Kezdetben volt a kályha, amit minden helyiségben külön be kellett gyújtani és etetni fával vagy szénnel, majd gázolajjal – népiesebb nevén hátéóval, vagyis háztartási tüzelőolajjal. Aztán a szép, de terebélyes cserépkályhák és büdös kis olajkályhák elavultak, jött az etázsfűtés, az egyetlen nagy szenes vagy vegyes tüzelésű kazánról üzemelő radiátoros rendszer, illetve az elektromos hőtárolós kályha. Sokáig ez sem tartotta magát, az olaj kifizetődőbbnek tűnt, ezért a szenes kazánt átbuherálták olajégősre, az udvaron 2-3 köbméteres tartályban lehetett tárolni a téli tüzelőt, ment magától minden.

A kilencvenes évek elején ennek is befellegzett, mert jött az olcsó földgáz, ami a csövön kifért. Elindult a cirkókorszak, a kéménybélelések, parapetáttörések, átcsövezés és kazánvadászat ideje. A városi lakásokban kattogva hűltek vagy ontották a forróságot a kis helyiség fűtésére ab ovo alkalmatlan konvektorok, a nyitott ablakon át jött vissza az égéstermék. Jobb esetben a meglévő cserépkályhába került hérafej. Nagyjából ez a rendszer működik ma is, csak húsz éve hét forint volt a gáz köbmétere, most százharminc.

A fokozódó árnyomás és az új technológiák megjelenése miatt jelenleg a fűtési módszerek fokozatos átrendeződése folyik. A száz bolond egyet csinál elve helyett egyre inkább az egyéni, egyedi igények, a fehasználói szokások és az épület állaga, szigeteltségi foka a mérvadó. Ugyanabban az utcában áll a hetvenes években harmincas téglából épült ház sokszorosan átalakított gázos központi fűtéssel, hat számjegyű rezsivel tél közepén, és egy közel passzív besorolású modern ház, amit talajhővel és vizes kandallóval tartanak melegen egy tank benzin áráért. Az ország nagy része inkább az előbbi kategóriába tartozik, kis szerencsével már költött külső szigetelésre vagy nyílászárócserére. Vannak azonban kiegészítő megoldások, amelyekkel okosan tovább lehet faragni a fűtésszámlát.

BIOKANDALLÓ

A furcsa elnevezésű tárgy egyszerre látványelem és fűtési alkalmatosság. A jó öreg borszesz- vagy spirituszégő nagyobb és dizájnosabb mai változatában növényi alapanyagból – kukoricából, repcéből – előállított, legalább 98% tisztaságú alkohol (etanol) ég el hő és sárgásvöröses láng kíséretében. Égéstermékként csak szén-dioxid és víz keletkezik, amit nem kell kéményen elvezetni, hanem nyugodtan bekerülhet a korrekt szellőzésű lakótérbe. Egy égő kandalló CO2-kibocsátása két átlagos konyhai gázrózsának felel meg.

Előnyei: a gyors és olcsó, azonnali üzembe helyezés, a 100%-os hatékonyság – tökéletesen elég és az összes hő hasznosul –, illetve a levegő enyhe párásítása. A kandallók kiképzése az ideális hőleadást szolgálja, a legtöbb változat körben szigetelt, az égés hőjét előre és felfelé sugározza, de léteznek teljesen nyitott vagy üveglappal védett, illetve falba süllyeszthető biokandallók is. Semmiféle káros anyag nem keletkezik az égetés során. A szabadon álló és falra szerelhető változatok teljesítménye a tartályok és a láng mérete alapján változik, átlagosan 3 kW. Egy liter etanol ára 600-800 forint, és közel két órán keresztül ég. Fontos, hogy csak tiszta anyagot használjunk, a benzint is tartalmazó E85 üzemanyag, a házipálinka és egyéb alternatívák kifejezetten veszélyesek és rettenetesen büdösek. Üzemeltetési költsége 40-45 Ft/kWh.

