belépés belépés | segítség segítség | hírlevél hírlevél | előfizetés előfizetés | RSS RSS | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2010. február
9. kedd
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS

'Könnyű nektek ennyi hátrányos gyermekkel'

A hejőkeresztúri igazgatónő az év legkreatívabb pedagógusa

Hétfő délután adják át első alkalommal a Magyar Tudományos Akadémián az oktatás megújításáért legtöbbet tett tanároknak a Mentor Díjat. Az ismert szakemberekből álló bírálóbizottság döntése szerint 2009-ben a legkreatívabb általános iskolai tanár Kovácsné dr. Nagy Emese, a hejőkeresztúri iskola igazgatója.

Romhányi Tamás| Népszabadság| 2009. november 23. |16 komment

nyomtat email plusz mínusz kedvencek / megosztás

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Csil | 2009. november 25. | 10:45:44

Megnéztem néhány videót az iskola honlapjáról, nem láttam digitális táblát. Van nekik?
"Sopánkodás helyett a szakirodalom tanulmányozása"
Aztán mikor és miből? Óraszám, osztálylétszám felemelve, jövedelem csökkentésével. Továbbképzés-támogatást, szakirodalomra fordítható pénzt megvonják. Van helyette fölösleges adminisztráció és a pedagógus társadalom sárba döngölése.
Ne felejtsük el, ennek az iskolának még 2001-ben sikerült kitörni. Más iskolákat, amelyek nem ilyen látványosan, de jó úton jártak sikerült bunkóék áldásos reformjaival bezáratni.

tanbanya | 2009. november 24. | 22:46:48

Nem csalás, nem ámítás. 2001 óta egyenletes munka, tanulás és innováció, kockézatvállalás eredménye. 2001: Komplex Instrukciós Program, majd a Generációs Párbeszéd (Tempus Alapítvány Grudvig programja - Svajc, Németorzság, Spanyolország, Ausztria, Magyarország), amelyben a tantestület tanárai vettek részt. Mindkét programhoz az iskola az Alapítvány az Embri jogok és a Béke Oktatásért civil szervezeten keresztül jutott.
Az eredmények az elkötelezett és felkészült pedagógusok és a stratégiai gondolkodó, megvesztegethetetlen igazgatót dícsérik. Sok munka van a remek erdményekben. Lehet követni őket, megéri.

Így is lehet | 2009. november 24. | 00:06:17

Elnézést. Nem 10%, hanem MINDENKI továbbtanul
Örüljünk, hogy van valaki aki eszével, képzettségéval, szervező és motiváló képességével példát mutat, hogy Így is lehet! Sopánkodás helyett szakirodalom tanulmányozása, fontoskodás helyett sikeres pályázatok és következetes munka. És valóban itt voltak a Stanfordi Egyetemről megnézni a CSODÁT! És valóban a SULINOVA anyagaira ,ezekhez a hihetetlen eredményekhez nem volt szükség. Legyünk büszkék arra, hogy vannak ilyen szigetek, közösségek az országban. Ez reményt adhat mindnyájunknak, amennyire erőnkből telik, segítsük a "jó" terjedését.

Így is lehet | 2009. november 23. | 23:47:15

Kedves immortal, és irriga! Igen van egy falusi iskola Borsodban 50 százalék romával, és további 20 százalék hátrányos helyzetű diákkal, és van egy tettre kész innovatív, nyelveket beszélő igazgató, és a tantestülete,akiknek átgondolt terve módszertani kultúrája , és következetes munkája nyomán MINDEN diák, nemcsak elvégzi az iskolát, hanem 10%-ban tovább is tanul. Zömük leérettségizik, és többen egyetemre is mennek! Ellenőrizd a neten, látogasd meg a falut, de csipőből ne hitetlenkedj. Így is lehet, és főleg lehetne, ha pl azért tüntetnénk, hogy ezt és a hasonló KINCSEKET VÉGRE terjesszük, menedzseljük. Ha minden iskolában így vagy más hatékony módszerrel dolgoznának, akkor talán nem lenne Sajóbábony, és millió egy probléma, amivel küszködünk, mert az sokkal többe kerül nekünk, és nem csak anyagilag! Gratulálok a kitüntettnek, és kívánom magunknak, hogy legyen aki menedzselje, az ÉSSZERŰ terjesztését, a kb. 10 éve futó sikeres programnak.

immortal | 2009. november 23. | 17:19:37

Mennyibe kerül mindez az adófizetőknek?

