Korán kezdik

Népszabadság - Sopronyi Gyula

Lényegében minden magyar háztartásban van televízió, mind több lakásban nem egy, hanem kettő vagy akár három készülék. A magyar nyelvű csatornák számának folyamatos bővülése pedig egyre színesebbé tette a hazai műsorkínálatot, ami együtt járt a televíziózásra fordított idő növekedésével. Az AGB Nielsen Médiakutató adatai szerint a tévéképernyő előtt töltött napi idő 2004-ig töretlenül gyarapodott, azóta viszont minden évben néhány perccel csökkent, de látványos visszaesésnek nem lehettünk tanúi. A gazdasági válság megjelenése még inkább előtérbe helyezte a televíziót, mint olcsó kikapcsolódási formát, így a tévénézésre fordított idő 2009 során ismét emelkedésnek indult, 2010-re pedig a teljes lakosság körében rekordszintet ért el a napi 275 perccel.

A hatóság tanulmánya szerint míg korábban a televíziózás társas tevékenységnek számított, ma már egyre kevésbé számít családi szórakozásnak, egyre inkább egyéni időtöltésként funkcionál. A televíziózás individualizálódását mutatja, hogy 1997 és 2006 között a teljes népességen belül a televízió előtt egyedül eltöltött idő 88 percről 143 percre emelkedett. Ezzel párhuzamosan csökkent a társaságban vagy családi körben történő tévénézési arány. Ez a tendencia a gyerekek csoportjában is megmutatkozott, így a 4–14 éves korosztályban is elkezdődött a televíziózás individualizálódásának folyamata. Ezt igazolta vissza az a 2008-ban végzett hazai KidComm-kutatás, amely a gyerekek kommunikációs szokásaival és médiahasználatával foglalkozott. A vizsgálat kimutatta, hogy a 8–14 éves korosztály 39 százaléka saját használatú színes televíziókészülékkel rendelkezik, és mivel a kapcsoló is az ő kezükben van, ezért a műsorok megválasztásában is ők játsszák a főszerepet. A tévénézés egyéniesedése az otthoni készülékek gyarapodásával és a kínálat sokszínűségével áll összefüggésben, sőt úgy tűnik, hogy a tartalomválaszték növekedése szükségszerűen egyéni műsorválasztást eredményez.

Az AGB Nielsen Médiakutató évek óta hangoztatott megállapítása, hogy a televízió előtt töltött idő körülbelül nyolc százalékát töltjük hirdetések nézésével. Ennek értelmében a reklámra fordított idő a televíziózás idejével párhuzamosan változik, nagyon szoros együttmozgás azonban nem figyelhető meg. Az elmúlt tíz évben a reklámnézésre fordított idő is jelentősen növekedett, a csúcsot 2007-ben érte el, amit hosszabb csökkenés után, 2010-ben sikerült újra 21 perc fölé tornázni. A nézők a reklámok legalább 90 százalékát hat adón, a három legjelentősebb kereskedelmi csatornán – RTL Klub, TV 2, Viasat3 – és a három közszolgálati adón – MTV1, MTV2, Duna Televízió – látták 2006-ig, a tematikus csatornák elterjedésével azonban folyamatosan vesztenek korábban monopolisztikusnak nevezhető előnyükből.

Kapcsolódó cikkek: Washingtonban vitatkoztak a magyar médiatörvényről | 'Az elmúlt másfél év egyik legdurvább jogsértése' | Retus | Szakszervezetek a köztévés éhségsztrájkolók mellett | Deutsch bátran kiállt, majd zavarba jött - de legalább nem éhezik