TISZTA ÉGÉS

Ne hagyjuk ki a számításból azt a tényt, hogy otthoni fűtésre jelenleg az egyik legolcsóbb és ráadásul környezetbarát energiahordozó a fa, mert helyben termelhető megújuló forrásból származik, és az égetésével keletkező szén-dioxid gyakorlatilag annyi, amennyit a növény élete során felhasznált, tehát a CO 2-lábnyomunk láthatatlan lesz – ha biztosak vagyunk benne, hogy a kivágott fa helyére ültetnek újat. Viszont ahhoz, hogy ez így legyen, tökéletesen el kell égetnünk a tűzifát, és a keletkezett hőt a lehető legjobban hasznosítani. Erre ideálisak a tiszta égésű, korszerű, norvég önöttvas kályhák. Ezekben a keletkezett füstgáz másodlevegővel keverve nagy hőmérsékleten újra begyullad, és szinte tökéletesen elég, maximálisan kinyerve a fában lévő energiát. Egy jó huzatú, szakszerűen, száraz fával megrakott „clean burner” kályha nyolcvan százalékot meghaladó hatásfokkal működik, a légkörbe kibocsátott szilárd részecskék aránya tűzifakilónként öt gramm alatt marad, szemben a hagyományos kályhák 50-80 grammjával. A 600 °C fölötti másodlagos égéssel a füstgázból elég minden egyéb, a fa izzásával felszabaduló káros anyag.

A tiszta égésű, szabadon álló kályhák nagy előnye, hogy régi építésű házakban többnyire a hagyományos, tizennégy centiméter belméretű kéményre is ráköthetők, szemben a nagy füstcső-kivezetésű látványkandallókkal és tűzterekkel. A szabályozás új építésnél már saválló lemezzel bélelt kéményt ír elő, de a gyakorlat szerint a már meglévő, korommentes, kitisztított téglakéményre gond nélkül ráköthetők, ráadásul az alacsonyabb (300 °C alatti) kilépő füstgázhőmérséklet és tiszta égés következtében megszűnik a berobbanó korom miatti kéménytűz veszélye.

SZIGETELŐ FESTÉK

Megszoktuk, hogy a szigetelés vastag rétegben kerül a házra. Ez többnyire így is van, viszont a kivétel erősíti a szabályt. Természetesen az aljzat, a tető, a falak és nyílászárók kellően összehangolt szigetelését semmi nem pótolja, viszont javít a ház vagy a lakás komfortérzetén és mérhetően csökkenti a fűtésigényt a hővisszaverő, ámde páraáteresztő, viszont vízhatlan, rugalmas és időtálló szigetelő festék. A speciális, 0,2 mm vastag bevonat apró, belül üreges kerámiagömböcskékből áll, amelyeket nagy tapadóképességű, rugalmas kötőanyag tart össze. A hagyományoshoz hasonlóan színezhető festék részben visszaveri, részben visszatartja a hőt, ezáltal egyenletes hőeloszlást biztosít, kiegyenlíti a nappali és éjszakai hőfokot beltérben – ez kivált a nyári melegben előnyös –, és gátolja a falak gyors lehűlését vagy felmelegedését. A gyártók szerint a nyári hűtő hatáshoz az is hozzájárul, hogy a páraáteresztő festékrétegben a golyócskák megkötik a hajnali és éjszakai nedvességet, ami napközben elpárolog, hőt vonva el a falaktól.

A szigetelő festék létezik beltéri és kültéri változatban, sőt fára és tetőre is ajánlanak megfelelő anyagot, így ideális esetben a falak hővisszaverő és hőtartó képessége fokozottan javítható. Ezzel a technológiával orvosolhatók egyébként jól szigetelt házak apró hibái: a sarkok, áthidalók, födémek mentén keletkező hőhidak és az azok által okozott nedvesedés, penészedés. Hőhíd hatására ugyanis a környezetéhez képest jobban lehűlő falfelületen kicsapódik a belső pára, ami kedvez a penészgombák megtelepedésének. Tapasztalat szerint a szigetelő festék csökkenti a hőhidak képződését is, mert az egyenetlenül elhelyezkedő kerámiarészecskék elosztják a felvett hőt és egyenletesen sugározzák vissza a helyiségbe, így kiegyenlítődik a falfelület hőmérséklete, kevésbé alakulnak ki lehűlő részek. A visszavert, egyenletes sugárzó hő pedig természeténél fogva a tárgyakat – és az embereket – melegíti, ami ugyanakkora hőfoknál is javítja a komfortérzetet. A forgalmazók tíz évre garantálják a káros kipárolgásoktól mentes és akár gőzborotvával is mosható festék változatlan minőségét.

