Józsi | 2009. november 29. | 18:37:53

Volt szerencsém 10 évet a szocializmus alatt és két évet 1997-től oktatni egyetemen, főiskolán.

A rendszerváltás előtt a hallgatókat -minden itt nem részletezett ellentmondás ellenére- képessé kellett tenni a szakmákjuk ellátására.
A mostani oktatási rendben csupán foglalkozni kell velük egy részben korrumpálódott rendszerben, amely saját érdekein kívül másra nincsen tekintettel.
Igen szomorú a jelentősen korrumpálódott MTA retrográd szerepe , amely a felsőoktatást belülről rothasztja.
Isztambultól Münchenig a jelentős egyetemeken nemzetközi hirdetésekben keresik a vezető oktatókat, professzorokat, kutatókat.
Nálunk egyes egyetemekről még az anyanyelvi lektorokat is száműzték.
Dühöng a belterjes kontraszelektált világ.

bo-56 | 2009. november 29. | 16:21:04

PS: A cikkhez még annyit, hogy a fiatalok hiányzó, közvetlen baráti körön túl mutató kisközösségei nem a bolognai rendszer következményei, maga a jelenség is sokkal régebbre nyúlik vissza, mint hogy az utóbbit bevezették.

bo-56 | 2009. november 29. | 16:17:36

Balango | 2009. november 28. | 08:29:11
dubitandum:
Hozzászólását elolvasva: egykori egyetememen vendégoktatóként tanítok. Abban egyetértek, hogy nincsenek nagy professzoregyéniségek, de le kell szögeznem, hogy szánalmas a hallgatói állomány színvonala is

>>>>>>>>>>>>>>>>>

Magyarra lefordítva, középszerű oktatók töltik az idejüket hülye diákokkal. Akkor most min csodálkozunk? Hogy még idegbetegek is és az ilyen iskolákból kikerülőkkel üzemeltetett rendszereink nem képesek kiszűrni, hogy kórházi szintű pszichiátriai eset fegyverrel játszadozhat? Mi mást várhatunk?

kiki78 | 2009. november 29. | 12:50:56

Volt szerencsém egyetemistának lenni a nem kreditrendszeres képzés és a kreditrendszeres képzés idején is, így van némi összehasonlítási alapom. Az elsőt nappalin, az utóbbit levelezőn végzem. Tény és való a legjobb barátságok az első alatt szövődtek, de nem panaszkodom most sem. Bőven van alkalom és lehetőség barátságok kialakítására most is. Persze, hogy ki mennyire fogékony erre, egyéne válogatja. Világunk folyamatosan változik és egyre gyorsabban. Korábban a felsőoktatásban elitképzés folyt, ma tömegképzés. Azt, hogy éppen a piacnak jogászra, közgazdászra, vagy inkább kőművesre van-e szüksége a gazdasági folyamatok határozzák meg. Az oktatás ezeket a folyamatokat némi késéssel követi. A 90-es években, amikor folyamatosan nyitották meg leányaikat a multik, diplomás, nyelve(ke)t beszélő munkaerőre volt inkább szükség. A felsőoktatás ezt az igényt később tudta csak kielégíteni, mire viszont már nem volt szükség ennyi diplomásra (vagy nem ilyen szerkezetben lásd. sok bölcsész, kevés mérnök). Most inkább megint szak(képzett)munkásokra lenne igény, akik nyelve(ke)t beszélnek. A piac a fizetésekkel úgyis jelzi igényeit. Most már előfordul az is, hogy egy hiány szakember többet keres, mint egy bankban dolgozó közgazdász végzettségű nem vezető beosztásban lévő alkalmazott.

Sitsu | 2009. november 29. | 11:16:53

A fejpénz szerintem is szétrombolta az egész oktatást. Ha egy kicsit elkalandozom és arra gondolok, mi lenne ha egyáltalán nem kapna semmilyen támogatást semelyik oktatási intézmény sem, vajon mi történne? Kénytelenek lennének minőséget nyújtani és nem ezt a sz.rt, mert csak így lenne elég diákjuk a finanszírozásra. Kihullana az oktatási intézmények kétharmada, mert nem bírják ezt teljesíteni. Ééés? Így is túl sok van belőlük silány teljesítménnyel. A futószalag-szerű diplomás gyártás is megszűnne, talán tényleg érhetne is valamit a diploma, és tényleg mutatna is valamit a diplomás tudásáról/képzettségéről. Talán nem lenne égető probléma, hogy évtizedes tanulás után munkanélküliként kelljen tengődni. Lenne elég szakképzett dolgozó és szakmunkás, hogy sok fontos üzletág is fennmaradhasson és ne csak a parazita bankok növekedjenek időnként világválságot okozva. Lehetne például a megmaradt oktatási intézményeket teljesítményük alapján kategóriákba sorolni és annak megfelelően fix támogatást nyújtani nekik. Ez inspiráló lenne, a mostani messze nem az. Mondjuk ehhez olyan politikusok kellenének, akik értenek is hozzá és nem csak a zsebüket tömik. Feltehetően ezért nem valósult meg eddig sem egy jobb rendszer.

macskajancsi | 2009. november 29. | 10:32:33

Zolizoli | 2009. november 26. | 16:13:10
Én úgy gondolom, hogy a nol.hu-nak foglalkoztania kellene egy moderátort is, aki a politikai baromságot kigyomlálná ilyen esetekben.
A pecsiujsag.hu oldalon egyébként sok tényinfot megirtak.