Csil | 2009. november 23. | 14:37:28

Megnéztem mégegyszer a képet, de nem ez a lényeg. Az iskola honlapját is megnéztem.

Intézményünk a SULINOVA által kidolgozott kompetencia alapú programcsomag igénybevétele nélkül valósít meg kompetencia alapú oktatást.
„Jó gyakorlataink”:
- Komplex Instrukciós Program – csoportmunka alkalmazása tanítási órán
- Differenciált Tanulásszervezés Program
- Generációk Közötti Párbeszéd program
- Logikai Táblajáték Program
Én is gratulálok nekik!

irriga
Nem a lekvárfőzési és kosárfonási tudomány okoz mélyrepülést, hanem hogy ezeket az egyszerű tudományokat nem becsüljük semmire.
Mindenki jó valamiben, meg kell találni, hogy miben.
Ha a a 4 elemit vagy annyit se végzett szülőt egyenrangú partnerként kezeljük, megmutathatja, hogy mit tud, amit esetleg a diplomások nem, akkor szívesen járatja a gyerekét iskolába, és talán rá lehet venni, hogy ő is pótolja a gyerekkorában valamilyen okból elmulasztott tanulmányokat.
Az iskola olyan, amilyenre gyerekként és szülőként is mindig vágytam....

komszomol | 2009. november 23. | 14:04:40

'Könnyű nektek ennyi hátrányos gyermekkel'

Még könnyebb lenne, ha az újságíró tudna értelmesen fogalmazni.

irriga | 2009. november 23. | 11:09:41

Há igen!
A lekvárfőzési tudomány hiánya okozta eddig a magyar gazdaság mélyrepülését.

De ez most már a múlté!
Itt a magyar high-tech a keresztúri Lekvárvölgyben.

Ha még egy kicsit a kosárfonásba is belehúzunk!
Huuuu ...

sandor1 | 2009. november 23. | 10:32:38

Nemrégen részt vettem a gyermekem (első osztály) bemutató óráján. A teremben van digitális tábla, amit meglepően ügyesen használtak. A problémát az okozza, hogy sok más esetben a gyermekeknek költözniük kell, mert az iskolának nincs több digitális táblája. A másik problémát a meglehetősen felduzzasztott osztály létszámokban látom. Az így, mesterségesen felduzzasztott létszámú osztályokban óhatatlan, hogy a gyengébb tanuló leszakad, mert nincs elég idő foglalkozni vele. valóban szükség lenne a politikai akaratra, hogy olyan gyermekek kerüljenek ki az iskolákból, akik az alapvető követelményeket sikeresen, gond nélkül teljesítik. Ehhez az oktatás területéről nem elvonni, hanem ezzel ellenkezőleg, az ágazatra fordított összegeket növelni kellene. És akkor talán nem lenne szegregáció, nem "képeznénk" annyi analfabéta gyermekeket.

zeni | 2009. november 23. | 09:49:22

Jó ilyenről hallani, annyira kevés a sikertörténet.
Bocs, hogy sok tiz éve itt élő magyarként, rögtön fel is horgad bennem a gyanu, hátha mégsem annyira tökéletes mint amit cikkben leírtak.
Bár arról, hogy mikor indult a suli ilyen jellegű változása egy árva egy kukk sincs. Némi számolás után azonban alaposan feltételezhető, hogy minimum 15 éve kellett (mivel már az egyetemeken való tökéletes beileszkedédeket is példaként hozzák) Ezek után szerintem joggal értetlenkedik az ember-asszony (én): ha ez ilyen "egyszerü", bejáratott és tulajdonképpen nem is drága, akkor miért nem honosítják meg mindenhol?

maya0912 | 2009. november 23. | 09:42:31

Csil: nézd meg jobban a képet.

Én gratulálok ennek az iskolának ehhez a kiváló munához.
Bizonyíték, hogy nem sírni kell, hanem meg kell ragadni a lehetőségeket, akarni kell és tenni. No persze ez azzal kezdődik, hogy a fejekben is rendet kell tenni. A siker titka a pozitív lelki beállítottság.

OkoskaTörp | 2009. november 23. | 00:33:26

Hmm. A teljes tanári kar továbbképzése annyiba került, mint egyetlen digitális tábla. Vajon melyikre lenne nagyobb szükség a többi iskolában?

