Aidan White: Az aggodalom hangját képviseljük

Reviczky Zsolt

„Magyarország különleges krízishelyzetben van: a romló gazdasági, illetve médiaszabályozási környezet, a média technológiai változásai, az egység és a szolidaritás hiánya a szakmában olyan tökéletes vihart hozott létre, amely már komolyan veszélyezteti a sajtószabadságot” – fogalmazott a nemzetközi „őrkutya” delegáció sajtótájékoztatóján Aidan White, a londoni központú Media Diversity Institute képviselője, a Nemzetközi Újságíró Szövetség korábbi főtitkára.

Most először fordult elő, hogy EU-tagállamban vizsgálódott a 13 nemzetközi „őrkutya” szervezet képviselőiből álló Nemzetközi Partnerség miszszió, amelynek eddig főként az arab világban és a Balkánon akadt dolga. Az, hogy már Magyarország is felkerült a térképükre, meglepőnek sem mondható azok után, hogy többek között az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az Európa Tanács és az Európai Bizottság is figyelmeztette már hazánkat, hogy a demokráciának volnának bizonyos játékszabályai, amelyeket ildomos volna betartani. De ez sem hatotta meg a magyar „tárgyalópartnereket”: a tegnap a Kossuth Klubban tartott fórumon kiderült, hogy ugyanúgy semmibe vették – udvariasan, ám értetlenkedve hallgatták végig – a figyelmeztetéseket, mint a korábbi delegációkét is.

– Az aggodalom hangját képviseljük – mondta Aidan White, de a tárgyalásokon– Kovács Zoltán kommunikációsállamtitkárral, Szalai Annamária Médiatanács-elnökkel és Belénessy Csaba MTI-vezérigazgatóval – tapodtat sem mozdultak az álláspontok. A delegációt arról próbálta meg győzni a magyar fél, hogy nincs semmi gond a szabályozásunkkal –„no problem” –, a médiacsomag teljesen európai.

– Semmiféle elmozdulást nem tapasztaltunk, csak a hajlandóságot a párbeszédre. Szerintük a nemzetközi közösséget nem szakmai aggályok, hanem politikai motivációk vezérlik, és nem nyitottak az érdemi párbeszédre – mondta a tárgyalásaikra vonatkozó kérdésünkre Aidan White. A delegációt ez nem hatotta meg, azt pedig visszautasították, hogy politikai részrehajlással vádolja bárki a világ legnagyobb újságíró szakmai civil szervezeteit (köztük a 120 országban jelen lévő Nemzetközi Sajtó Intézetet vagy a több mint 30 ország 260 ezer újságíróját tömörítő Európai Újságíró Szövetséget). A delegáció a tárgyalások után továbbra is mélységesen aggasztónak és felülvizsgálandónak tartja amédiatörvényt. Főbb kifogásaik: a magyar „modell” a maga központosításával és parttalan felhatalmazásaival túl nagy hatalmat ad a médiahatóságnak, bizonytalanságot, félelmet kelt a szakmában, csorbítja a szólásszabadságot. Az újságírók forrásait védeni hivatott szabályok sem kompatibilisek az EU-joggal, ahogy a Médiatanács verdiktjeivel szembeni korlátozott bírósági felülvizsgálat sem. Még az egyébként pozitív társszabályozásban is látnak veszélyeket: ezzel „kihelyezik” a cenzúrázást. (A társszabályozás azt jelenti, hogy a bírságolási ügyeket szakmai szervezetek vállalták át a hatóságtól.)

Ennek a modellnek az exportálása már európai szinten is alááshatja a szólásszabadság alapelvét – talán emiatt aggódnak leginkább. Ahogy Oliver Vujovic, a Délkelet-európai Médiaszervezet főtitkára fogalmazott: nem szeretnék, hogy az EU-hoz csatlakozni kívánó országok Magyarországra hivatkozzanak. Ami pedig a magyar kormány kedvenc érvét illeti – ízig-vérig európai a szabályozásunk –, a Középeurópai Egyetem kutatásában húsz ország 56 jogszabályával vetette öszsze a magyart, és arra jutottak, hogy az európaimegoldásokhoz sok köze nincs a hazainak – legfeljebb annyiban, hogy sikerült a legrosszabb példákat átvennünk. A delegáció sürgeti a médiahatóságot és a kormányt, mozduljon ki végre a makacs hozzáállásából, folytasson érdemi párbeszédet a szakmával. Nem mintha sokat tehetne a nemzetközi közösség – azon túl, hogy kritikájukat nemzetközi fórumok elé viszik és napirenden is tartják.

Kapcsolódó cikkek: A szabad sajtó gazdaggá tesz | Akit már másodszor rúgnak ki | Médiatörvény: őrkutyák a viharban | Nem manipulálnak a kereskedelmi tévék - De ezt ki hiszi el? | Odacsapnak a hangos reklámok miatt