Gere Ákos sportlövő, pisztolylövő, fenn vannak a versenyeredményei a neten is.

Vajon ki annak a lövészklubnak az orvosa, aki rátette a pecsétet a fiú lőengedélyére...
Engem érdekelne, hogy van-e bármiféle pszichikai vizsgálat a sportlövőknél?

engedéllyel tartott fegyvert eszerint

az áldozatok nevét is megirták - szegény szüleik, hozzátartozóik, részvétem nekik

fanszőrzet | 2009. november 28. | 22:36:09

Moderálási alapelvek- komment törölve -

immortal | 2009. november 28. | 21:56:12

Balango | 2009. november 28. | 08:25:38

Magyar Bálinttól kérjed a választ.

zeni | 2009. november 28. | 17:43:56

Lehet, hogy a kredit rendszer, úgy sz@r ahogy van, de azért tán mégse kellene egy szociopata ámokfutását abból eredeztetni.

Mindenki hazudik | 2009. november 28. | 17:06:08

Véleményem szerint – és kénytelen vagyok ezzel az oktatási rendszert általánosságban érintő kérdések vizére evezni – problémát okoz az, ahogy az oktatási intézmények támogatást kapnak. Ugyanis nem a minőség, hanem a mennyiség az, ami dominál. Azaz ha fejkvóta van, akkor az intézménynek érdeke a sok tanulót hagyni a rendszerben akár az alap képzési idő háromszoros hosszáig is lézengni, hiszen az állam (pontosabban az adófizetők) finanszírozzák mindezt, nekik pedig az a jó, ha sok pénzt kapnak.
Kérdem én tehát: jó döntés volt-e ingyenessé tenni ilyen módon az oktatást?

A korrekt intézkedés az lenne, ha MINDENKI állami támogatással indulna, de az első félév szigorú!!! vizsgakövetelményeivel szűrve csak azok maradhatnának állami támogatáson, akik legalább 4-es átlaggal rendelkeznek. Mindenki más pedig fizessen. Akár nappali-, akár esti-, akár levelező-, akár távoktatásban tanul.
Jelenleg ha valaki az első diplomáját szeretné megszerezni és erre dolgozó emberként csak levelező képzésben van lehetősége, lehet bármilyen kiváló tanuló, akkor is kőkeményen fizetnie kell – az adott esetben pocsék oktatási színvonalért is –, ellenben azzal, aki csak melegedni jár a tantermekbe évekig; és még azzal is szembesülnie kell, hogy ez utóbbi lusta diáknak az Ő munkájával megkeresett adóforintok biztosítják a lehetőséget!

De hát a magyar már csak tudja, hogy mi a jó; és a jó az, ami INGYEN van. Legyen tehát minden INGYEN. Nesze neked választópolgár, TE akartad!

nugát | 2009. november 28. | 13:11:37

Moderálási alapelvek- komment törölve -

hegyaljai | 2009. november 28. | 12:54:17

Nem az alapján ítélem meg, hogy miként is volt 30 éve, amikor én szereztem a diplomát, hanem a 22 éves lányom taoasztalatai alapján. Ma aki akar tud kiépíteni kapcsolatokat az évfolyamtársaival, a hallgatói önkormányzattal, gólyatáborban találhat barátokat. A fő dolog nem ez. A januári záróvizsgára, diplomavédésre a felvett 86 évfolyamtársból várhatóan kevesebb, mint 30 fog eljutni. Ők ismerik egymást, és buliznak is ezerrel, csinálnak karácsonyi koncertet, irodalmi estet is. Aki nem teljesíti a krediteket, bukdácsol, az nem bukik ki a felsőoktatásból, mint régen, csak sodródik. Vallási meggyőződés, szülői segítség, tartós párkapcsolat nélkül, és még nem is kell pszihiátriai estnek lennie. Lövések nélkül is el fog veszni.