Csil | 2009. november 23. | 00:23:11

Nagyon szép. Megjegyzem, a nem hátrányos helyzetű családok gyerekeinek se elég érdekes a tábla előtt beszélő tanár, legalábbis nem mindegyiknek.
Csakhogy a tanárok ezt a módszert tanulták, és a többség pályázaton se nyer pénzt arra, hogy továbbképezzék magukat, saját maguktól pedig nem ennyire kreativak. Az eddigi továbbképzési támogatást se kapják meg, sőt idejük is kevesebb a tájékozódásra, önmaguk fejlesztésére, mióta nagyon kreatív kormányaink mesterségesen felduzzasztották az osztálylétszámokat, növelték a kötelező óraszámot (a jövedelem csökkentése mellett). Magyarán: örülnek, hogy élnek. Mármint a tanárok.

Csil | 2009. november 23. | 00:22:19

Milyen érdekes: a tanulók fele cigány, a képen még sincs belőlük egy se, ha jól látom.

Csil | 2009. november 23. | 00:19:29

Nagyon szép. Megjegyzem, a nem hátrányos helyzetű családok gyerekeinek se elég érdekes a tábla előtt beszélő tanár, legalábbis nem mindegyiknek.
Csakhogy a tanárok ezt a módszert tanulták, és a többség pályázaton se nyer pénzt arra, hogy továbbképezzék magukat, saját maguktól pedig nem ennyire kreativak. Az eddigi továbbképzési támogatást se kapják meg, sőt idejük is kevesebb a tájékozódásra, önmaguk fejlesztésére, mióta nagyon kreatív kormányaink mesterségesen felduzzasztották az osztálylétszámokat, növelték a kötelező óraszámot (a jövedelem csökkentése mellett). Magyarán: örülnek, hogy élnek. Mármint a tanárok.

Villon | 2009. november 23. | 00:12:52

Javaslom a cikket a jelelegi es az elkovetkezo oktatasi miniszternek!
A "honlyaknak" pedig eloirnam mint "kotelezo" olvasmanyt.
Ellenvetes?

Kovácsné dr. Nagy Emese ...
Kovácsné dr. Nagy Emese tanítványai között

Ha ez így megy tovább, a Hejőkeresztúr tábla alá kitehetik az iskolafalu feliratot. A IV. Béla Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvodában a tanév harminchét hetére negyven iskolai delegáció iratkozik fel szakmai tapasztalatcserére. Az ezerszáz lelkes borsodi falu iskolája az oktatási integrációs hálózat bázisintézménye, a Nemzeti Tankönyvkiadó mintaiskolája, a Miskolci Egyetem bázisiskolája, és még sorolhatnánk. Az itt zajló munka részeredményeiről havi rendszerességgel tájékozódik a Stanford Egyetem San Franciscó-i központjának professzora.

Az országos kompetenciavizsgálatok a hejőkeresztúri iskola elsősei esetében még az országos átlag alatti, a nyolcadikosoknál viszont már az országos átlag fölötti szintet mérnek. Matematikából például a hetedikesek maguk mögé utasítják budapesti és a megyeszékhelyi iskolák évfolyamait is. A gyerekek az elsők között jutnak be az általuk választott középiskolákba, sőt az egyetemisták száma is örvendetesen nőni kezdett. Demeterné Zeleni Enikő polgármester szerint az iskolának köszönhetően megpezsdült az élet a településen.

Az iskola eredményei kapcsán a hejőkeresztúri gyermekek teljesítményéről beszél a szakma, holott az idejáró hejőszalontai és a szakáldi iskolásokról és óvodásokról sem szabad megfeledkezni. Már csak azért sem, mert a diákok fele roma származású, hetven százalékuk hátrányos helyzetű, a szülők 58 százalékának nincs meg az általános iskolai végzettsége, akad közöttük néhány analfabéta is.

HIRDETÉS

"Könnyű nektek ennyi hátrányos helyzetű gyerekkel, minden pályázaton alapból esélyesek vagytok" - mondta nemrég Kovácsné Nagy Emesének az egyik látogatóba érkező iskolaigazgató. Kovácsné először azt akarta mondani, neki nem tűnt annyira könnyűnek az új módszerek bevezetése, azután ráhagyta: na igen, nekünk könnyű. Mintha pénzzel el lehetne érni, hogy évek óta nincs igazolatlan hiányzás, intőt érdemlő kihágás és a szülők büszkén járnak be az osztályfőnöki órákra.

