A televíziók a mai 26 százalék helyett 28-at szakítanak ki a világ médiapiacából 2015-ben, nálunk éppen fordítva

Az elemző cég szerint a médiapiaci költések növekedésének évi üteme a következő években Magyarországon elérheti a 6,2 százalékot, ráadásul ez az érték még magasabb is lesz a globális átlagnál. Van azonban a prognózisban egy paradox állítás is: a szerzők a kényelem, az élmény, a minőség és az ingyenesség iránti igényre alapozva képzelik el a növekedést.

Az elemzés egységesen vizsgálja az iparág tizenhárom szegmensét, vagyis az online média mellett a zene, a film, a videojátékok, a könyvkiadás és az előfizetői piac alakulását is. A jelenlegi gazdasági adottságok ellenére a tanulmány a következő öt évre a teljes globális piac 5,7 százalékos évi átlagos emelkedését jósolja (a 2010-es 1400 milliárd dollárról 1900 milliárd dollárra).

Itthon a 2009-es visszaesés után a szórakoztató- és médiaipar 2010-ben már 1,2 százalékkal növekedett. A bővülés az idei nehéz évet követően sem áll meg: a 2010-es 676 milliárd forintról 2015-re az előrejelzések szerint 924 milliárd forintra növekszik majd, ami éves átlagban valóban 6,2 százalékos növekedést jelenthet.

A magyar médiapiacon a globálishoz hasonlóan a digitális technoló giák térnyerése lesz a jellemző. A digitalizáció sebessége várhatóan meghaladja világátlagot, illetve a környező országok szintjét is. Magyarországon 2015-re a digitális piacból származó árbevétel (internetpiac, mobilpiac, televízióhoz és sajtóhoz kapcsolódó online hirdetések, előfizetések stb.) aránya elérheti a 39 százalékot.

A magyar médiapiac 2011 és 2015 közötti bővülésének 74 százaléka a digitális szegmensben valósulhat meg (globális szinten 61 százalék).

Látványosan felgyorsulhat az internetes előfi zetések elterjedése: évi 15,7 százalékos növekedés várható, ami hazánk eddigi lemaradását is jelzi ezen a piacon. Nagy potenciál rejlik még az okostelefonok és a mobilinternetes előfizetések számának növekedésében, így a következő öt évben az internet-hozzáférések értékesítéséből származó bevétel Magyarországon megduplázódhat. Várhatóan a mobilinternetes hirdetések is jelentősen bővülnek majd – ez lesz a leggyorsabban növekvő szegmens.

Az internet terjeszkedésének egyik kárvallottja a PwC szerint a televíziózás lesz. A következő években Magyarországon a televíziós szektor aránya a teljes piacból kismértékben tovább fog csökkenni (lesz honnan, hiszen hazánkban régiós viszonylatban is magas a tévézésre szánt idő). A tévés bevételek részesedése a 2010-es 28 százalékról 2015-re a becslések szerint 26 százalékra esik vissza.

A válság eddig a legsúlyosabban a sajtópiacot érintette, és a szektor bevételei várhatóan öt év múlva sem érik majd el a válság előtti szintet.Magyarországon egyedül a társadalom elöregedési trendje mutat a hagyományos sajtópiac lehetséges bővülésének irányába, de ez is csak időleges javulás lehet, mivel egyre jellemzőbb tendencia az idős korosztály digitális átállása, illetve az online előfizetési rendszerek terjedése. A magas előállítási és terjesztési költségeket az e-olvasók terjedése is csökkentheti majd.

A tanulmány szerint folyamatosan egyszerűsödnek és ésszerűsödnek a fogyasztói szokások. A médiafogyasztók szemében a kényelem, az élmény és a minőség a legfontosabb döntési tényező. Ezek mellett pedig egyre erősebb szempont a részvétel lehetősége (akár a tartalommegosztásban, akár a közösségi tartalmak előállításában), illetve a kiváltságos helyzet érzése – a fogyasztók boldogan fizetnek olyan kiváltságokért, amelyekkel a „sor elejére ugorhatnak” (azaz a tájékozottságban megelőzhetnek másokat, vagy exkluzív tartalmakhoz juthatnak). A tartalomszolgáltatók számára a kihívást – és egyben a potenciált – az jelenti, hogy a fogyasztók növekvő arányban hajlandóak az előfizetésekért és a tartalmakhoz történő hozzáférésért pénzt áldozni, de csak olyan innovációk közbeiktatásával, amelyeknekma még az iránya és a megtérülése is bizonytalan. A médiaszolgáltatók csak akkor tudnak talpon maradni, ha ezeket az igényeket képesek fenntartható, nyereséges és állandó fogyasztói kapcsolatokká alakítani úgy, hogy az általuk nyújtott tartalmak vonzereje folyamatosan meghaladja az ingyenes vagy kalóztartalmak vonzerejét.

Digitrendek

P Az eltérő fejlettségű régiók eltérő növekedést mutatnak: míg az Egyesült Államok fejlett szórakoztató- és médiapiacán 1,7 százalékos éves növekedés várható 2015-ig, ezzel szemben Kelet-Közép-Euró pában 10,1 százalékos lesz ez az arány.

P A digitális bevételek átlagos éves növekedési üteme 11,5 százalék lesz.

P A szórakoztatóipari és médiapiaci fejlődés egyik mozgatórugója a tablet és az e-book: ezek által érhető el a digitális piaci költések nagyobb arányú növelése. A digitális hirdetések 2010-ben az összesített globális reklámipar 15,9 százalékát tették ki, az előrejelzések szerint 2015-ben ez a szám 22,5 százalék lesz. A nem digitális hirdetések 2010-ben az összesített globális reklámipar 84,1 százalékát alkották, az előrejelzések szerint 2015-ben 77,5 százalékon áll majd ez a mutató.

P A vezeték nélküli hálózatok magasabb letöltési sebessége rendkívül felgyorsította az „okos-” (smart) eszközök elterjedését, ami a mobilalkalmazások piacát is beindította. Az okostelefonok népszerűsége pedig értelemszerűen magával húzza a mobilinternetes előfizetéseket.

Kapcsolódó cikkek: Tíz halálesetből kilenc felderítetlen | Új dimenzió a lehallgatási ügyben | Élmény, kényelem, minőség – ezt szeretik a médiafogyasztók | Interaktív műholdas tévé a Telekomtól | Az Internet Hotline nem vizsgálja a médiatartalmakat