A falszigetelés kongó hangja vonzza a harkályokat

MME Orbán Zoltán

Hogy miért szeretik a harkályok a hungarocell-szigetelésű házak oldalát kopogtatni, azt egyelőre a madarászok sem tudják, magával a jelenséggel azonban – például a náluk jelentkező károsultak panaszai nyomán – egyre gyakrabban szembesülnek a Magyar Madártani Egyesület szakértői. A madarak e furcsa vonzalma amúgy régóta ismert, tömegessé azonban csak akkor vált, amikor a szigetelőpanelek használata széles körben elterjedt. Ma már az új otthonok többségét ezzel a technológiával szigetelik, vagyis a harkályok könnyen találnak maguknak fúrnivalót. És fúrnak is: olykor „csak” egy odúbejáratnyi lyukat a falba, de néha az odút is megfaragják a bejárat mögé.

Egyes elméletek szerint az éhség hajtja őket (a rosszul felrakott szigetelőlapok mögé sokszor rovarok költöznek), vagy egyszerűen kíváncsiságból fúrnak: a természetben is előfordul, hogy olyan fatörzset is meglékelnek, amelyben se lárva, se rovar nincsen.

Nagyobb valószínűsége van ugyanakkor annak az elméletnek, amely szerint a harkálycsőrrel megkopogtatott falszigetelés kongó hangja hasonlít a szuvas fáéhoz – vagyis a madarak egy olyan kulcsingerrel találják szembe magukat a falon, amely ellenállhatatlanul kopogtatásra ösztökéli őket. Márpedig a kulcsinger úgy működik, mint egy kapcsoló: reflexszerű, automatikus reakciót vált ki az állatból (esetünkben ez a viselkedés a kopogtatás).

Az egyik hazai biztosító szerint már milliós kártétel is előfordult (a harkályok egy frissen szigetelt panelház teljes homlokzatát megbontották). Valójában egyébként nem a hab döng, hanem a kemény vakolat a rezgést átvevő hab tetején. A hanghatás lényegesen erősebb abban az esetben, ha a kivitelezés felhelyezése technológiai szempontból hibás: minél több apró üreg vagy hézag marad a táblák és a fal között, annál erősebb lesz a kongó hang.

A probléma általában ott válik tömegessé, ahol a lakóövezetek benyúlnak a harkályok erdei életterébe. Néhány harkályfaj azonban kellőképpen kozmopolita ahhoz, hogy bármilyen kertes vagy vegyes beépítésű városi övezetben felbukkanjon.

A védekezésre az egyik megoldás, ha szigetelőanyagként a szerényebb akusztikai képességekkel bíró, viszont fajlagosan kétszer-háromszor drágább ásványgyapot lemezeket használjuk. Ennél olcsóbb lehetőség, ha a műanyag táblák tetejére nem üvegszálas vagy műanyag-alapanyagú, hanem fémhálót teszünk a vékony vakolat alá – utóbbit nem tudja átütni a harkálycsőr, nem is igazán kellemes az érintése, ezért a madarak egy idő múlva békén hagyják. A harmadikmódszer a távoltartás és a riasztás: madárijesztővel, műhéjával, ragadozómadár-szi luettel, a szélben szálló szalagokkal. Ezek hoszszú távú hatékonyságáról azonban a szakértők nincsenek meggyőződve.

Ami viszont semmiképpen sem jelent reális alternatívát, az a madarak elpusztítása: Magyarországon az összes harkályfaj védett.

Kapcsolódó cikkek: Érdemes a ciklámenek cserepe alá nézni | Spórolás a hővel | Egyre olcsóbbak a lakások | Szomjasak a fenyők | Támogatással fogják meg a meleget