Más kérdés persze, hogy a pályázaton nyert pénzt mire fordítják. Néhány éve például egymillió-négyszázezer forintot fizettek ki arra, hogy a tanári kar valamennyi tagját beírassák egy magas szintű játékismereti tanfolyamra. Majd vásároltak kétszázféle táblajátékot. A legdrágábbakat házilagos módszerekkel sokszorosították, a díszes műanyag lap helyett megtette a kézzel festett tojásos karton, a bábukat pedig színes kavicsokkal pótolták. Így matematikaórán minden gyermek a saját asztalán rakhatja ki az adott feladványt.

Sokéves tapasztalat, hogy a hátrányos helyzetű családok gyerekei számára nem elég érdekes a tábla előtt beszélő tanár, de kiderült, még az ő figyelmük is hosszú időre leköthető, ha saját kezűleg végezhető feladatokba sikerül bevonni őket. Különféle játékokkal tanulják meg a nagyságrendek közötti váltásokat, a geometriai tükrözéseket és az alapvető logikai műveleteket.

Korábban a tantestület tagjai közül ketten tudtak sakkozni, de csak egyikük ült le a gyerekekkel játszani. Most már évek óta nem akad diák, mondjuk a háromdimenziós amőba országos bajnokságán, aki legyőzné a hejőkeresztúri iskola játékosát. Így visszagondolva úgy tűnik, nem is volt olyan drága a teljes tanári kart befizetni a játékelméleti tanfolyamra.

Az igazi áttörést azonban a Stanfordi Egyetemen kifejlesztett felzárkóztató módszer adaptálása, a csoportmunka és az egyéni fejlesztés bevezetése jelentette. Kilenc évvel ezelőtt a pécsi Gandhi Gimnáziumban szervezett tanfolyamra - az amerikai követségen keresztül - hat iskolát hívott meg egy alapítvány. A következő tanév kezdetekor azonban egyedül Hejőkeresztúron kezdték alkalmazni az ott tanult módszert, ott is eleinte csak a tanárok egyharmada.

Más kérdés, hogy az újfajta órák előtti beszélgetések olyan szakmai műhelymunkát generáltak a tanáriban, amiből a többiek sem akartak kimaradni. A gyerekeket, a jó tanulókat és a gyengéket vegyes csoportokba ültették, minden csoport saját feladatot kapott, melyet közösen kellett megoldani, miközben a szerepek folyamatosan cserélődnek. Feladatmegoldás közben a gyerekek mintegy mellékesen megtanulnak vitázni és a többiek előtt beszélni. (Ennek egyik előre nem látott "mellékhatása", hogy a középiskolában rendre diák-önkormányzati tagok lettek a hejőkeresztúri iskolából jöttek.)

- Az eredeti módszert Amerikában a spanyol ajkú diákok nyelvi hátrányainak leküzdésére fejlesztették - mondja Kovácsné Nagy Emese. - Induláshoz ez elég volt, mert a hátrányos helyzetű gyermekeink szókincse ugyancsak szegényes volt. De volt egy csomó kérdésem, ezért levelet írtam a professzornak, aki meglepve olvasta, hogy mi tanórákon alkalmazzuk az ő szabadidős foglalkozásokra kifejlesztett módszerét. Azóta is rendszeresen levelezünk. Belépési jogot kaptam a Stanfordi Egyetem rendszeréhez, így megismerhettem például az új-zélandi, izraeli, hollandiai iskolák tapasztalatait, miközben fokozatosan fejlesztettük a saját módszerünket.

A hejőkeresztúri iskolában most öt különböző pedagógiai program fut, közöttük olyan is, amely a szülőket is bevonja a tanítási óra munkájába. Minden szülő arra tanítja a csoportot, amiben őt a legjobbnak tartják. Volt, aki a lekvárfőzésről, volt, aki kosárfonásról, volt, aki a napraforgó-sajtolásról beszélt. Negyvenöt perc után gyerekek, felnőttek egyforma büszkeséggel álltak fel a padból.

 
nyomtat email plusz mínusz kedvencek / megosztás
HIRDETÉS

HIRDETÉS
.