Az oktatási tárca vezetője az MTI kérdésére elmondta: tervei szerint az alap összege nem lesz alacsonyabb, mint a felsőoktatásnak jutó mintegy 200 milliárd forintos állami költségvetési keret tíz százaléka. Ugyanakkor a konkrét öszszeg a pályázati feltételrendszer kialakítása után határozható meg. Mindez azért szükséges, hogy Magyarország az úgynevezett bolognai folyamathoz kapcsolódva, a partnerországokkal együttműködve sikeresen küzdjön Európa és az Európai Unió felsőoktatásának, kutatásának fejlesztéséért - hangsúlyozta a szakminiszter. Mindezt annak érdekében, hogy fel tudja venni a versenyt a tengerentúli, illetve a távol-keleti felsőoktatással, az ott folyó kutatómunkával.

Hiller István úgy fogalmazott: miközben maga sem ért egyet a bolognai folyamat, vagyis az egységes európai felsőoktatási térség megvalósításának egyes elemeivel, mindenképpen előnyt jelent az azt jellemző mobilitás és átjárhatóság. Ugyanakkor a folyamat szereplőjeként a magyar oktatáspolitika sokkal nagyobb eséllyel törekedhet korrekciókra mintha nem venne részt benne - tette hozzá. Úgy vélte: az aktív magyar oktatáspolitika elismerését jelzi az is, hogy jövő tavasszal Magyarországon és Ausztriában rendezik meg, negyven ország képviselőinek részvételével, a Bologna-folyamat európai csúcskonferenciáját.

Ugyancsak tegnap, a Pécsi Tudományegyetem szenátusi ülésén hangzott el, hogy akkor lehet komoly lépéseket tenni a minőségi felsőoktatás irányába, ha a hallgatók számának csökkenésével nem mérséklődik az egyetemek és főiskolák állami támogatása. Gábriel Róbert, az egyetem rektora szerint "előre megjósolható, hogy lesz hallgatói létszámcsökkenés a felsőoktatásban a következő években, de ha elveszik a tömegek után kapott pénzt, nem lesz minőségi fejlődés. Ez csak a költségvetési főösszeg szinten tartásával, intézmények közötti differenciálással valósítható meg".

A pécsi felsőoktatási intézmény tíz karának 167 szakán egyébként mintegy 30 ezren tanulnak, a most induló tanévet mintegy 8300 első éves kezdi meg szeptemberben.