Új székházhoz új elnök kell

Fekete András

A köztévének március - Rudi Zoltán elnöki mandátumának lejárta - óta nincs elnöke, az intézményt Medveczky Balázs ügyvezető alelnök irányítja. A tulajdonosi jogokat gyakorló kuratóriumnak a legutóbbi őszi fordulóban sem sikerült elnököt választania - ezúttal tizenhárom, zömmel jelentős televíziós múltú személyiség "vérzett el" a politikai alkukat sem nélkülöző procedúrában.

A helyzet a Legfőbb Ügyészségnek is szemet szúrt: törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a Magyar Televízió Zártkörűen Működő Részvénytársaság ellen. Az ügyészi indítványnak a Fővárosi Bíróság helyt adott - nyilatkozta a Népszabadságnak Borbély Zoltán ügyészségi szóvivő. Kérdésünkre, hogy a médiatörvényre vagy a gazdasági társaságokról szóló törvényre (GT) hivatkozva kezdeményezték-e a törvényes állapot helyreállítását, Borbély azt mondta: mindkét jogszabályt figyelembe vették, de még számos más törvényt is sért a köztévé mai helyzete. - Nem működhet elnök nélkül gazdasági társaság - szögezte le a szóvivő. - A Magyar Televízió kétarcú intézmény - egyrészt közalapítvány, amelynek működésére vonatkozik a médiatörvény, másfelől részvénytársaság, amelyre a GT vonatkozik. Emlékeztetett: az ügyészség óvott már meg közmédiumi elnökválasztást, mert az adott kuratóriumi elnökség nem írta ki időben a pályázatot. A rendelkezésre álló ügyészi eszközök közül most a legerősebbet, az óvást választották, és bírósághoz is fordultak. Borbély hozzátette: kérdés, ha a Fővárosi Bíróság határozata jogerőre emelkedik, miképpen lehet végrehajtani (kikényszeríteni az elnökválasztást).

- A bírósági határozat nem jogerős, a Magyar Televízió megfellebbezi - közölte lapunkkal Czeglédi László, a köztévé közalapítványi kuratóriumának elnöke. - A Fővárosi Bíróság döntése ellentétes a médiatörvénnyel, ezért nem tudjuk elfogadni. A cégbíróságnak nincs joga beleszólni az elnökválasztásba - érvelt az elnök, hozzátéve: a médiatörvény nem írja elő a tévéelnök-választást, ez a kurátoroknak "csupán erkölcsi kötelességük". - Jó volna persze, ha törvényi kötelezettség is lenne, reméljük, egy új médiatörvény ezt megoldja - mondta.

A médiatörvény valóban nem írja elő tételesen, hogy milyen időtartam alatt és hány fordulóban kell elnököt választani a köztévé élére. Csupán arra az esetre rendel el szankciót - a kuratóriumi elnökség feloszlását és új választását -, ha a megszabott időkeretek között nem tud elnököt jelölni vagy legalább új pályázati kiírásról dönteni a testület.

A cégbíróság megbízott vezetője, Kenesei Judit azonban úgy látja: a részvénytársaságként működő köztelevízióra elsősorban a GT, valamint a cégeljárásról és a törvényességi felügyeleti eljárásról szóló törvény vonatkozik. Utóbbi alapján kötelezték a médiumot arra, hogy harminc napon belül válasszanak elnököt. A bírósági vezető fontosnak tartotta kiemelni, hogy a mostani lépés a legenyhébb, amit a jogszabályok még megengednek. A bíróság - ha a felszólításnak nem tesznek eleget - folytathatja az eljárást. Kérdésünkre, hogy végső soron szóba jöhet-e a jogsértő cég felszámolása, Kenesei Judit ezt kevéssé valószínűsítette, mondván: a józan ész a legfőbb jog, de a televíziónak is az volna az érdeke, hogy a törvényes keretek között működjék. - Ha egy kis kft.-től megköveteljük a jogszabályok szerinti működést, akkor egy Magyar Televízió méretű intézménytől is elvárható ugyanez - tette hozzá.

Információink szerint az elnökválasztási patthelyzet feloldását a baloldal egyre inkább Zelles Sándortól, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság egykori vezérigazgatójától várja, aki már korábban is pályázott elnöki tisztre, de akkor ő sem kapta meg a kellő támogatottságot.