tarkabarka84 | 2009. november 28. | 12:45:13

Moderálási alapelvek- komment törölve -

csárly | 2009. november 28. | 10:35:29

Az a baj, hogy mintha megint a szerecsenmosdatás irányába indulna el ez a cikk is.
Nekem még frissek az emlékek (vagyis már az új rendszerben nyomtam/om), és azzal együtt, hogy a szerzőnek igaza van a nagy létszámban, meg, hogy kevés a közös óra, program, ettől függetlenül, aki nem egy elvont debil, az pillanatok alatt talál haverokat így is. Nekünk egy 4 napos gólyatábor elég volt hozzá, hogy úgy kezdjük el a sulit, mintha évek óta ismernénk egymást, d a később csatlakozókkal (pl ismétlők) sem volt semmi gond.
Az a baj, hogy nekem úgy tűnik, hogy ez a cikk mintha azért íródott volna, mert azt a következtetést szeretné finoman levonni, hogy ez közrejátszhatott az ámokfutásban. Szerintem aki ilyen gyengeelméjű, annak kisközösségekben is küzdelmes az élet. Volt középiskolában is ilyen osztálytárs. Nem is foglalkozott vele senki.
Tehát nem mentegetni kellene ezt sem, hanem bevágni egy sötét lyukba, hogy ott roh@djon élete végéig, ha már kivégezni sajnos nem lehet. Ott lenne a legjobb helyen, nem a pszichiátrián, ahonnan egyszer még kijöhet!

moribana | 2009. november 28. | 10:06:16

dubitandum:

"A tömegképzés - jó, vagy rossz - velejárója korunk felsőoktatásának."

A tomegkepes rossz, es nem "velejaroja" semminek. Korunk felsooktatasa olyan, amilyenne tesszuk, mi vagyunk a felelosek azert, hogy ilyen.

Attila | 2009. november 28. | 09:36:57

A kapitalizmus csodáját láthatjuk... A személytelenséget, a butítást és a fogyasztási kényszert...

újveterán2 | 2009. november 28. | 09:34:58

"Rohanás egyik óráról a másikra, állandó csoporttársak és évfolyamtársak nélkül - így néznek ki a hallgatók mindennapjai a kreditrendszerben. Annak lényege ugyanis, hogy - néhány alapozó tárgy kivételével - a diákok maguk döntik el, melyik szemináriumot mikor írják be tanrendjükbe. Így könnyen előfordul, hogy egy hallgató minden órát másokkal tölt; nehezen alakulnak ki barátságok, kapcsolatok."

Ez egy nagyon jó meglátás, ami szinte az élet minden területére igaz lesz mostanság! A hozzánk bejött külföldi cégeknél is a gyors cserélődés miatt nem alakulnak ki kapcsolatok, nem fognak össze, nincs számottevő szakszervezetük. Mert az nem érdeke a fogyasztásra ösztönző világnak, hogy gondolkodó, együtt gondolkodó emberek legyenek, olyan akik számára nem feltétlen egy árucikk nyújtja az élet értelmét, stb. Valószínűleg nem a véletlen műve, hogy már az egyetemeken is elkezdik ezt az irányt, mert nagyon jól tudja a hatalom(politikai, gazdasági), hogy az emberek ereje abban van, ha összefognak, kötődnek egymáshoz és együtt állnak ki egy-egy ügy vagy cél érdekében, az egyénekkel külön-külön bármit megtehetnek!
És akkor még a médiából érkező fertőről nem is beszéltünk, ami a leginkább a másik iránti irigységet és a másik problémái iránti közönyt erősíti, a fogyasztásra való buzdítás mellett természetesen.
Mocskos egy világba kerültünk mióta a pénz lett az érték, a pénz lett mindennek az alapja...

Balango | 2009. november 28. | 08:29:11

dubitandum:
Hozzászólását elolvasva: egykori egyetememen vendégoktatóként tanítok. Abban egyetértek, hogy nincsenek nagy professzoregyéniségek, de le kell szögeznem, hogy szánalmas a hallgatói állomány színvonala is. A középiskola és az otthon nem adja meg azt a minimális ismeretanyagot sem, ami ahhoz kellene, hogy egy nyelven beszéljünk. Sem reál, sem humán vonalon.

És a helyzet évről évre rosszabb. Ezt most nem költői fordulatként értem, hanem szó szerint. Négy-öt évvel ezelőtt is gyengék voltak a gyerekek, de a maiakhoz képest nagyon jók.

Balango | 2009. november 28. | 08:25:38

Amikor én jártam egyetemre, akkor a rendszer a következőképpen nézett ki:
ha nem tettem le minden vizsgát a vizsgaidőszakban, évismétlésre buktam (egyszer lehetett rektori engedéllyel az 5 év alatt vizsgaidőszakon kívül utóvizsgázni). A második ilyen bukás egyben az egyetemről való eltávolítást is jelentette. Ilyen egyszerű volt.

Nem értem, ami most van, mitől jobb.

dubitandum | 2009. november 28. | 05:46:37

Nagyon reakcionárius előfeltételezései vannak a cikkírónak az egyetemi életről. A tömegképzés - jó, vagy rossz - velejárója korunk felsőoktatásának. Ráadásuk a cikkíró meg se említi a felsőoktatás kétszintűségéből adódó evidens különbségeket. Az általa is említettekből lehet joggal bírálni a középiskola önállótlanságra alapozását, a tanórákon kívüli egyetemi élet hiányát és azt, hogy nincsenek olyan nagy professzoregyéniségek, akiknek sikk előadásaira és szemináriumára járni és akik életreszóló hatást gyakorolnak sok hallgatóra. Okai persze ennek is vannak.