Sokan a "húzósabb" időszakban kihagyják a nyelvórát

Szabó Bernadett

Andrea 2008-ban államvizsgázott a Pécsi Tudományegyetem építész szakán, de még nincs diplomája, mert nem volt meg a nyelvvizsgája. Az egyetemen volt ugyan ingyenes nyelvoktatás, de mivel nem ért kreditpontot, nem volt tehát közvetlen haszna, a "húzósabb" időszakokban kihagyta a nyelvórákat. Férjhez is ment, gyereke született - a nyelvvizsga elmaradt. Az idén azonban megszerezte a középfokú angol nyelvvizsgát, s hamarosan az oklevelét is megkapja.

Az Állami Számvevőszék friss jelentése szerint több tízezerrel több hallgatót vesznek fel, mint ahány diplomát szerez. Az ok - az évismétlésen és a lemorzsolódáson túl -, hogy sokan nem teszik le a kötelező nyelvvizsgát.

- Becslések szerint a végzős hallgatók 20-30 százaléka azért nem kap diplomát, mert nincs nyelvvizsgája - közölte Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke. Egyes területeken - főként a műszaki főiskolákon - az arány a 40 százalékot is eléri. A Nyíregyházi Főiskolán a záróvizsgázott hallgatók fele, a Debreceni Egyetem egészségügyi főiskoláján is 40 százaléknyian nem kaptak oklevelet emiatt, a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola 42 végzőse közül csak 16 távozhatott diplomával.

Márpedig diploma nélkül kisebb az esély az elhelyezkedésre. Az állami szférában meghatározott munkakörökre az oklevél követelmény. A vállalkozásoknál lehetséges engedmény, de cserébe gyakran alacsonyabb lesz a fizetés. Ráadásul a záróvizsgával megszűnik a tb-jogviszony is. Annak pedig, aki vett fel diákhitelt, a záróvizsga után el kell kezdenie törleszteni - ha van diplomája, ha nincs.

A helyzet egyik oka, hogy a 2005-ös felsőoktatási törvénybe nem került be az idegen nyelvi ismeretek fejlesztése, hiába kérte azt a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete. A szaktárca a középiskolában - a nyelvi előkészítős osztályokkal, az emelt szintű nyelvi érettségi középfokú nyelvvizsgával egyenértékűvé tételével - szándékozott erősebb általános nyelvi képzést nyújtani. E folyamat azonban csak lassan érik be: az első előkészítős évfolyam csak most végzett, emelt szintű idegen nyelvi érettségit pedig az idén alig tízezren tettek. Így csak lassan emelkedik a felsőoktatásba nyelvvizsgával érkezők aránya: 2001-ben a felvettek 31 százalékának, tavaly a felének volt nyelvvizsgája.

- Felsőoktatási tanulmányai alatt a hallgatók mindössze 20 százaléka szerez nyelvvizsgát - mondja Kártyás Gyula, a Budapesti Műszaki Főiskola oktatási igazgatója. A náluk most államvizsgázók 39 százalékának nincs nyelvvizsgája.

- A főiskola a tanulmányok alatt 75 óra nyelvi képzést nyújt, ez kevés egy középfokú nyelvvizsgára való felkészüléshez - mondja Kártyás Gyula, aki szerint ez nem is feladatuk, hiszen elvonná az erőforrásokat a nyelvvizsgával érkezőktől. A főiskola a szaknyelvi képzésre koncentrál: minden hallgatónak egy szemeszter erejéig idegen nyelven kell tanulnia egy tárgyat. Megjegyezte: korábban a záróvizsgát tett hallgatók átlagosan két év múlva, most viszont már 6-8 hónap után igazolják nyelvtudásukat.

Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke szerint olykor anyagi akadályai is vannak a nyelvismeret megszerzésének, hiszen nem minden főiskola, egyetem biztosít ingyenes nyelvoktatást, de sokszor a hallgatók maguk tehetnek arról, hogy nem tesznek idejében nyelvvizsgát. - Tavaly nyáron az egyik vidéki egyetemen 2500 hallgató nem kapott nyelvvizsga hiányában oklevelet. Őszre már csak ötszáznak nem volt vizsgája - jelezve, hogy ha nagyon akarják, a hallgatók leteszik a nyelvvizsgát.

Kapcsolódó cikkek: Meleg-mozi mindenkinek | Az öngyilkos | Vizsgapapír | Zsebcirkálók a szobában | Otthon