ELEKTROMOS FŰTŐPANEL

fotó: nobo.hu
A skandináv országokból húzódott délebbre ez a megoldás, és egyre népszerűbb, áttörve az egyébként valóban drágább elektromos fűtőtestekkel szembeni előítéletet. A vékony, letisztult vonalú panelek bárhol felszerelhetők a falra és konnektorra köthetők, semmilyen kiépítést és karbantartást nem igényelnek. Működési elvük egyszerű konvekciós keringetés: a levegő alul beáramlik, a fűtőbordák között felmelegszik és elöl beáramlik a légtérbe. Szakaszos működése – egy perc fűtés, két perc szünet – miatt áramfelvétele harmada a névleges kW-teljesítménynek.

Programozható processzor irányítja a hőleadást a környezeti hőfok alapján, de egy összehangolt redszert akár központi távirányító egységről vagy mobiltelefonon is utasíthatunk. A fűtőpanel legnagyobb előnyei: a kézmeleg felület, a hangtalan működés, az olcsó telepítés és nagy hatékonyság. Verhetetlenül ésszerű megoldás hétvégi házak, vendégszobák, fürdőszobák, irodák, dolgozók, kisebb belmagasságú terek fűtésére vagy elégtelen központi fűtés rásegítésére a lakás vagy ház kritikus pontjain – akár egyetlen panel felszerelése is emelheti a komfortot.

fotó: nobo.hu
 

Füstbe ment forintok

Mai árakon fajlagosan a száraztüzelés a legolcsóbb, jó hatásfokú kályha esetén 9-10 Ft/kWh költséggel. A gáz és az olaj ennek duplája, jelenleg közel 20 Ft/kWh.

Legmagasabb energiaköltsége az elektromos áramnak van, ennél valamivel olcsóbb a bioetanol. Ezek azonban csak a fűtőanyag kilojoule alapján leadott fűtőértékét tükrözik, amit jelentősen módosíthatnak a fűtés egyéb járulékos költségei – berendezések és szerelvények ára, kéményépítés és -engedélyezés, éves karbantartás, várható élettartam és avulás –, illetve az ideális fűtőérték és hatásfok ingadozása, például nedves tűzifa, rossz kályha vagy elavult gázkazán esetében. Fontos az is, hogy milyen helyiséget kell kifűteni. Ennek függvényében érthető, hogy az egyébként drága áram vagy bioetanol is lehet kifizetődő kis helyiségben, szakaszos működéssel vagy fűtésrásegítésre, és az olcsó tűzifa is lehet drága, ha rosszul égetik, és a hő nagy része távozik a kéményen. Fűtésrendszerünk átalakításánál minden esetben kérjük ki független szakember véleményét, vegyük figyelembe az építészeti adottságokat és a felhasználási igényeket, a bekerülési és fenntartási költségeket pedig számoljuk tíz évre – csak ebben a távlatban derül ki, hogy mi éri meg igazán költség és komfort szempontjából.

Tűz és víz

A tűz halála a víz. Nincs ez másként a tüzelővel sem: a fa magasabb víztartalmával exponenciálisan romlik annak fűtőértéke, hiszen az energia egy része a párologtatásra pazarlódik, ami köztudottan hőt von el – ezen az elven működik minden hűtő- és klímaberendezés. Megdöbbentő tény, hogy vidéken sok helyütt hagyomány belocsolni a fát tüzelés előtt, „hogy lassabban égjen”. Ha a szomszédunk ilyen ostobaságot csinál, azonnal avatkozzunk közbe, és olvassuk fel hangosan neki a következő táblázatot: