-30 milliósak, nagy értékű lakások és villák építésére. (nézzétek meg a képviselői és politikusi vagyonnyilatkozatokat, és hogy mely években adósodtak el!)

evianna | 2010. április 2. | 01:23:39

Gasparral értek egyet:
nem az állam dolga, hogy megvédje a kilakoltatástól a bankok áldozatait, csupán a keretfeltételekre kellene odafigyelnie az erre létrehozott szervezetnek: a piacfelügyeletnek.

de a PSZÁF soha nem foglalkozott ezzel, a jogászokra bízta a dolgot, még a devizahitelek kapcsán is megelégedett egy lanyha figyelmeztetéssel, hogy a devizahiteleknek van árfolyamkockázatuk. (ki az a hülye, aki ezt nem tudja?)

nem foglalkozott azonban azzal, hogy milyen -diktált- feltételekkel kötik meg azokat a szerződéseket a szabad állampolgárok (néhány banknál a szerződést is már csak a közjegyző előtt tekinthetik meg, néha már csak akkor, amikor a lakásban benne laknak - ügyes időzítés a bank részéről).

soha egyetlen szót nem vesztegetett arra sem, hogy a bankok a devizás hiteleknél az árfolyamveszteséget simán át tudják ebben a konstrukcióban hárítani az ügyfélre, az árfolyamnyereséget ellenben meg tudják tartani maguknak.
ki van ez találva.

nem igaz egyébként, hogy ezt soha senki nem tette szóvá: én emlékszem néhány cikkre, évekkel ezelőttről, amelyek elmondták, hogy a bank - néha saját leányvállalatának - eladja a követelést, a tényleges érték 10-15%-án, így annak megduplázásával is a piaci ár harmadáért meg lehet szerezni egy lakást. (nem azért mondom, érdemes lenne megnézni, kik vásárolgattak elárverezett lakásokat: nem "körön belüli" szereplők voltak-e.)

azt nem tudom, hogy akik ezt szóvá tették, baloldali újságírók voltak-e (bennem fel se merült, hogy

Gaspar | 2010. április 1. | 20:30:42

xanadu,

Az államnak nem kell mindent látnia, csak szabályoznia kell például a hitelszerődéseket vagy azt, hogy milyen módon hajthatja be a bank a pénzét.

Én vettem fel lakáshitelt Nyugat-Európában, ahol a hitelszerződést nem lehet egyoldalúan módosítani, a fix kamat nem változik 25 éven keresztül, nincsen éves vagy hitelfelvételkori kezelési költség, a bank haszonkulcsa fel van tüntetve az ügyfél hitelszerződésében és elképzelhetetlen, hogy egy bank végszükség esetén ne hivatalos végrehajtóval, hanem ütő-verő céggel tetesse ki az ügyfelet. És persze létezik a magáncsőd intázménye is, ami az önhibájukon kívül remélhetőleg ámenetileg fizetésképtelenné váló adósokat lélegzethet juttatja.

Egyébként már rég nem a betétesek pénzét helyezik ki a bankok, hanem annak kb. tízszeresét, az Egyesült Államokban 17-szeresét is.

A bankok Magyrországon a nyugati-európai haszonkulcs legalább kétszeresét kaszírozzák be, nyilvánvalóan ezért is vannak nálunk jelen ilyen nagy számban.
MIndezeken túl működő államban elképzelhetetlen, hogy a PSZÁF cikkben is említett megállapításainak ne legyen következménye.

xanadu | 2010. április 1. | 19:43:03

Többször kidobott, azt hittem nem enged több egymásutáni beírást.

xanadu | 2010. április 1. | 19:42:23

Na hogyan működik a NOL?

xanadu | 2010. április 1. | 19:41:53

Gaspar | 2010. április 1. | 19:26:31

Az állam nem a Mindenható Atya Úristen, aki mindent lát és mindent befolyásol.

Nagyon rossz idők lennének azok ...
Volt belőle egy kis ízelítő nem olyan régen.

Felelős polgárt a hazába!

Gaspar | 2010. április 1. | 19:26:31

Nem értem, hogy miért most kérik baloldali újságírók a mandátuma végéhez közeledő MSZP kormányt, hogy avatkozzon közbe.
Az államnak, vagyis az MSZP kormánynak ezt a területet a nagyarányú devizahitelezés megindulásakor kellett volna szabályozni. A magyar állam ezt nem tette meg, és akkoriban a baloldali újságírók sem firtatták ezt a kérdést.

Nemfontos | 2010. április 1. | 19:21:29

Moderálási alapelvek- komment törölve -

xanadu | 2010. április 1. | 19:17:35

Nemfontos | 2010. április 1. | 19:12:52

Én a közjegyzőnél olvastam át a hitelszerződést.
Kifizettem a 60 000 Ft-ot és kidobtam a papírt.

Drága olvasmány volt, de így utólag látszik: megérte.

xanadu | 2010. április 1. | 19:15:42

Ne csak a szavazófülkében hozzon a polgár felelős döntést.
A bankban is!

Nemfontos | 2010. április 1. | 19:12:52

Moderálási alapelvek- komment törölve -

xanadu | 2010. április 1. | 19:12:09

Független, felelős polgárt hazánkba!

xanadu | 2010. április 1. | 19:06:44

Azért egy kicsdit gondolkozzunk.
Hányhtelfelvevőt hurcolt a Magyar Köztársaság rendőrség, persze bírói ítélet után, hogy hitelt vegyen fel a banktól?

Kicsiny hazánkban csak a politikusok kúrhatják el közpénzt, vagy bárki?

És miért én fizessem meg mások hibás döntéseit adóforintocskáimból?

tarkabarka84 | 2010. április 1. | 19:00:15

Moderálási alapelvek- komment törölve -

smspe | 2010. április 1. | 18:56:34

Kedves „nem fontos”!
Tudja, Igen is fontos! A bankoknak törvényei joguk a megkötött szerződéseiket egyoldalúan módosítani! Ugye, ha a piaci körülmények azt diktálják! (ej-no!)
Hol itt, a törvény előtti egyenlőség! A kölcsönfelvevők piaci körülményei miért nem indikálnak hasonló jogokat? PERSZE, NEM EZT AKARJUK! (remélem!)
Buták nem vagyunk! A szerződéseket be kell tartani!
De számomra praktikusnak tűnne, hogy mindenkinek!

Nemfontos | 2010. április 1. | 18:33:32

Moderálási alapelvek- komment törölve -

tarkabarka84 | 2010. április 1. | 18:28:51

Moderálási alapelvek- komment törölve -

tarkabarka84 | 2010. április 1. | 18:23:41

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Nemfontos | 2010. április 1. | 17:56:09

Moderálási alapelvek- komment törölve -

bozsós | 2010. április 1. | 17:07:47

A cikk szerzőjének véleménye szerint, ha valaki nem tudja teljesíteni az önként vállalt kötelezettségeit, akkor az adófizetőknek kell állni a számlát. Én nem vettem fel lakáshitelt és nem akarom az adómon keresztül más lakáshitelét sem törleszteni. "Mindenki a maga ..... verje a csalánt."

bozsós | 2010. április 1. | 17:04:02

Nemfontos | 2010. április 1. | 08:53:44

"A Jobbiknak van rá megoldása" Hogyne volna. Nem kell betartani a szerződéseket. Nem tudom, hogy állna a tisztelt Jobbikosok szája, ha a munkáltató hónap végén közölné, hogy sokba van a munkabér, most éppen nem fogja kifizetni. A modern társadalom a magántulajdon szentségén alapszik, ha a vagyont és a szerződések betartását még az eddigieknél is kevésbé tiszteljük, a legnagyobb kőbunkóval rendelkező fog vinni mindent - amíg ő is éhen nem hal.

tarkabarka84 | 2010. április 1. | 14:11:31

Moderálási alapelvek- komment törölve -

teniszke | 2010. április 1. | 10:04:50

Bizony, bizony - annak az államnak, amelynek az állampolgárairól van szó. A karvalytőke ellen nem sokat tett korábban, ma meg már ég a ház...s igen drágán fogjuk megfizetni az oltást. Ettől függetlenül az nem vitás, hogy igenis kétszer kéretik átgondolni, mire és hogyan vesz fel hitelt valaki, mert következményei vannak, amit nem a közösségnek, hanem neki kellene viselnie...

Gyurka46 | 2010. április 1. | 09:50:23

Az a probléma, hogy a bankok nem pénzgyártók, a betétesek, befektetők megtakarításából származó pénzt helyezik ki kölcsönként, tehát ha elnézőek az adósokkal szemben, akkor azok pénzét kockáztatják, akik megtakarításaikat bízták rájuk.
Az államnak kellene segítenie, amihez többlet bevételre van szükség. Ez nem egyszerű, mert pl. a korrupció visszaszorításával, az adózási fegyelem erősítésével, amit fokozott ellenőrzéssel el lehetne érni, reálisan nem számolhatunk, mivel ez sérti a törvényhozók magánérdekeit.

Egy hozzászóló a Jobbik megoldását ajánlja. Ez valóban kitűnő, mert a bankok és a multik megbüntetésével hónapok alatt visszaesünk az 50-es évek színvonalára, kiürülnek a boltok, ami elromlik, végleg leáll, megszűnik az emberek közötti különbség, mindenki egyformán nyomorba süllyed.

sidorovich | 2010. április 1. | 09:22:47

Ahhoz szólj hozzá, amit bírsz is értelmezni te ostoba fajankó.

Csil | 2010. április 1. | 09:19:51

Moderálási alapelvek- komment törölve -

akarhogyis | 2010. április 1. | 08:55:32

Nem kampány van Te szerencsétlen, hanem most járt le a moratórium.

Nemfontos | 2010. április 1. | 08:53:44

Moderálási alapelvek- komment törölve -

sidorovich | 2010. április 1. | 08:37:43

Nyolc éve lett volna rá. Miért nem tette? Mivel foglalkoztak eddig? Miért csak most aktuális erről írni?

Ja, hogy kampány van, értjük. Köszönjük, Emese.

HIRDETÉS

Jelenleg 62 ezer „problémás ügyfél” van. Ugyanennyi „problémás család”. Több mint kétszázezer emberről van szó. Már jó ideje nem fizetik törlesztőrészleteiket. A bankok lassabban árvereznek, több időt hagynak a károk minimalizálására, maguk nem nagyon foglalkoznak a végrehajtással. Nem így a kisebb pénzügyi vállalkozások, amelyek a téli kilakoltatási moratóriumra is fittyet hányva dobják ki lakásaikból a nem fizető adósokat. A Szólás Szabadsága legutóbbi adásában sokkoló riportban számolt be több olyan családról, amely eleve kétes ingatlanfedezeti hitelt nyújtó intézetek áldozatává vált, s vagy már elveszítette vagy – a kilakoltatási moratórium lejárta után – elveszíti otthonát. Többen kerülnek utcára úgy, hogy a két-három milliós tartozásukat 12–20 milliót érő ingatlanjuk sem fedezi. A hitelt nyújtó pénzintézetek körül pedig ingatlanok értékesítésével foglalkozó cégek siserahada tevékenykedik. Megesett, hogy a hitelt nyújtó cég egy irodában működik az ingatlanértékesítéssel foglalkozóval. Akkor kezdődik számukra az üzlet, ha a hitel bedől, az adós kiszolgáltatottá válik.

A válság előtt az emberek tömegével vették fel az alacsony kamatozású euró- és svájcifrank-alapú lakáshiteleket. A hitelező intézetek nem törekedtek az ügyfelek tájékoztatására. Nem bonyolódtak bele az árfolyamkockázat magyarázatába. És valljuk be, kevesen értik meg egy-egy hitelszerződés minden sorát. Sokan azt sem tudták, miért kellett közjegyzőhöz menniük a hitelszerződéssel. Pedig így, ha nem tudnak fizetni, bírósági eljárás nélkül árverezhetik el a lakást. Ez persze nem menti az ügyfelet, miként az sem, hogy a PSZÁF szerint ez a rendszer nem jól kontrollált, szükséges lenne az állam beavatkozása. De az állam ezt nem teszi. A PSZÁF tizenkét lakossági jelzálog-hitelezéssel foglalkozó céggel kapcsolatban fogalmazta meg, hogy „súlyosan félrevezették ügyfeleiket”. Aligha vigasz az utcára dobott embereknek, hogy a felügyelet közérdekű keresetben támadja meg a pénzügyi vállalkozásokat, amelyek elárverezték otthonaikat.

A szerencsétlenül járt embereken segíteni akarók, például a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szerint akkor kellene beavatkozni, amikor az ügyfél még csak háromhavi törlesztőrészlettel maradt el. Abszurdnak tartják, hogy néhány éve az állam még a rászorultságot sem vizsgálta, amikor támogatást adott a lakáshitelkamatokra, s máig negyven-ötvenezer forintot fizet ki havonta a hiteleseknek. Ugyanekkora összeggel megmenthető lenne sok olyan család, amely önhibáján kívül került csapdahelyzetbe. E gondolatból ki lehet indulni. A pénzt kéne hozzá megtalálni. A kárvallottaknak ugyanis semmijük nem marad – a kényszerárverezett lakásából még ahhoz az összeghez sem jutnak hozzá, amennyivel többet ér a lakása a tartozásánál. És nem azért, mert a bankok gonoszak – ők csak a kockázataikat minimalizálják, védik a betéteseik pénzét. Az ügyfél kiszolgáltatott, a bank a befektetők pénzét őrzi, a tét viszont elviselhetetlenülk nagy. Egy harmadik szereplőnek kell lépnie: a szabályozás elégtelenségéért felelős államnak. Moratórium nélkül, azonnal.

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    31 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS